Gyermek láthatása

Emelest lehet kerni, de bizonyitani tenyleg neked kell. Vagy kozvetlenul a jovedelmet, vagy az eletvitelet legalabb.

Jelenleg 20%, de minimálisan 20 e Ft van meghatározva. De soha nem fizetett 20%-ot, a munkahelyeit (folyamatosan váltogatja) soha nem ismerem, hogy hivatalossá váljon a letiltás. Így mit érdemes tenni? Úgy tudom, mindent nekem kell bizonyítani, míg ő simán azt mondja, hogy nincs munkája...

mystra

Lehet kérni a kapcsolattartás korlátozását. Ha a bíróság két éven belül döntött a kapcsolattartásról, akkor a bíróságtól, ha régebben, akkor a gyámhatóságtól.
Ha most százalékos marasztalás van, akkor ott is lehet, hogy érdemes lenne fix összegűre való módosítsát kérni.

Tisztelt Fórum!

Két éve élünk külön a 7,5 éves gyermekem apjával, a bíróság szabályozta a láthatást, amely jogával az apuka nem mindig él, mivel külföldön dolgozik, így a nyár folyamán átlag havonta 1-2 napra vitte el.

A problémám, amiben tanácsot kérnék, hogy apuka még mindig képtelen elfogadni a különélés tényét, a gyermek előtt, a láthatás alatt folyamatosan szid, szexuális tartalmú, kétértelmű megjegyzésekkel illet, a néhány hónapja tartó új kapcsolatomat "erkölcsi fertőnek" titulálja, nem a gyermek korának megfelelő hozzáállást tanúsít, ami szerinte rossz hatással van a gyermekre.
Úgy érzem elég türelmes voltam, de a két év során folyamatosan olyan érzelmi nyomást gyakorolt a gyermekre azáltal, hogy próbál rossz színben feltüntetni előtte, hogy a gyermek már nem meri felvállalni a felém való szeretetét, illetve, hogy az új kapcsolatomat elfogadja, nehogy megbántsa az apját. Tehetek e, felléphetek e az apuka viselkedése ellen, kérhetem e a kapcsolattartás megváltoztatását, illetve mi módon?

A másik problémám, hogy apuka a külföldi jövedelme után a minimálisan meghatározott 20.000 forintot fizeti, sajnos a munkahelyeiről semmilyen információm nincs, azt sem hajlandó elmondani milyen városban dolgozik. Mit tehetek?

Az attól függ, hogy pontosan milyen okból van erre szükség. Abból kiindulva, amit a másik topicban írtál, ha az unokákkal való kapcsolattartást arra használja fel, hogy téged az unokák előtt besározzon, akkor lehet kérni a kapcsolattartás szüneteltetését.

Akkor mit tegyek, hogy ne engedélyezzék neki?

Nemigen.

Érdeklődnék, hogy ha a szülők házasságban élnek, és én azt szeretném, hogy anyósom ne lássa a gyereket, van e rá mód?

Köszönöm

Gitta 4804,

nincs mit. Sajnos sokaknak...

Kedves Maci99!

Köszönöm, hogy leírta a saját tapasztalatát, bár sajnálatos, hogy Önnek is meg kellett ezt tapasztalnia.

Kedves Gitta4804!

Én csak személyes tapasztalataimat tudom elmondani.

Nagyon hasonló helyzetben vagyok. Az érintett gyermekem még óvodás, illetékes Gyámhivatal sorra utasitotta el a kérelmeimet ugyanezen indokkal (az óvodában nincsenek szünetek, ezért a birósági végzés nem végrehajtható). A sokadik eset után Közigazgatási Birósághoz fordultam és megnyertem a pert. A Biróság a gyámhivatalt új eljárás lefolytatására utasitotta azzal, hogy a birósági végzés igenis végrehajtható.
A gyámhivatal meglehetősen sajátságosan értelmezi a törvényi és végzésbeli rendelkezéseket...
Nem szabad annyiban hagyni.

Beáta291

A gyámhatóságtól lehet minden ilyen esetben a pótlás elmaradását követően 30 napon belül végrehajtást kérni.

Tisztelt Fórum!

Jogi segítséget szeretnék kérni!
Van egy unokaöcsém akinek az apukája meghalt és az anyuka elköltözött a kisfiúval. Nem engedte látni a gyermeket ezért a gyámhatósághoz fordultunk segítségért, ahol meg is hozták a határozatot! Mivel mi vagyunk az édesapa legközelebbi élő hozzátartozói, így láthatási jogot kaptunk. Minden páros héten hétvégente péntektöl vasárnapig és minden iskolai szünet felét! Az a probélmánk, hogy ez nem igazán jön össze, mert az anyuka nem adja oda a kisfiút! Hívtuk a rendőrséget de ők sajnos nem hozhatják ki a házból! Az ottani gyermekvédelmi alkalmazott nem segít sajnos hiába kérjük!
Szeretném megkérdezni mi ilyenkor a teendő!!!!!
Előre is köszönöm a válaszokat!!

A nyári szünetre vonatkozóan ez van a végzésben:

„A nyári szünet fele részében jogosult az alperesi anya a gyermekkel kapcsolatot tartani akként, hogy nyári szünet első két teljes naptári hetében az alperes jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani, továbbiakban kétheti váltásban tarthat vele kapcsolatot akként, hogy minden egyes kéthetes turnusnál hétfő a kezdőnap, ezen a napon 9.00 órakor jogosult a gyermeket a mindenkori gondozási helyéről elhozni, és a második hét vasárnap 19.00 óráig köteles a gyermeket a mindenkori gondozási helyére visszavinni.”

A tavaszi és őszi szünetek kapcsán:

"Az időszakos kapcsolattartás körében az őszi és a tavaszi szünet fele részében, első felében, egybefüggően jogosítja fel alperest a kapcsolattartásra az elvitel jogával, és visszavitel kötelezettségének terhe mellett."

A szünetekre vonatkozóan ezek vannak az ítéletben. Van még külön rész a karácsonyi ünnepkörre kitérően is, de az nem volt vitatva az édesapa részéről.

Különleges végrehajtási eljárások
A végrehajtási eljárás akkor különleges, ha tárgya nem pénzkövetelés.
Ebbe a körbe tartozik:

• meghatározott cselekmény végrehajtása (pl. ingóság kiadása, gyermek átadása,

lakásügyben hozott határozat végrehajtása, önkényesen elfoglalt lakás kiürítése, stb.)
Ezen esetekben lehet szerepe a rendőrség, illetve a gyámhivatal közreműködésének.

• biztosítási intézkedések végrehajtása (bármely követelésnek nem a kielégítésére,

hanem csak a biztosítására irányuló végrehajtás, pl.ingó zárlatának elrendelése),

• külföldi határozat végrehajtása (a bíróság végrehajtási tanusítvánnyal látja el)

„Ha jól értem, most van egy nem-jogerős döntés, amiről a másodfok fog dönteni”

ezek szerint ez addig-is végrehajtható...

Gitta 4804!Ha mégis a per mellett döntenél, amit Jogaszka80 javasolt, az új Ptk szerint most már nem gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt kellene pert indítanod, hanem szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt.

Nem kíváncsiságból kérdeztem egyébként azt sem, miért az exférjénél került a gyermek elhelyezésre, hanem azért, mert ha időközben a körülmények, ami miatt oda került, megváltoztak, arra is lehetne hivatkozni egy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti keresetlevélben, és 2 éven belül is!

Értelmezési kérdések:láthatás tavaszi, téli, őszi és nyári szünetben-így fogalmazott az eredeti ítélet.Az, hogy az óvodában ez nem szünet, az egy kibúvó a kapcsolattartás megvalósítása alól, szándékos rosszhiszeműség, mivel a bíró célja a határozat meghozatalakor nyilvánvalóan a kapcsolattartás biztosítása volt. Ez esetben tehát a határozatot úgy kellett volna értelmezni, hogy a kapcsolattartás megvalósítható legyen.

SzemeZsoka!Te ügyvéd vagy?

Így van,a jogot érvényesíteni kell!Gitta4804! Légy erős, és harcolj!Én hiszek abban, hogy egy szülő, különösen egy anya sohasem adja fel, ha a gyermekéről van szó!Harcolni pedig, szerintem, leginkább igazunk biztos tudatában lehet, azaz ha tudjuk a jogainkat, és élünk velük!Én a helyedben egyébként pert indítanék gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt a volt férjem ellen, hogy ne a láthatásért kelljen harcolnom, és arra hivatkoznék, hogy exférjed azzal, hogy az elmúlt egy évben egy bírói határozat szövegét szándékosan félreértelmezve megakadályozta kiskorú gyermeked láthatását, a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette, mivel egy óvodás korú gyermek számára az édesanyjával való kapcsolattartás a szoros érzelmi kötődés miatt különösen fontos. Azt is beleírnám a keresetlevélbe,hogy egy óvodáskorú gyermek érdekét,testi, értelmi és érzelmi fejlődését a legjobban az szolgálja, ha az anyja mellett kerül elhelyezésre, mivel ilyen korban még erős a gyermekek és édesanyjuk közti kötődés !A keresetlevelet te magad is meg tudod írni, a bíróságokon általában van egy panasznap, amikor segítenek a megfogalmazásban. De itt a fórumon szerintem könnyen találsz akár ügyvédet is, ha nagyobb biztonságban éreznéd úgy magad, az exférjed miatt. Megkérdezhetem egyébként,ha nem vagyok túl indiszkrét,hogy mi volt az oka, hogy a férjednél került elhelyezésre a gyermek?

A jogszabályok részleteit azért idéztem be, hogy te magad is beleláss kicsit a szabályzás "menetébe", gyámhivatal intézkedéseibe.Ha tehát nem szüntették meg a szülői felügyeleti jogodat, (de kivételes esetben még ekkor is lehetséges a kapcsolattartás a Ptk szerint), a kapcsolattartásra jogosult vagy, tehát az újabb tárgyalástól sem kell tartanod.Még akkor is jogosult vagy a kapcsolattartásra, ha a szülői felügyeleti jogod szünetel kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt állsz.

A szülői felügyeletet egyébként a bíróság a Ptk szerint a következő esetekben szünteti meg:
4:191. §
(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha

1. a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy

b)58 a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.

IV. Fejezet

A kapcsolattartási ügyek

27. §88 (1) A kapcsolattartás célja, hogy

1. a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
2. a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

(2)89 A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.
(3)90 A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

1. a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás),
2. a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
3. a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot –, az ajándékozást és a csomagküldést.

(4)91 Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.
(4a)92 A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.
(4b)93 A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító – gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.
(4c)94 A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást. A felülvizsgálat eredményeként – ha a kapcsolattartásra jogosult és a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra kötelezett között nem jött létre egyezség – a gyámhivatal dönt a gyermek érdekében

1. a kapcsolattartás elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról,
2. a kapcsolattartás korlátozásáról, megvonásáról, vagy
3. a felügyelt kapcsolattartás fenntartásáról.

(5)95 Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

1. az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
2. a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke

ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.
(6)96 A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel, és – különösen, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van – a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
(7)97
28. § (1)98 A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.
(2)99 A kapcsolattartás gyámhatósági rendezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.
(3)100 A kapcsolattartás gyámhatósági rendezése iránt kérelemmel élhet – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – a volt mostohaszülő, a volt – Ptk. 4:199. § (2) bekezdése szerinti – nevelőszülő, a volt családbafogadó gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
(4)101 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Ptk. 4:133. § (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.
(4a)102 Örökbefogadás esetén a kapcsolattartás rendezése során a gyámhivatal vizsgálja a Ptk. 4:133. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását. A Ptk. 4:133. § (4) bekezdése szerinti esetben a vér szerinti szülő akkor jogosítható fel a kapcsolattartásra, ha az a gyermek érdekében áll.
(5)103 A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.
29. §104 (1) A gyámhivatal vita esetében – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. 4:181. § (1) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a szülői felügyeleti jogot egyezségük vagy a bíróság döntése alapján miként gyakorolják, és hogy a különélő szülő jogosult-e kapcsolattartásra.
(3) A gyámhivatal – kérelemre – akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.
(4) A gyámhivatal a Ptk. 4:178. § (4) bekezdése szerinti döntése során azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartás a gyermek fejlődését és családba való beilleszkedését nem veszélyezteti-e, és az a gyermek érdekében áll-e.
(5) A gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és a visszavitelkor a gyermek átvételében részt vehet

1. a szülői felügyeletet gyakorló, kapcsolattartásra kötelezett szülő döntése alapján a gyermek gondozásában, nevelésében huzamos időn át részt vevő személy,
2. a kapcsolattartásra jogosult kérelmére és a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő hozzájárulásával a kapcsolattartás során a gyermek gondozásában huzamos időn át részt vevő személy.

29/A. §105 (1) A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban tárgyalás megtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségével törekszik rendezni. Az egyezségben rendelkezni kell

1. a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, a gyermek meghatározott időtartamú külföldre viteléről,
2. a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
3. – ha felmerül ennek a szükségessége – a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében a 29. § (5) bekezdése szerint közreműködő személy megnevezéséről,
4. a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről,
5. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségéről,
6. a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módjáról, szükség esetén gyakoriságáról és időtartamáról, valamint
7. a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viseléséről, külön rögzítve, ha a kiadások részben vagy egészben a kapcsolattartásra kötelezettet terhelik.

(2) A gyámhivatalnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.
(3) Az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja és határozatba foglalja, ha az megfelel a gyermek érdekének, véleményének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31–33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről.
(4) Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.
(5) Egyezség hiányában a gyámhivatal – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt.
(6) A kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

1. a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelét,
2. a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját,
3. – erre irányuló kérelem esetén – a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében a 29. § (5) bekezdése szerint közreműködő személy megnevezését,
4. a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget,
5. az elmaradt kapcsolattartás pótlását, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségét,
6. a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módját, szükség esetén gyakoriságát, időtartamát,
7. a tájékoztatást a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viseléséről és kérelemre döntést arról, ha a kiadások részben vagy egészben a kapcsolattartásra kötelezettet terhelik, és
8. a tájékoztatást a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok be nem tartása esetére a 31–33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről.

(7) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.
(8) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.
(9) A gyámhivatal nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírhatja, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.
Tájékoztatási kötelezettség, igazolt költségek megtérítése és az elmaradt kapcsolattartás pótlása106

30. §107 (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.
(2) A kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett kérelmére a gyámhivatal akkor kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a neki felróhatóan keletkezett költségek viselésére, ha a kérelmező megfelelően igazolja költségeit és azt, hogy azok a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggésben keletkeztek. A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a Ptk. 4:183. § (1) bekezdése szerinti kártérítés lehetőségéről.
(3) A kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett, igazolt költségek megtérítése a végrehajtási eljárás során is kérhető.
(4) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.
(5) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével és a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdés b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
(6) Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.A 149/1997 Kormányrendelet pedig a következőképp rendelkezik:

Kedves Gitta4804!

A 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) így rendelkezik a kapcsolattartásról:

4. A kapcsolattartás

4:178. § [A kapcsolattartás joga]
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

1. akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
2. aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
3. akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(5)56 A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]
(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.
(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]
(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]
(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.
4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]
(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért]
(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi ügyben szeretnék véleményt kérni. Előre is köszönöm.
Közös kiskorú gyermekünket a bíróság tavaly decemberi ítéletben (amely azóta természetesen már jogerőssé vált) az édesapa mellett helyezte el. A végzés rendelkezik a tavaszi-nyári-őszi-téli szünetekre vonatkozóan a láthatási jogomról. Közös kiskorú gyermekünk még óvodás. Az édesapa a végzéssel felkereste a helyi gyámhivatalt, ahol azt az információt kapta, hogy a szünet az óvodában nem szünet, így nem köteles egyik szünetben sem odaadni nekem kiskorú gyermekünket láthatásra, hiába rendelkezik róla a végzés. Ennek megfelelően nem is történt meg a láthatás a tavaszi-nyári-őszi szünetekben. Időközben természetesen próbáltam az édesapával megegyezni, ám teljességgel lehetetlen volt mindennemű próbálkozásom. Jártam panasznapon, ügyvédnél, mindenhol a gyámügyet vették elő, hogy a végzés végrehajtásában a gyámügy illetékes eljárni. Ám a gyámügyhöz hiába fordultam, elutasítóak voltak, mert a végzés az "elírás" miatt nem végrehajtható. Így telt el az elmúlt pár hónap, míg november 20-án kérelmet nyújtottam be a bíróságra, hogy a kapcsolattartást szabályozásában legyenek segítségemre és fogalmazzák át úgy a végzést, hogy élhessek a tavaly már megadott jogaimmal, amivel eddig az "elírás" miatt nem élhettem. A tárgyalás lezajlott, a bíró megadta a szünetekbeni láthatási jogomat az eredeti ítélet szerint, csak átfogalmazta úgy, hogy az édesapának is megfeleljen, illetve az óvodai rendezvények tekintetében is részvételi jogot kaptam. Ez ugyan csak részleges (minden páros évben illet meg a jog), de én ennek is örültem, mert az apa ebben az évben minden óvodai rendezvényről kitiltott. A nyári szünetben is élhetek már az eredeti végzés szerinti láthatási jogommal, de az apa elmondta a bíróságon, hogy nem járul hozzá mégsem, hiába fogalmazza át a bíróság, mert a gyámügy elmondása szerint gyermekünk még annyira kicsi (5 éves múlt), hogy a sok nyári láthatás (2 hetes váltásokban lesz nálam illetve az édesapánál) összezavarja. A bíró ennek ellenére megadta a láthatási jogot nekem a nyári szünetre az eredeti végzés szerint. A tárgyalás végén a bíró elmondta az apának, hogy szülői felügyeleti jogát visszaélésszerűen gyakorolja, a láthatást akadályoztatta, és ezáltal a kiskorú veszélyeztetése is felmerült. Az apa rettentő feldúlt volt a tárgyalás végén, mikor a teremből kimentünk, durván odavágta, hogy "a fellebbezési tárgyaláson találkozunk." Nem mertem válaszolni semmit, mai napig rettegek az exférjemtől. Kérdésem csak annyi lenne, hogy vajon mire számíthatok? El tudja venni tőlem a gyerekemet végleg?

Köszönöm a véleményt, hozzászólást!