Immaculata
2019.08.16. 09:38
Pert kell indítani, mert elévülhet.
Öröklés
Ella0201
#
2019.08.16. 08:46
Köszönöm a választ.
Az 5 éves elévülési idő, mit takar pontosan?
Nem csak a köteles rész iránti igény benyújtására vonatkozik?
Vagy pl ha benyújtotta az illető a köteles rész iránti igényt (még rögtön a hagyatékin, ami kb 2 éve volt) de 5 évig nem kapja meg, akkor ennyi volt?
Akkor nem kap az illető semmit? Vagy tulajdonosként kerül bejegyzésre?
Köszönöm a válaszokat
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.16. 08:42
Drbjozsef ezúttal téved.
Immaculata
#
2019.08.16. 08:20
Az örökös az elhúnyt örökébe lép és megilleti mindazon jogok
amivel az örökhagyó rendelkezett. A kötelesrész elévülési ideje: 5 év.
drbjozsef
#
2019.08.16. 07:02
Ella0201,
Ha a köteles részt már igényelte az elhunyt, akkor igen, akkor az az ő követelése (mintha tartoznának neki kölcsönadás miatt), ugyanúgy örökölhető.
Ha nem kérte, akkor nem, mert a köteles rész nem jár automatikusan, azt kérni kell, ha ezt nem tette életében az örökhagyó, akkor az ő örökösének az már nem jár.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.16. 06:16
Az örökhagyó vagyona egységes egészként száll át jogutódaira.
Ella0201
#
2019.08.16. 05:47
Kedves fórumozók!
Csak egy kérdésem lenne:
A még ki nem fizetett köteles rész is örökölhető?
Köszönöm
drbjozsef
#
2019.08.10. 08:24
Frisky,
Legfeljebb köteles részi igénye lehetne, de mivel az kötelmi jellegű igény, ezért öt év alatt elévül.
Az új Polgári Törvénykönyv ezt egyértelműsítette is a 7:76. §-sal : "A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül."
Esetetekre még a régi Ptk. az irányadó. Abban ilyen passzus még nincsen. De a jellegéből adódóan lehet hivatkozni a Ptk. szerinti általános elévülésre (ami szintén 5 év).
Egyébként, ha a fentiben tévednék, akkor sem az ingatlan felére formálhatna igényt, csak a negyedére (pontosabban annak értékére pénzben), és ha örökölt bármi vagyont annak idején, akkor még annak is egy része levonható a köteles részből. Ráadásul legfeljebb a 2003-as érték jöhet szóba, nem a mai forgalmi értéke, pláne, ha ezt az ajándékozást már akkor is ismerte.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.10. 08:00
Ez egy szabad ország. "Megtámadhat" bárki bármit.
Frisky
#
2019.08.09. 23:31
“Lakás átírása csak az egyik gyerekre “
Tisztelt Jogi Fórum !
A kérdésem az lenne , hogy édesanyám 2003 -ban elhúnyt ,de 6 évvel előtte 1997-ben a lakását rám íratta .
Van egy öcsém aki ezt tudta is , és volt egy búcsú levél is ,amiben újból leírta , hogy a lakást az én nevemre íratta .
A kérdésem az , hogy az Öcsém ennek ellenére megtámadhatja -e ezt vagy jogot formálhat-e az ingatlan felére ? Ez ugyan 16 éve történt , de szeretném tudni , hogy jogilag megtámadhatja -e?
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm !
Frisky
#
2019.08.09. 23:31
“Lakás átírása csak az egyik gyerekre “
Tisztelt Jogi Fórum !
A kérdésem az lenne , hogy édesanyám 2003 -ban elhúnyt ,de 6 évvel előtte 1997-ben a lakását rám íratta .
Van egy öcsém aki ezt tudta is , és volt egy búcsú levél is ,amiben újból leírta , hogy a lakást az én nevemre íratta .
A kérdésem az , hogy az Öcsém ennek ellenére megtámadhatja -e ezt vagy jogot formálhat-e az ingatlan felére ? Ez ugyan 16 éve történt , de szeretném tudni , hogy jogilag megtámadhatja -e?
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm !
Csetepaté
#
2019.08.07. 11:30
Köszönöm a válaszát, érthető most már minden!
drbjozsef
#
2019.08.07. 11:01
Csetepaté,
„reménykedni, hogy a feleség/anya halálozása a tíz évet meghaladja?”
Mondjuk. Vagy megegyezni a férjjel : a köteles rész nem jár automatikusan. Azt kérni kell, megegyezés híján perben. Ha nem kéri, nincs köteles rész.
„A feleség anyja, aki egyben a gyermek nagymamája is, ajándékozik az unokájának a feleség azaz a lánya halála után, úgy is köteles részre tarthat igényt a férj?”
Dehogy. A halála előtti ajándékból sem. Ahhoz nincs köze. Ahhoz köteles részként legfeljebb a nagymama hozzátartozói hivatkozhatnak. Tőle a férj törvényesen nem örökölne.
(De ha arra célzol, hogy a feleség az édesanyjának, majd az a gyereknek ajándékoz, az persze hülyeség, hiszen a nagymamának helyt kell állnia a köteles részi igény esetén. A _saját_ vagyonából persze bármit adhat az unokájának.)
Csetepaté
#
2019.08.07. 10:54
Köszönöm válaszát, tehát a feleség minden vagyonát minél előbb a gyermek nevére kell íratni, haszonélvezeti joggal fenntarta-hogy a gyermek se tudja "kitenni" őt - és reménykedni, hogy a feleség/anya halálozása a tíz évet meghaladja?A feleség anyja, aki egyben a gyermek nagymamája is, ajándékozik az unokájának a feleség azaz a lánya halála után, úgy is köteles részre tarthat igényt a férj?
drbjozsef
#
2019.08.07. 09:10
Csetepaté,
Igen, végrendelettel ki lehet vonni az ági öröklés alól a hagyaték egyébként az alá eső részét.
Végrendelet esetén viszont a házastárs köteles részre tarthat igényt. Vagyis az egész vagyont nem fogja megkapni a gyermek.
A köteles rész alapjába bele fog számítani minden ajándék, amit a halála előtti 10 évben adott bárkinek.
A haszonélvezeti jog nem örökölhető.
Csetepaté
#
2019.08.07. 06:44
Köszönöm válaszát, amennyiben jól gondolom végrendelet írva kivedhető ez a "hiba"? A feleség szeretné a házasság előtti, utáni vagyonát, örökségét egy az egyben a gyermekére hagyni! Ez így megoldható lenne?A házasság alatti öröklés, amennyiben a feleség szüleitől származik magánvagyon, tehát a feleség vagyona amit élete során elajándékozhat, például gyermekének? A haszonélvezeti jog nem örökölhető amennyiben jól tudom? Köszönöm
aprilismajus
#
2019.08.07. 06:27
A feleség egész vagyonából örököl a túlélő férj, a feleség saját szüleitől örökölt vagyontárgyak: ági öröklés alá esnek, a feleség gyermeke örökli, de a túlélő házastársnak haszonélvezeti joga lesz, ha a feleség előbb hal meg, mint a szülei, akkor sem a szülők örökölnek, hanem a gyermek és a túlélő férj, a szülők után pedig az unokák.
Csetepaté
#
2019.08.07. 06:08
Üdvözlöm, szeretnék érdeklődni, hogy a feleség házasság előtti vagyonszerzésből örököl - e férj vagy csak a törvényes örökös azaz a feleség gyermeke? (Nem közös gyermek) Amennyiben a házasság alatt a feleség a saját szüleitől örököl abban az esetben is a gyermekére száll a feleség szüleitől kapott örökség?! Mi történik ha a feleség előbb hal meg mint a szülei? Köszönöm
drbjozsef
#
2019.08.06. 13:02
siórét,
Ha a kérdésed az, akkor az unokaöccs tartozásának végrehajtása esetén - amely tartozásban a feleséged egyáltalán nem érintett (nem kezes, nem adóstárs, nem zálogkötelezett) - csak az ő részét fogják elárverezni (végső esetben). A feleséged részét ez közvetlenül nem érinti, közvetve érintheti, ha az új tulajdonos kéri bíróságon a közös tulajdon megszüntetését. (Illetve, ha a felséged, illetve a többi tulajdonostárs kifejezetten kéri, hogy egyben az egészet árverezzék).
Kár, hátrány elvileg nem érheti, de azért egy esetleges új, idegen tulajdonos kellemetlen tulajdonostárs is lehet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.06. 12:55
Szívesen!
siórét
#
2019.08.06. 11:53
Üdv!
A feleségem édesapja elhunyt és a házát 50 %-ban a feleségem, 25-25 %-ban a két unokaöccse örökli. Az egyik örököstársnak 7 millió Ft hitele van, amit jelenleg törleszt is. Ha valamilyen okból bedől a törlesztése, és a bank ráterheli a tulajdonrészére az adósságot, a feleségem tulajdonrésze is veszélybe kerülhet, mert az ingatlan nem megosztható.
A választ előre köszönöm.
szabovi
#
2019.07.31. 05:48
Nagyon köszönöm a választ, így már világos! Az örökség felajánlásának a gyakorlatát tényleg félreértettem.
drbjozsef
#
2019.07.31. 04:52
szabovi,
„a KHR listára lehetséges kerülni örökösként is.”
Ha az örökrészedet felajánlod (vagy annak értékét, ha már nincs meg), és "elfogy" az örökölt vagyonod, bár lenne még tartozás, akkor NEM kerülhetsz fel a KHR listára. Mert onnantól a törvény szerint már nem felelsz a tartozásokért.
Ha az a kérdésed, a KHR listára tévedésből is fel lehet kerülni, de arról kérelemre a BISZ Zrt. levesz.
Rájegyezni? Örököltél tulajdonrészt, nem? Felajánlod, a tulajdonrész átkerül a hitelező nevére. Minek jegyezne rá bármit? A TE részeden is jelzálog van egy másik valaki hitele miatt? Hát, az az ő baja lesz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.07.30. 17:10
Félreértettél valamit.
szabovi
#
2019.07.30. 13:55
Köszönöm szépen a hasznos válaszokat, azzal tisztában vagyunk, hogy az örökség erejéig felelünk, sajnos ezért is fogadtuk el nyugodtan. Akkor még nem volt tudomásunk hogy a KHR listára lehetséges kerülni örökösként is. Amiért ennek a lehetősége esetünkben felmerülhet szerintünk, hogy az örökölt, felajánlható ingatlanon már van egy jelzálog egy másik még élő tulajdonos élő hitele miatt. Így hiába ajánljuk fel a hagyatéki tartozás fejében a részünket, csak rájegyeztethetik majd ők is a hagyatéki követelésüket pluszban, de az élő hitel jelzálogjogosultja előnyt élvez, miatta még ki tudja hány évig nem jutunk el odáig, hogy a felajánlott örökrészünkből a faktoring cég számára jusson vagy ne jusson valami. Addig pedig gondolom úgy leszünk nyilvántartva, mint akik tartoznak a faktoring cégnek és ezért gondoltam, hogy 90 nap eltelte után az ingatlan esetleges árverezéséig lehetünk a KHR listán hosszú éveken át. Ha azzal máris megváltanánk a örökségi tartozást, hogy ők feljegyzik az ingatlanra a követelést az jó lenne. Ha ez így tényleg csak butaság kategória valójában akkor örülök, mert nem fogadtuk volna el ennek fényében az örökséget.
