Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.
Sajnos nem született írásos megállapodás. Csak arról, hogy lemondok a gyerekem javára a házról, a kocsiról és szó szerint egy darab bőrönddel jöhettem el. A havi díjat mindig feljebb emeli, azzal érvel hogy külföldön biztosan jól keresek és ha nem fizetek, beperel. Sajnos nem tudok minden füttyre hazamenni pereskedni, így hát most ezért tartunk 50ezernél. Szeretném ha a gyerekem nem szenvedne semmiben sem hiányt, nem sérülne jobban - eléggé apás. Amikor el kellett hagynom a családom, hitelmentes ingatlant hagytam hátra. A mostani 80ezres követelés alapját képezi, hogy ő most "sz.rban van" és én "szemé...da élek mint Marci Hevesen", ő pedig nem tudja fizetni a hiteleit. Második feleségem és én éjjel-nappal keményen robotolunk, sokat teszünk azért hogy egyről a kettőre jussunk, hiszen nekem újból talpra kellett állni, mindent előről, szó szerint a nulláról kezdtem.
Gyerektartás és láthatás
Kedves Fórumozók!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy van 2 kiskorú gyermekem (egy 17 és egy 15 éves). 4 éve elváltam a férjemtől, aki el is költözött tőlünk és újranősült. A bíróság gyermekenként havi 25 ezer forint gyermektartást ítélt meg. A nagy fiam június elején elkezdett dolgozni, mellette beiratkozott az esti gimnáziumba. Exférjem közölte, hogy a nagy után már nem fog fizetni, kérjem el azt az összeget a gyermek fizetéséből. Jogilag ez mennyire állja meg a helyét?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlöm! Nekem egy olyan problémám lenne, hogy a vőlegényemnek, (aki Hollandiában él és dolgozik már 7 éve) 2 gyereke van 2 különböző nőtől. Ezek együttélésben született gyermekek. A nagylány esetében már van bírósági végzés,miszerint havi 15 ezer ft-ot kell fizetnie. A kisebbik lány esetében, mivel van egy közös hitel és még egy,amit a párom anyagi segítségként eddig fizetett (nem az ő nevén van), abban állapodtak meg az édesanyával, hogy nem kell gyerektartást fizetnie mindezek mellett. Most azonban, hogy változott az anyagi helyzete és én is kiköltöztem hozzá,(szeptemberben esküvő),aztán családalapítás, ő az egyetlen kereső fél kettőnk között,több a kiadás, ráadásul albérletben élünk. Ezért közöltük a hölggyel,hogy azt a hitelt,ami nem a párom nevén van, már nem tudjuk fizetni tovább. Ő most bírósággal fenyegetőzik, hogy ő márpedig követelni fogja a fizetése 20%-át és még ezen felül a másik anyukát is buzdítani fogja, hogy fellebbezzen és kérje ő is a 20%-ot. Ez már 40% a fizetéséből..plusz az egyik hitel, ami havonta 60-65 ezer ft és ezen felül albérlet, rezsi és egy kisbaba, egyedüli keresőként... Lehetséges az,hogy ezt a bíróság jóváhagyja??? A másik dolog, hogy a hitel közös,amit csak a párom fizet,minden szó nélkül már 5 éve és még van hátra belőle 18 év,amivel semmi gond nincs,komolyan veszi,mivel a jelzáloghitelben a hölgy egyik ingatlana,az ő édesanyjának egyik ingatlana és maga a közös vidéki ház van bevonva és tisztában van vele,hogy ha ezt nem fizetné vagy nem tudná fizetni,3 család kerülne utcára,amit nem akarunk...de ez nem érdekli a hölgyet, pedig nem fogjuk tudni fizetni mindezek mellett a hitelt és a hölgy ezt nem érti meg, nem azonosul azzal,milyen súlyos következményei lehetnek a feljelentésének. Tudom, hogy a gyerek védelme az első, de mi lesz a leendő közös gyerekkel? Ráadásul a hölgy a házasságunk is a saját malmára akarja hajtani,miszerint az én bevételem is bele akarja vonni. A házassági szerződés mitől védhet engem? Tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk mit tegyünk. Ami szintén fontos információ, hogy itt külföldön nem tolerálják, ha sokszor szabadságot kérnek, még akkor sem,ha tárgyalásokról van szó, ezért elveszítheti a munkáját,ezáltal mindent. :(
Szignum2
A párodé a tartozás fele melyet követelhet rajta a volt párja, a gyt valóban kb 20% gyermekenként, a többit nem köteles fizetni de ezeket majd igen.
Élettársak között az a fele lehet több is, kevesebb is.
Eddig csak a párom fizette mind a kettő 100%-át. Még azt is,ami nincs a nevén.
Kovács_Béla_Sándor Ön mit javasol, mit tehetünk?
Velem született lustaságom az oka, de az ilyen hosszú, ráadásul tagolatlan írásokat el sem nagyon olvasom. Pláne óvakodok attól, hogy bármit is javasoljak.
„Jogilag ez mennyire állja meg a helyét?”
Ha dolgozik az a gyermek, akkor nyilván nem szorul már tartásra. Más kérdés, hogy azért a korábbi ítélet még hatályos és végrehajtható.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Akkor ha a gyermek dolgozik, nem is 18 éves koráig jár a gyerektartás?
Nagyon nem szívesen kérném el a gyermekemtől azt a pénzt, még így sem, hogy sajnos rászorulunk.
Tisztelt Jogi Fórum olvasók!
A nyári szünetben megvalósuló rendkívüli kapcsolattartással kapcsolatban érdeklődnék, és kérném a segítségüket.
Kérdésem, hogy nyári szünetben, a rendkívüli kapcsolattartás időtartamán túl jogosult-e a kapcsolattartó (esetünkben az apa) a rendszeres, kéthetenkénti kapcsolattartásra is? Vagy nyáron, a szünet alatt kizárólag a rendkívüli kapcsolattartásra van joga, és azon túl már nem láthatja a gyermekeit egészen szeptemberig?
Esetemben a gyám (anya) ugyanis nem hajlandó a nyári kétszer két héten túl láthatásra adni a gyerekeket azzal indokolva, hogy ő akkor már nem tudja őket sehová nyaralni vinni. Joga van-e ehhez?
Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Hülyéskedsz?
Nem hülyéskedek, a kérdés sajnos komoly. Számomra egyértelmű a válasz, az ex számára nem az, ezért szeretném egy ügyvédtől leírva látni.
A rendszeres kapcsolattartás az iskolai szünet alatt is megilleti a külön élő szülőt. (Ettől függetlenül értelmes emberek meg tudnak egyezni úgy, hogy az együttélő szülő is nyaralhasson a gyerekkel. Megjegyzem: miért ne vihetné el őket nyaralni a kapcsolattartással nem érintett héten?)
Nagyon szépen köszönöm a választ!
(5)Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
- az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
- a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke
ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.
Nagyszerű! Mit is akarsz ezzel mondani?
Ha az apának a nyári szünetben jár 2x2 hét időszakos kapcsolattartás, akkor az anyának szintén jár a nyári szünetben 2x2 hét olyan együttlét a gyermekkel, amikor nincs apai kapcsolattartás. Ha ezen időszakokon felül marad még szabad hétvége, akkor azokon járhat folyamatos kapcsolattartás az apának.
Ezen 2x2 hetek alatt a nyaralás mindkét szülő részéről megvalósítható anélkül, hogy a másik szülő kapcsolattartását zavarná. Vagyis anya esetében ez nyilván nem kapcsolattartás, hanem: a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam.
A különélő szülő kéthetenként tartja a kapcsolatot - gondolom, hétvégén. Az egyik ilyen alkalommal nem kell visszahoznia a gyerekeket, hanem nála maradnak két hétig. Aminek a vége épp a következő kapcsolattartás. Két hét múlva ugyanez.
Mi a probléma?
Leiah, ugye, nem úgy gondoltad, hogy a két hét nem két hét, hanem 16 nap?
Most kissé összezavarodtam.
Az eredeti kérdés az volt, hogy van-e a nyári szünetben folyamatos kapcsolattartás (vagyis kéthetenként egy hétvége az én esetemben), vagy csak az idôszakos van . Anya ugyanis a folyamatost tagadta meg, az idôszakosra hivatkozva. A szünet kezdete óta ezért még nem voltak se folyamatos, se idôszakos kapcsolattartáson a gyerekek, az idôszakos pedig csak július végén fog kezdôdni.
Ha jól értem, akkor ha a folyamatos és az idôszakos összecsúszik, akkor az a hétvége már nem jár, csak a két hét múlva rákövetkezô. Meg az az utáni. Jól értelmezem?
És mi a helyzet anyával? Ezek szerint neki is jár egyszer folyamatos két hét? (Vagyis egy alkalmat ô is visszatarthat azért, hogy meglegyen a két hete?)
Sajnos nagyon nehéz természetû ex van, nem lehet vele megegyezni. Tavaly az egyik két hét azért maradt el, mert "nem tudtunk megegyezni az idôpontban". (Szerinte apa utólag változtatott az idôponton, ami nem igaz, de a bíróságnak ez elég volt ahhoz, hogy az elmaradt kapcsolattartásnak ne legyen következménye...)
Kiegészíteném: Hogy érthetô legyen. Eddig a napig az anya az ÖSSZES folyamatos láthatást megtagadta, arra hivatkozva, hogy nyáron csak az idôszakos jár.
Kezdjük az alapoknál:
Hogyan szól szó szerint a kapcsolattartás szabályozása?
Mind a folyamatos, mind az időszakos.
Ha június hónapban nincs időszakos kapcsolattartás szabályozva, akkor biztosan jár a folyamatos kapcsolattartás júniusban.
Ha a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás egybecsúszik, akkor az időszakos valósul meg, a folyamatos pedig nem tekinthető elmaradtnak, így nem is pótolható.
Ha időszakos kapcsolattartás július utolsó két hete, akkor az első két hét az anyáé. Ha július első két hétben lenne folyamatos kapcsolattartás, akkor az nincs.
Idén júliusban négy hétvége van, tehát nincs folyamatos kapcsolattartás júliusban.
Idén augusztusban 5 hétvége van, tehát akkor elvileg lehet egy folyamatos hétvégi kapcsolattartás, ha az éppen egybeesne a folyamatos kapcsolattartás idejével.
Ehhez kellene tudni, hogyan szól a szabályozás: minden hónap páros vagy páratlan hétvégéi vagy adott év páros vagy páratlan hétvégéi vannak-e kijelölve folyamatos kapcsolattartásra. Na és persze az időszakos kapcsolattartás nyárra vonatkozóan hogyan van szabályozva.
Most már belezavarodtam, így idézem az eredeti válóperes végzést:
"Az Apa (eredeti szövegben alperes) a gyermekekkel jogosult minden páros héten, pénteken 16 órától vasárnap 16 óráig a kapcsolattartásra,
valamint,
Rendkívüli kapcsolattartásként négy-heti időtartamban jogosult az apa (eredeti szövegben az alperes) a kapcsolattartásra, amelynek pontos időpontjában minden év május 31. napjáig állapodnak meg. Ellenkező megállapodás hiányában a rendkívüli kapcsolattartás június 16. napjának délután 16 órájától a négy hét időtartamát figyelembe véve a záró nap 16 órájáig tart.
Karácsony és húsvét másnapján szintén jogosult az apa (eredeti szövegben alperes) a kapcsolattartásra reggel 8 órától délután 18 óráig.
A felek a bontóper során kötelezték magukat arra, hogy a kapcsolattartás akadályáról a kezdő időpontot megelőzően legalább 48 órával hitelt érdemlő módon értesítik egymást.
Amennyiben a kapcsolattartás a gondozó szülőnél vagy gyermekeknél felmerülő okból marad el, azt a következő hétvégén azonos időtartamban kötelesek pótolni."
A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy folyamatos kapcsolattartás lett volna 06. 14-15., 06. 28-29., 07. 12-13., 07. 26-27.-én. (Ez mind páros hétvége.) A rendkívüli kapcsolattartás kétszer két hetét összevontuk (megbeszéltük ex-el), és ez 07. 28-08. 24.-ig lenne. Mivel azt írtátok, hogy anyának is járna a kétszer két hét, így most nem értem, hogy akkor hány hétvégén jöhetnek folyamatos kapcsolattartásra a gyerekek? Mennyi járt volna, és mennyi maradt el? Én úgy számolom, hogy egy alkalom mindenképpen járt volna már... Javítsatok ki, ha tévedek.
Ebben a tanévben az utolsó tanítási nap június 13. volt.
Tehát megállapodtatok május 31-ig arról, hogy a 4 hét hogyan lesz kiadva.
Ezek szerint valóban akkor jár neked vagy járt volna neked folyamatos kapcsolattartás amikor írtad, kivéve július 26-27.
Az anyát az egybefüggő "a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam" június 30-től július 27-ig illeti meg, amely alatt nincs folyamatos kapcsolattartás.
Augusztus utolsó hétvégéjén pedig akkor nincs folyamatos kapcsolattartás.
Az elmaradt folyamatos kapcsolattartások miatt az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz lehet fordulni.
Nagyon szépen köszönöm a személyre szabott választ!
