Öröklés


wers # 2020.03.10. 08:04

Rendben. Köszi a köd némi eloszlatását. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.10. 08:00

Esetleg a kötelesen felüli tartásról. De kétségtelenül süppedős terep.

wers # 2020.03.10. 07:56

A házastársak között eleve a Ptk. együttműködési, gondozási, ápolási kötelezettséget ír elő.

Tehát tényleg haloványom sincs, miről szól az öröklési szerződés :)))

drbjozsef # 2020.03.10. 07:40

Ilyent köthetnek házastársak is, hogy valamelyikük halála esetén 100%-ban a házastárs örökölje a közös ingatlant a gyerek helyett?

Érdekes kérdés.
A házastársak között eleve a Ptk. együttműködési, gondozási, ápolási kötelezettséget ír elő.

Az öröklési szerződés pedig nyilván nem ütközhet a jó erkölcs követelményeibe.

Egy meglévő kötelezettségre szerződést is kötni nekem határesetnek tűnik...

wers # 2020.03.10. 06:57

Egy telhetetlen ex-feleség sok mindenre képes.

:)) a kérdező még meg sem nősült, nemhogy váláson kellene gondolkodni.

Remélhetően az édesanya nagyon sokáig fog még élni, és sok örömöt szereznek neki az unokái.

wers # 2020.03.10. 06:47

Na, kezdem érteni.

Ilyent köthetnek házastársak is, hogy valamelyikük halála esetén 100%-ban a házastárs örökölje a közös ingatlant a gyerek helyett?

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:47

wers

Mindenképpen magánvagyonának számít később is.

Egy telhetetlen ex-feleség sok mindenre képes. Egy kollégám nem engedte pl. jó darabig, hogy kiírjam a nevét az új lakásánál, mert attól félt, hogy a volt neje arra is benyújtja az igényét az eljárásban.

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:45

wers

Még egy kérdés, mikor kerül az örökös tulajdonába egy ilyen öröklési szerződéssel?

Halála után lezajlik a hagyatéki eljárás, amelyet mondjuk a testvér nem támad meg és akkor a földhivatal a kiszabott eljárási díj ellenében bejegyzi, a NAV pedig kegyetlenül bevasalja a visszterhes átruházási illetéket.

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:43

wers

Mennyi ideig nem adhatja el utána? Soha életében?

Az édesanya nem adhatja el életében (addig ugyebár csakis neki lenne hozzá joga), halála után viszont ezt a tilalmat törlik a tulajdoni lapról.

Most akkor örökli, vagy megveszi? Örökli és visszterhes? (mondom én, hogy öregszem)

Igen, ez egy szerződés, ami az édesanya halála után biztosít kizárólagos öröklést a másik szerződéses fél számára - aki nem feltétlenül családtag kell legyen. Ez az egyetlen módja szerintem, hogy még köteles részből is kizárhassa az édesanya a másik gyermeket. Ezt anno anyukámnak is az ügyvéd ajánlotta, mert anyukám elmondta, hogy mit szeretne.

wers # 2020.03.10. 06:42

attól akarja az édesanya a fiát megóvni, hogy kisemmizze bárki is.

Mindenképpen magánvagyonának számít később is.

Még egy kérdés, mikor kerül az örökös tulajdonába egy ilyen öröklési szerződéssel?

wers # 2020.03.10. 06:40

Na, még egyszer. Öröklési szerződés. Most akkor örökli, vagy megveszi?

Örökli és visszterhes? (mondom én, hogy öregszem)

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:39

wers

Kicsit előre szaladt édesanyád a jövőd megtervezésével. (pl. honnan tudja, hogy biztos ebben a lakásban akarsz majd a családoddal élni.... az meg főleg, hogy el fogsz válni)

Van benne valami, de igazából attól akarja az édesanya a fiát megóvni, hogy kisemmizze bárki is.

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:38

wers

Egészen pontosan nekünk így szerepelt anno a tulajdoni lapon:

Elidegenítési és terhelési tilalom öröklési jog biztosítására

De az édesanya életében ez egészen biztosan nem lesz közös vagyon egy esetleges házasságban, sőt gyanítom, hogy az édesanya halála után sem, mert egyértelműen bizonyítható lesz mindig, hogy a fiúgyermek örökség útján szerezte.

Az már más kérdés, hogy anno ez nem volt illetékmentes öröklés, hiába voltam egyenesági leszármazott, visszterhes vagyonátruházási illetéket kellett fizetnem, amikor a nevemre került (a szerződés megkötésekor még nem került ugyebár a nevemre). Nem tudom, hogy azóta ez változott-e.

wers # 2020.03.10. 06:37

Rendben. Köszi.

Mennyi ideig nem adhatja el utána? Soha életében?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.10. 06:34

nem számít be a köteles rész alapjába?
Nem, mert visszterhes átruházás, mint az adásvétel.

wers # 2020.03.10. 06:24

Sőt ilyen esetben elidegenítési tilalmat is bejegyeznek az ingatlanra a Földhivatalban.

Na, ez is lehet öngól. Röghöz kötés.

Értem. Vagyis nem értem. Gondolom az ok, hogy a lakást ő örökli, de nem számít be a köteles rész alapjába? (nehezen tudom ezt így érteni)

Szomorú örökös # 2020.03.10. 06:13

Legalább köteles rész járna neki.

Ez a mondat akkor igaz, ha nem jön létre a szerződés. Öröklési szerződés esetén úgy tudom, hogy nincs semmilyen köteles rész. Itt a kérdező öröklési szerződést kíván kötni az édesanyjával, amit még az édesanyja is csak perrel bonthatna. És ahogy azt korábban tisztáztuk az én esetemben is, a testvér is csakis perrel támadhat meg egy hagyatéki eljárásban. Sőt ilyen esetben elidegenítési tilalmat is bejegyeznek az ingatlanra a Földhivatalban. Nálunk is így volt.

wers # 2020.03.10. 05:32

Egy testvérem van, ő nem foglalkozik édesanyámmal, régóta.

Ez nem zárja ki az öröklésből szerintem. Legalább köteles rész járna neki.

wers # 2020.03.10. 05:11

Meg tudná mondani, ilyen jellegű kitételt bele lehet foglalni az öröklési szerződésbe?

Remélem nem akarod támogatni ezt az elképzelést. (Kőszívű ember fiai)

Egyébként szerintem fölösleges is. Kicsit előre szaladt édesanyád a jövőd megtervezésével. (pl. honnan tudja, hogy biztos ebben a lakásban akarsz majd a családoddal élni.... az meg főleg, hogy el fogsz válni)

eranthys # 2020.03.10. 04:10

Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám öröklési szerződést kíván velem kötni a lakásáról. Egy testvérem van, ő nem foglalkozik édesanyámmal, régóta. Ugyanakkor édesanyám nem szeretné, ha később megházasodnék (most nőtlen vagyok) - majd esetleg ezt követően elválnék -, hogy az öröklési szerződésben szereplő lakás bármilyen módon házastársak közötti vagyonmegosztás tárgya legyen, azaz a tulajdonjogot csak nekem szánná illetve az estelegesen születő gyermekeimnek. Meg tudná mondani, ilyen jellegű kitételt bele lehet foglalni az öröklési szerződésbe? Válaszát előre is köszönöm!

drbjozsef # 2020.03.09. 19:22

Versy,

Házastárs, leszármazó, és szülő hiányában a testvér örökölt volna.
Most az ő helyén a gyermekei örökölnek egyenlő részben (1/3-1/3-1/3).
De mivel egyikük nem él, ANNAK a helyén, az ő 1/3 részet öröklik meg az ő gyerekei fejenként egyenlő arányban.

Helyettesítési elv.

Versy # 2020.03.09. 19:11

Köszönöm a válaszokat. Így gondoltam én is, csak nem voltam bennük biztos.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.09. 19:08

Az illeték nem függ attól, hogy az örökös rendelt vagy törvényes.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.09. 19:08

No látod. Igen, örökölhet egyszerre az örökhagyó elhunyt testvérének a gyermeke és elhunyt testvérének az unokája - ha ezen unoka szüleje kiesett az öröklésből.

(Az első kérdés azért nem volt jó, mert a testvér gyermeke és a testvér unokája nem ugyanaz a parantela, nem "egy sorban" örökölnek. Tehát ha erre kérdezel, a válasz félrevezető lesz.)

Versy # 2020.03.09. 18:54

Jó, akkor nekifutok megint:

  1. örökhagyó utód, házastárs és szülő nélkül idős korában elhunyt.
  2. nővére szintén elhunyt.
  3. nővérének 3 gyermekéből kettő él
  4. nővérének elhunyt gyermeke után vannak gyerekek (unokák)

A kérdés pedig az, hogy az örökhagyó nővérének gyermekei és nővérének unokái is örökölnek örökhagyó után, vagy ők már az oldalági örökösök újabb szintje és nem örökölnek automatikusan?

Nem találok erre jogszabályt, másik kérdésem, ha örökhagyó végrendelettel rendelkezett, akkor is kell-e az unokaöcsnek illetéket fizetni?

Köszönöm.