Gyerektartás és láthatás


biuska # 2016.09.06. 09:47

Kedves Fórumozók!

Az alábbi helyzet elég problámás és nagyon sok ember életét keseríti meg, ezért szeretnék tanácsot kérni, mégis mitévő legyek?

Élettársamnak van 2 gyermeke 10-11 évesek. Kb. 9 évvel ezelőtt szakítottak és külön költöztek. A gyerekek az anyukájukkal maradtak, majd bíróságon megállapodtak a közös felügyeletben és 40.000 forint gyermektartásban az apa terhére. Ezalatt a pár év alatt az anya életében káosz alakult ki. Több albérletből rakták ki, mert nem fizette az albérletet. Költözés, válás, gazdasági csalás miatt megrótták stb. A gyerekek csütörtöktől-vasárnapig nálunk voltak minden héten, az iskolai szünetekben is és most nyár elején eljutottunk odáig, hogy a gyerekeket átköltöztette hozzánk. Nyáron nincs bíróság, így most akartuk jogi útra terelni az elhelyezést, de most elvileg el fogja vinni őket egy újabb albérletbe. (ami ki tudja megddig tart, mert erre is kapott pénzt az egyik barátjától) Természetesen a nyár folyamán nem fizetett, csak 40.000 forintot összesen, a családi pótlékot sem adta oda és bár még a gyerekek itt vannak és megvettük a tanszereket, ruhákat az iskolakezdéshez, elkezdetett fenyegetőzni, hogyha nem fizetjük ki neki a szeptemberi gyerektartást, akkor feljelenti a páromat, hogy egész nyáron nem fizetett semmit. Mi nagyon szívesen magunkhoz vennénk a gyerekeket, sőt, igazából velünk vannak, csak a gyerektartást fizetnünk kell. Nyilván, próbáltunk vele megegyezni és észérvekkel elmagyarázni, hogy a gyerektartást a gyerekek nevelésére kapja és nem arra, hogy elszórakozza, de sajnos nem lehet vele beszélni, mert ránk nyomja a telefont vagy azt válaszolja, hogy kussoljunk el, mert ő az anya, úgyis neki ítél a bíróság mindent....

Továbbá mielőtt ők különváltak felvettek egy szabadfelhasználású hitelt (6 millió forintot), amiből vettek egy telket. Fele a páromé, fele az anyáé. A pénzből csak ennyi maradandó dolgot vettek. A hitel is kettőjük nevén van, viszont azt is a párom fizeti egyedül. Az anya követeli, hogy a párom adja el, mert kell neki az a pénz. Természetesen ő nem csak az ő részét szeretné megkapni.

Mi albérletben lakunk. A párom kb. 150.000.- forintot keres, néha 200.000, de csak minimálbérre van bejelentve.
Nekem egyébként van egy 9 éves kislányom, aki után nem kapok gyerektartást, van jó munkám, jól keresek, bár nem bejelentve, de gondolom mivel nem vagyunk házasok én nem nagyon számítok ebben a történetben.

A kérdésem az lenne, hogy mire is lehet számítani egy ilyen helyzetben, ha bíróság elé visszük?
Nyilván, ő nem fogja magát hagyni, ha pénzről van szó. Mi nem is ragaszkodunk, ahhoz, hogy papíron nálunk legyenek elhelyezve a gyerekek, mert azt gondolom, hogy az sokkal hosszabb procedúra, egyszerűen csak a gyerektartás felülvizsgálatát szeretnénk és a fentiek tükrében annak megszüntetését.

Köszönöm a segítséget!

ObudaFan # 2016.09.06. 14:28

Az úgy nem igazán megy. Ha papíron nála van a gyermek, akkor párodnak kell tartásdíjat fizetnie. Tehát az elhelyezés megváltoztatását kell elérni.

NagyEdgár # 2016.09.12. 06:30

Tisztelt Szakértő!

Először is szeretnék elnézést kérni, ha a kérdésem valamilyen okból kétszer is megjelenne itt a fórumon! Tegnap ugyanis feltettem egy kérdést, de az (nekem legalábbis) nem jelent meg.
22 éves gyerekem után, aki volt feleségemmel él, gyerektartásra kötelezett vagyok. A gyerekem érettségi után nappali főiskolákra járt. Többször váltott iskolát különféle indokokkal, de az első évfolyamot sem végezte eddig el. Most ismét váltott és újból az első évfolyamot kezdi egy levelezős főiskolán. Szeretném megkérdezni a Tisztelt Szakértőt, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján jár-e továbbra is gyerektartás ha a gyerek levelezőre jár? Vagy ha nappalira jár max hány éves koráig kell fizetnem? Akár 30 éves koráig is fizethetek ha visszamegy nappalira és állandóan váltogatja az iskolákat? Továbbá milyen jogszabályi hivatkozással küldhetek levelet a tanintézménynek, hogy nyilatkozzon nekem, hogy ott tanul-e a gyerek és milyen tagozaton?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Nagy Edgár

Dr.Attika # 2016.09.12. 06:56

Tisztelt Nagy Edgár!
Nem köteles tovább gyermektartást fizetni. Azt javaslom, hogy egyszerűen szüntesse meg a folyósítást. Ha a gyermeknek vagy az ex-nek ez nem tetszik, akkor indítsanak pert, amit nem fognak megnyerni.
Ha munkáltató vonja, akkor bonyolultabb a dolog. Ez esetben Önnek kell kérni a bíróságtól, hogy a gyermektartásra kötelező határozatát helyezze hatályon kívül.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.12. 09:16

Miért kellene az anyának perelnie? Van egy végrehajtható bírósági határozata.

lajcsó # 2016.09.12. 11:42

"milyen jogszabályi hivatkozással küldhetek levelet a tanintézménynek, hogy nyilatkozzon nekem, hogy ott tanul-e a gyerek és milyen tagozaton?"
Ptk. családjogi részében megtalálod.

Neked kell pert indítanod a gyermektartásdíj megszüntetése érdekében!

papa5 # 2016.09.13. 11:16

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni.
Két gyerek után fizetek gyerektartást.A nagyobbik 21 éves múlt,most fejezte be a középiskolát.Az iskola 5 évfolyamos volt,egyszer osztályt ismételt.A matematika érettségi nem sikerült neki,októberben pótérettségizik.Többször kérdeztem tőle,hogy utána mi a célja,de nem tudja,illetve azt mondta,hogy jövő év elején indul egy OKJ-s képzés,amire szeretne jelentkezni.
A kapcsolatot szinte nem is tartjuk,az okát nem igazán tudom.
Azt szeretném kérdezni,hogy ha a gyerek nem tanul és nem is dolgozik,kell -e utána gyerektartást fizetnem.(jelenleg 30 e Ft/gyerek összeget fizetek)
Köszönöm a választ.

littleman2000 # 2016.09.13. 11:23

Ameddig tanul addig igen.Okj Tanulásnál már nem hiszem.De miért sajnálod a gyermekedtöl ezt a pénzt?

papa5 # 2016.09.13. 11:32

Remélem a "válasz" második részét viccből írtad,de azért válaszolok.Havi 220 órát dolgozom,3 műszakban,vegyiparban.
A kislány pedig otthon ül,mereszti a s.....,de nem baj,apa fizet.
Ha látnám,hogy van valami célja,hidd el,nem írtam volna a fórumra.
De azért köszi.

NagyEdgár # 2016.09.15. 16:15

Tisztelt fórumozók! Tisztelt szakértők!

Sajnos papa5 nevű fórumtársammal kell egyetértenem! Hasonló cipőben járok én is! Itt nem arról van szó, h az ember sajnálja a pénzt a huszonéves gyerekétől! Hanem arról, h igenis elvárható egy életerős 22-23 éves felnőttől, h dolgozzon ha nem jár iskolába, vagy csak havi 3-4 alkalommal jár be egy levelező suliba! A tartásra kötelezett meg 200 óra fölött dolgozik három műszakban és rokkan bele a melóba, h a gyerekének meglegyen a legújabb táblagépe, kocsmázni tudjon, stb.

Továbbá olvasgatva más fórumot és magát a 2013.évi V. törvényt a Polgári Törvénykönyvről és az idevágó részt:
" (1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

  1. a gyermek a tartásra érdemtelen;
  2. a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
  3. ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető."

Én ebben a részben éppen nem látom azt a részt, hogy LEVELEZŐ vagy NAPPALI tagozat. Itt csak "tanulmányokról" esik szó! Tehát engem a Ptk. éppen arról győzött meg, h akkor is fizessek ha levelezőn tanul a gyerek.
Akkor, hogy is van ez?

Elnézést az értetlenkedésért!

Nagy Edgár

ObudaFan # 2016.09.15. 20:57

ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul

Aki a tanulmányai mellett dolgozik, vagy dolgozhatna, az nem feltétlenül tekinthető rászorulónak.

anamary011 # 2016.09.16. 02:39

Tisztelt Fórumozók,

Egyedülálló anyaként szeretnék egy kis útmutatást kérni.
Még a terhesség alatt maradtam egyedül. Kisfiam azóta már betöltötte az egy éves kort, s nemrégiben voltunk apasági vizsgálaton. (Előtte közel nagy nehezen, közel 1 év többszöri idézés és büntetések, egyéb herce-hurca árán sikerült elérni, hogy az általam megnevezett apa eljöjjön egyáltalán a tárgyalásra.
Végül megtörtét az apasági vizsgálat is, és az eredménye szerint, ő az apa.)
Az lenne a kérdésem, hogy ha ő, mint apa, bejegyzésre kerül, tehetek-e bármit, hogy ne kelljen vele egyeztetnem a gyermeket érintő döntésekről?
Több 100 km-re sodort minket az élet, és hiába tudta, hogy megszületett a gyermek, sosem reagált a többszöri megkeresésemre.
Szerencsére olyan az anyagi helyzetem, hogy nincs szükségem a pénzére, csak szerettem volna, ha a fiam egykor megtudja, ki az apja és nem kell fiktív apát bediktálnom a gyámügyön, hiszen közös döntés volt, hogy megtartjuk a babát, ő csak később gondolta meg magát.
Természetesen ha látni szeretné, annak nem lennék ellenére, de a döntésekbe nem szeretném bevonni.

Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy nem eltiltani akarom (bár úgysem fogja érdekelni továbbra sem) és nem a pénzét szeretném elvenni, hanem azt, hogy egyedül dönthessek, ahogy eddig.
Kizárólagos felügyeleti jog? Vagy esetleg lemondhat valamilyen módon a gyermekről?

Aki elolvassa és segít bármilyen tanáccsal, annak köszönöm.

Burn Out # 2016.09.16. 03:34

részt kíván egyáltalán venni a gyermek életében az apa?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.16. 06:08

Ptk. A szülői felügyelet gyakorlása

1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról
4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]
(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.
(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]
(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.
4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]
Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság dönt.
2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése
4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.
4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél]
(1) Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett.
4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása]
(1) A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.
(2) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti.
4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per]
(1) A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert.
(2) A pert - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania.
(3) A harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránti pert az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.
(4) A bíróságnak az eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, vagy ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]
A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - közvetítői eljárást vegyenek igénybe.
3. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei
4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük.
4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]
A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.
4. A kapcsolattartás
4:178. § [A kapcsolattartás joga]
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

  1. akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
  2. aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
  3. akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]
(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.
(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]
(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]
(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.
4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]
(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért]
(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Mse11 # 2016.09.21. 12:41

4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

Tisztelt Fórumozók!

Ez azt is jelenti, hogy az édesapának nincs joga fénymásolatokat kérni a gyermek orvosi leleteiről, zárójelentéseiről? Illetve nincsen joga másik orvoshoz vinni a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló édesanya tudta és beleegyezése nélkül?

Köszönöm a választ!

ObudaFan # 2016.09.21. 14:51

Az egészségügyi kérdésekben való döntés - ha az ítélet másként nem rendelkezik - a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége.
Az adatok beszerzése már nem ilyen egyértelmű, szerintem azért a gyermek egészségi adatait ő megismerheti.

ObudaFan # 2016.09.23. 04:46

Chilében hozták az ítéletet?

Szenilla751 # 2016.09.29. 10:50

Üdvözlöm!

Segítséget szeretnék kérni!
Lányom 16 1/2 évesen sorozatos hazudozásainak következtében egy csúnya veszekedés után elköltözött a nagyanyjához.
Nem akartam rendőrséggel hazacibáltatni,ezért hagytam hátha megjön az esze.
Sajnos nem így lett,párom 3 hónapra rá meghalt.
A gyámhivatalnál mondták ezt a családbafogadást ,én jóhiszeműen belementem.
Most a drágalátos gyám aki mellesleg az anyám beperelt gyerektartásdíj fizetésére.
Hogy van az hogy a jogszabály azt írja hogy ilyenkor nem terhel engem tartási kötelezettség?!
Annyira belerokkantam a párom halála és a gyerekem-anyám ügyködéseibe hogy munkanélküli lettem.
Sajnos annyira befolyásolható a gyerekem,a nagyanyja mindent megenged neki,ezért maradt nála még mindig.
Mit tehetnék hiszen se lakásom,se állásom,se családom?!
Mire számíthatok a perben?
Megszüntethetném ezt az egész családba fogadást mivel én kértem,de akkor megint a rendőrökkel kellene hazahozatni és tudjuk annak milyen következményei lehetnének!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.29. 11:21

Hogy van az hogy a jogszabály azt írja hogy ilyenkor nem terhel engem tartási kötelezettség?!
Azt írja?

Burn Out # 2016.09.29. 11:26

Mire számíthatok a perben?
Pl.: tartásdíj fizetési kötelezettség megállapítására :)

Burn Out # 2016.09.29. 11:29

Megszüntethetném ezt az egész családba fogadást mivel én kértem,de akkor megint a rendőrökkel kellene hazahozatni és tudjuk annak milyen következményei lehetnének!

Valószínűsítem, hogy békében és szeretetben élnétek tovább egymás mellett, esténként társasoznátok, reggelente elkísérnéd az iskolába, otthon együtt sütnétek-főznétek stb. Vagy nem erre gondoltál?! :) És tényleg Te szüntetnéd meg a családba fogadást?

Attila111111 (törölt felhasználó) # 2016.09.29. 12:42

:) idilli

Fabyen82 # 2016.10.08. 10:38

Sziasztok

Nem az első ilyen eset, hogy a gyerekem beteg (orvosi igazolása van), de az anya azt állítja, már jól van, elhozhatom láthatásra.(Bár leírta azt is, hogy még gyógyszert szed) Csakhogy nálunk van két kicsi gyerek, akik így is elég sokat betegek. Nem szeretnénk, hogy megbetegedjenek. Az anya viszont tegnap megfenyegetett, hogy feljelent a gyámügyön kötelesség mulasztásért, és nem fog pótlást adni, mivel én döntésem volt, hogy nem hozom el. Közösségbe nem mehet, de kisbabához köteles vagyok elhozni? Vagy csak egy pótlást akar így megúszni?

buddhacece # 2016.10.14. 17:47

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.Élettársammal a magatartási és mentális problémái miatt külön mentünk.(Állandó üldözési mániái vannak és retteg mindenkitől.Orvoshoz nem akar menni,mert szerinte ő nem beteg.)A 13 éves fiam velem akart maradni így "gyermekelhelyezési"pert indítottam és rendkívüli ítéletet kértem.A bíróság a gyermeket ideiglenesen hozzám ítélte közös felügyeleti joggal..Élettársam a nevelt testvérééknél lakik.Utolsó láthatása alkalmával magával vitte a fiunkat.Egy idegen férfival beszélgetett,majd a férfit elhívta magukhoz.4 órán keresztül kettesben beszélgettek nem foglalkozott a gyerekkel!(A gyereket előzőleg pszichológushoz kellett vinni,hogy az anyjával szembeni ellenszenvét feloldjuk!)Eközben a fiunk a szobában sírt-telefonon vígasztaltam!Miután éjfélkor a hívásom hatására a férfi elment élettársam felhívott,hogy valaki van a lakásban és meg akarja ölni.Kihívta a rendőrséget és a szúnyoghálon keresztül kiugrott az ablakon.A gyereket a rendőrök ébresztették fel.Nem szeretnénk ezt még egyszer átélni!
Szeretném megkérdezni kérhetem-e a láthatás megvonását és elme orvosi szakértői vizsgálatot.

ObudaFan # 2016.10.15. 10:33

Legalábbis lehet vele próbálkozni.