Egy erdekes ugy+valoperes ugyvedet keresek

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Bryell # 2003.07.13. 18:50

szia! köszi, hogy válaszolsz! nem indult még meg. mert közös megegyezést akar.

Hekatee # 2003.07.07. 10:14

Megindult már a bontóper? mi a kereseti követelése veled szemben?

Bryell # 2003.06.28. 17:57

Helo!
Most keverdtem ide, erre a fórumra és úgy látom ide fordulhatok én is a problémámmal, bár már pár nap eltelt az utolsó beírás óta. :(
Én is válok, nekem is a vagyonmegosztás a problémám. Egy kétszobás lakáson vitázunk. A férjem tavaly júliusban elköltözött, én maradtam a lakásban a kisfiammal. Eddig várt, hogy valamelyest magamhoz térjek, de most elmondta a követeléseit. Azt akarja, hogy fizessek neki 3 millió forintot, + 1,5 milliót részletekben, vagy adjuk el a lakást és kéri a felét. Az, hogy 9 milliót ér a lakás ő találta ki. Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság ilyen ügyben mit dönt. Mert én ha eladom a lakást, nem tudok hova menni a fiammal. Arra gondoltam, hogy felveszem a 3 millió hitelt és kifizetem, igaz az nekem 25 évig kb. 20-30.000 ft (60.000) a fizetésem, de azt hittem számíthatok a gyerektartásra, ami kb. 40.000 Ft. De ez a legújabb variáns, hogy abból is csak kb. felét adná, valahogy sziven szúrt. Megmondtam neki, hogy lemondok a gyerektartásról, csak hagyjon békén, de neki az nem jó, mert kell neki a pénz. Nem tudom mit csináljak! Segítene valaki, hogy mit tehet velem, mit ítélhet meg a bíróság?
Köszönöm!

hirdet # 2003.06.23. 20:15

Rendben, köszönöm szépen.
Gábor

Hekatee # 2003.06.23. 19:25

A házuastársi vagyonközösség az életközösség ideje alatt áll fenn. Tehát ha az első feleségétől már külön élt, ez a lakásszerzés nem számít bele abba a vagyonközösségbe. Viszont ha már az újabb nővel élt együtt élettársi közösségben, akkor vele volt gazdasági közösségben is, tehát ezen élettársi, később házastársi  vagyonközösség megszüntetésekor kell nmegosztani ezt a lakást, mint közös szerzeményt. Más a helyzet, akkor, ha a régi feleségtől már különváltan élt, de az újjal még nem létesített élettársi kapcsolatot. ( csak együtt jártak,  időnként meglátogatta öt, ott töltött néhány napot,de nem állt fenn az érzelmi és gazdasági közösség) ekkor ugyanis ez a lakás lehet különvagyoni... mindenképpen forduljon hozzáértö ügyvédhez, mert nüansznyi eltérések megváltoztathatják egy vagyontárgy külön- vagy közös vagyoni jellegét. ezeket a nüanszokat, pedig csak élőszóban kérdésfeltevésekkel lehet tisztázni.

hirdet # 2003.06.23. 08:32

Tisztelt Hekatee!

Akkor csűrjünk egyet a dolgon:))
Mi a helyzet akkor, ha:

  • még házas voltam az első feleségemmel, de már nem éltünk együtt.
  • a leendő második feleségemmel éltem együtt (de jogilag még házas voltam az elsővel)
  • amikor lakást vettem.

Aztán egyszercsak kimondták a válást...

A kérdés az, hogy az általam időközben vett lakás (melynek időpontja még az első házasságom ideje alá esett; de ekkor már a leendő másodikkal éltem együtt)hogyan számít bele a közös vagyonba; most, hogy a második házasságomnak is válás lesz a vége?...

Üdv; Gábor

Hekatee # 2003.06.20. 18:59

A közös vagyon megosztásával kapcsolatosan bármikor lehet kötni szerzödést. A jogi szabályozás csak arra az esetre szól, ha a felek nem tudnak megálalpodni. Ha megállapodnak, akkor annak alapján kell megosztani a közös vagyont, és ezt a bíróság is akceptálja. Tehát fel, megegyezésre, mely mindkettöjük méltányos érdekeit szolgálja.
üdv.

hirdet # 2003.06.17. 22:54

Hekatee, koszonom a valaszat.

Beirasomat eddig 26-an tekintettek meg, de csak egy -az On- valasza erkezett ra.
Lehet, a Forumot olvasgatok tobbsege csak szorakoztatja magat?...;))

S hogy beidezte az idevago passzusokat, azt kulon koszonom. Okultam belole. Mindenesetre ez alapjan a helyzetem meg annal is rosszabb, mint azt erdetileg gondoltam.

Az emberek tobbsege ha megszeret valakit, akkor nem dug a masik orra ala az eskuvo elott egy alairnivalo papirost...pedig ez most engem is megmentene...

A gondom az, hogy a paromnak ELOTTE mar megvoltak a dolgainak javaresze, en meg a magam dolgait a hazassag ill. az elotte valo egyutteles ideje alatt szereztem meg. S a jog alapjan -ahogy most olvasom- hiaba nem voltunk gazdasagilag osszeolvadva, mindez most nem szamit; amit szereztem, az az ove is....hat, elkeserit.

Egy fontos kerdesem meg lenne ezek alapjan:

  • > azt lehet, hogy utolag, meg a hazassag ideje alatt (mielott elvalnank) kotunk egy hazassagi vagyonjogi szerzodest - a hazastarsi KOZOS es a KULON vagyon megosztasarol es definialasara vonatkozo egyezseget?

a.) normalis, aznapi datummal
b.) visszadatumozva az egyuttelest megelozo idokre?

Persze keves az eselye ugyebar, hogy barmi ilyesmit alairna, hisz O igy jar jol...

Ui.: nem sok a fizetesem (de becsuletes munkaval keresem meg azt, ezert nem szegyellem), es epp ezert nem mindegy szamomra, hogy mennyire 'nullazodok le' a valas soran...

VALAKINEK VALAMI MAS OTLET, AMIT TEHETNEK?

Koszonom; Gabor

Hekatee # 2003.06.11. 21:55

Kedves Gábor !
Az alap-problémáról:

A bíróságok a házasság előtti együttélést általában vagyonilag akként értékelik, mintha az is házasságban  eltöltött idő lett volna.
Egyébként azonban az élettársak  a közös gazdálkodás eredményeként annak tárgyain olyan arányban szereznek tulajdonjogot, mint ahogyan a szerzéshez hozzájárulatak. Tehát figyelembe kell venni a kereseti arányokat, de a közös háztartásban végzett munka a szerzéshez való hozzjárulásnak számít. Ha nem számítható ki a szerzési arány, akkor a bíróság fele-fele arányú szerzést állapít meg.
Házassági együttélés ideje alatt a felek között vagyonközösség jön létre. ekkor a felek a közös szerzeményi vagyonból fele- fele arányban részesülnek. ez olyan törvényi vélelem, ami ellen bizonyításnak nincs helye.
A vagyonközösség megszűnik az életközösség megszakadásakor. Ez azt jelenti, hogy _amikor_ az életközösséget a felek megszakították, az _akkor_ meglévő vagyont lehet megosztani, az _akkori_ forgalmi értékek figyelembe vételével.
A házastársak különvagyona - ami házasságkötés előtt megvolt, a házasság ideje alatt valamelyik fél örökölt, vagy ajándékba kapott- megtartja a különvagyoni jellegét, tehát ezt megosztani nem kell.Meg kell viszont téríteni a közös vagyonból a külön- vagyonba és a különvagyonból a közös vagyonba töretént beruházások ellenértékét, és követelni lehet a fenntartási költségeket is. De minden további magyarázkodás helyett idézet a jogszabályból:

'Csjt. 27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
 
Csjt. 28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:

  1. a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
  2. a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
  3. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
  4. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
 
Csjt. 29. § (1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.
(2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.
(3) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.
 
Csjt. 31. § (1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
(2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.
(3) A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.
(4) A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
(5) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.'
 
Ügyvédet pedig személyes ismeretség alapján, ismerősi körből való érdeklődés, vélemények alapján  (szoktak )célszerű választani. Az ügyvédi megbízás bizalmi jogviszony, elengedhetetlen feltétele, hogy az ügyfél megbízzék az ügyvédjében, és az ügyvéd is bízhasson az ügyfelében. Célszerü továbbá a perindítás helyén müködö ügyvédek közül választani, mert a tárgyalásra való utazgatás és ennek ideje is csak költségnövelö tényezö...
Jó választást, és sok szerencsét!

hirdet # 2003.06.10. 23:22

Üdvözlök mindenkit a Fórumon!

Egy 'netes rakereses' eredmenyekeppen keveredtem ide. Egy jo valoperes ugyvedre lenne szuksegem, aki nemcsak egyszeruen elvalaszt (no es persze meg is tudjam fizetni egy atlagos hetköznapi fizetesbol!), hanem ki is tudja vedeni felesegem anyagiakra irányulo torekveseit is.
Ha van ilyen maguk kozt, akkor kerem vegye fel velem a kapcsolatot : hirdet@eposta.hu

Az alap-problema roviden:
a felesegem lakasaban eltem (vele egyutt) hazassag elott 2 és fel evig es h.utan is 2 es fel evig. Kozben az en lakasom ki volt adva berbe. Az O lakasanak fenntartasaval jaro terheket eleg egyenlotlenul viseltuk: volt idoszak, mikor egyaltalan nem jarultam hozza, de volt olyan is, mikor mindent en fizettem es olyan is, amikor egy szoban megallapodott fix osszeget adtam. Az en lakasom berleti dijbeveteleit viszont nem osztottam meg vele. Az igy osszesporolt penzbol motorkerekpart vettem, amivel kirandulgatni jartunk. Most, a valas miatt parom penzt szeretne latni tolem...minel tobbet. Az 5 eves lakaskiadasi penzekből is reszt ker es rezsipenzt is ker utolag visszamenoleg az O lakasara. Kivedheto-e mindez?

Fizetesunk sosem olvadt egybe, sosem voltunk kozos kasszan, mindkettonk onalloan gazdalkodott a fizetesevel.

Koszonom a segitseguket;
Gabor