öröklés,ingatlan


nonolet # 2017.11.27. 09:47

sylvie1376

Minek bonyolítani?

1.
Vegye meg hitelből az egyik a másik részét.

vagy

2.
Adják el és osszák szét az árát...

Persze lehet részletekben kifizetni is.
Az is egy hitel valójában.

drbjozsef # 2017.11.26. 22:00

Közös tulajdonnál mindig bejegyzik az egyik tulajdonost üzembentartónak, a tulajdonosok megegyezése szerint. Ő használhatja alapesetben az autót.

Többit nem tudom, szerintem nincs kizáró ok a részletfizetésre, szerződést kell kötni, lehetőleg közjegyző előtt, hogy közvetlenül végrehajtható legyen ha kell, és érdemes beleírni, hogy mondjuk 3 hónap késedelmes fizetés esetén a hátralévő összes követelés azonnal és egy összegben esedékessé válik.

sylvie1376 # 2017.11.26. 21:50

Tiszteletem! Az lenne a kérdésem, hogy a férjem örökölt egy autót ami közös tulajdonban van. Ha a másik tulajdonos nem akarja kifizetni a férjem, s ő is csak részletbe tudná kifizetni a másik tulajdonost a bíróság engedélyezheti e ezt? Vagy ha árverezésre kerül a sor,kihez kerül, ki használhatja az autót az árverés alatt? Hogy zajlik egy autó árverezés?

fuji3 # 2017.11.19. 18:07

Köszönöm a válaszokat, lényeg h várjam meg a hagyaték végét amikor a kiskorú gyerekeké lesz a kocsi és utána tudom használni.
Bútorokat meg vihetem csak nem adhatom el.

drbjozsef # 2017.11.19. 15:37

Asszem megint zavar van az erőben.

Én ezt írtam : jelentsd be a BIZTOSITONAL, fizesd tovább, és használd.

Egy szóval nem írtam, hogy az okmányirodának jelezzen bármit is.

Az üzembentartói megszűnéséről idézném KBS-t :
"A korábbi tulajdonos - az eladó - nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint visszavonja az üzemeltetői jogot. Önmagában az elidegenítés nem tekinthető ilyennek. Másképpen fogalmazva: annak a visszavonó nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie.”"

Szerintem az örököst tájékoztatjá majd autóátíráskor az üzembentartóról, és lemondhatja, ha akarja.

wers # 2017.11.19. 11:08

Van bejegyzett üzembentartó. A tulajdonos meghal. Ki rendelkezik az autóval, amíg nincs hagyatéki végzés, még ideiglenes rendelkezés sem? Miért nem az üzembentartó?

Nem erre reagáltam, hiszen a közig.eljárás a hagyatéki végzés meghozatala után kezdődik.

Bocs, most olvasom, hogy van üzembentartó. Akkor neki kell bejelentenie, és ő használhatja a hagyatéki végzésig. Utána, mint az örökösök gyámja, visszavonhatod az üzembentartóit, és lehetsz Te az.

Na ez az, mi fordítva. A jelenlegi üzembentartónak semmit sem kell bejelenteni. Hagyatéki után pedig nem kell visszavonna, az automatikusa megszűnik. Akkor lehet újra üzembentartó, ha ehhez az új tulaj hozzájárul.

nonolet # 2017.11.18. 11:18

Ilyen esetben mit tehetek?

Az örökölt vagyont vissza kéritek és átadjátok a hitelezőnek.

A mama nyilván vissza adja az ajándékot nektek...

nonolet # 2017.11.18. 11:15

"A kérdésem az lenne, hogy mivel nem volt a birtokomban az örökség egy percig sem semmilyen ingó vagy ingatlan tárgya"

Ha elajándékoztad, akkor ELŐBB NYILVÁN a tiéd volt!

...és akkor a hitelező jogosan követel tőled.

Hisz az örökölt vagyont elajándékoztad, ahelyett,
hogy
a hitelezőnek adtad volna át a követelése fejében.

Tehát helytállással tartozol az örökség erejéig.
De attól többel nem...

drbjozsef # 2017.11.17. 14:03

fuji3,

öröklésnél, és öröklési vitánál az elhalálozástól a hagyatéki végzésig eltelt idő (ami akár több év is lehet) közben nem nagyon lehet értelmezni főleg az ingóságok esetén, hogy "jogilag" ki viheti el, ki rendelkezik vele.

HA valamelyik fél elviszi (tipikusan : élettárs nem örököl, elhunyt gyerekei örökölnek, de élettárs lakott az elhunyttal közös háztartásban), akkor onnan a másiknak kell követelnie, ha jogot formál rá, de ekkor neki kell bizonyítania, hogy a másik vitte el, de ilyenkor gyakran az adott ingóság létezését is nehéz bizonyítani. Nyilvántartott ingóságnál, vagy valami nagyobb tárgynál még esetleg lehet tanúkkal, meg fényképekkel, de ez is hosszadalmas és kétséges.

Aki akar valamit látni az ingóságokból, az fogja, és viszi. Teheti ezt jóhiszeműen, hogy a másik fél ne vihesse, esetleg ne tagadhassa le a létezését is, teheti rosszhiszeműen, és tagadja, hogy ő vitte el, vagy a létezését is tagadja.

Az ingóságok csak ritkán, általában valamelyik fél kérelmére kerülnek csak bele a hagyatéki leltárba.

Egy a lényeg : utólag bizonyítani nehéz, főleg azt, hogy ki vitte el esetleg. Vagy dokumentálj mindent fényképekkel, hogy ne legyen vita, vagy vidd amit akarsz, legfeljebb visszaperlik.

Mondjuk esetedben a gyerekeitek a másik fél, az elhunyt szülei nem örökölnek. A Ti házrészetekben alapesetben a saját ingóságaitok voltak, nem látok rá okot, hogy ne rendelkezhetnél velük jóhiszeműen : nem adhatod el őket, de elviheted. Ha egyértelmű, hogy az elhunyt különvagyona volt, akkor azt nem vinném el. Minden mást igen.

drbjozsef # 2017.11.17. 13:55

Öröklésnél a tulajdonos számít közigazgatási szempontból.

Őszintén szólva nem tudom mit jelent ez a mondat.

Van bejegyzett üzembentartó. A tulajdonos meghal. Ki rendelkezik az autóval, amíg nincs hagyatéki végzés, még ideiglenes rendelkezés sem? Miért nem az üzembentartó?

wers # 2017.11.17. 13:51

Bocsi, gépjárműre írtam.

wers # 2017.11.17. 13:50

Nem így van. Öröklésnél a tulajdonos számít közigazgatási szempontból. Az üzembentartó esetleg petelhet, ha van kedve hozzá.

fuji3 # 2017.11.17. 13:36

Még annyi kérdésem lenne hogy ha abba kötnek bele h nem tudom igazolni számlával a bútorokat, akkor is elvihetem? Ha hirtelen kitalálja h ő vett mindent? Pedig nem is ő lakott ott.

drbjozsef # 2017.11.17. 06:53

Bocs, most olvasom, hogy van üzembentartó. Akkor neki kell bejelentenie, és ő használhatja a hagyatéki végzésig. Utána, mint az örökösök gyámja, visszavonhatod az üzembentartóit, és lehetsz Te az.

drbjozsef # 2017.11.17. 06:52

Ha Te vagy a gyám, akkor elvileg mindent. A sajátot, a közöst, és az örökösök nevében az elhunytét is. Viszont nem adhatod, nem idegenítheted el, amíg le nem zárul a hagyatéki eljárás.

Autóval? Ezek szerint gondolom az elhunyt nevén volt. Használd nyugodtan, jelentsd be a biztosítónál a halálesetet, és jelezd, hogy mint birtokos használod a gépjárművet, és fenn kívánod tartani a biztosítást. Ha fizeted a díjat, ezt a jogerős hagyatéki végzés+30 időtartamig megteheted (utána viszont figyelj, ha kifutsz a 30 napból, fedezetlenségi díjat fizet az örökös, ami borsos!)

Ha kiskorúak öröklik, köss velük utána üzembenntartói szerződést majd.

fuji3 # 2017.11.16. 20:09

Köszönöm. A két örökös gyámja én vagyok, jelen pillanatban én azokat a tárgyakat elvihetem a házból? Még a hagyaték befejezése előtt?
Az autóval mi a helyzet?

fuji3 # 2017.11.16. 20:09

Köszönöm. A két örökös gyámja én vagyok, jelen pillanatban én azokat a tárgyakat elvihetem a házból? Még a hagyaték befejezése előtt?
Az autóval mi a helyzet?

nonolet # 2017.11.16. 16:00

Mivel nem volt köztetek vagyonközösség,
így mindkét fél önálló vagyon szerző volt.

Azaz alapban a 4 év alatt szerzett dolog azé

  • akinek a pénzéből lett

vagy

  • aki kapta

- -

Ezért 3 csoportra kell osztanod a vagyonotokat.

1.
Kiveszed a vagyonból azt, ami CSAK az ÉLETTÁRSÉ volt.

  • a személyes dolgait
  • ami megvolt neki már előtted is
  • amit kizárólag Ő vett meg a saját pénzéből
  • amit CSAK Ő kapott ajándékba valakitől
  • amit Ő örökölt esetleg

Ezek a hagyaték "különvagyoni" részei az élettárs oldalán. Ezért ezek az örököst illetik.

2.
Kiveszed a vagyonból azt ami CSAK a TIÉD.

  • a személyes dolgaid
  • ami megvolt neked már előtte is
  • amit kizárólag te vettél meg a saját pénzedből
  • amit CSAK TE kaptál ajándékba valakitől
  • amit TE örököltél esetleg

Ezek a te "különvagyonod" részei, ami NEM a hagyaték része. Az örökösnek nincs köze hozzá.

3.
A többin a szerzéshez való hozzájárulás arányában van/lehet tulajdon részed és neki is.
Tehát ezek részben a hagyaték részei(az örökösé), részben a tiéd.

Ezért a szerzés (alapban a jövedelmetek) arányában elosztod.
Ami rá esik belőle az a hagyaték része, azaz az örökösé.
A rád eső része pedig csak a tiéd.

- -

Vita esetén a bíróság dönt.

- -

"Például ha a 4 év alatt ő kapott egy másik személytől ajándékba egy ágyat, az most kit illet?"

Értelemszerűen az örököst.

"Ha a 4 év alatt az édesanyjától kapott ajándékba valamit az kit illet?"

Értelemszerűen az örököst.

fuji3 # 2017.11.16. 14:44

Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne. Párommal laktunk be nem jegyzett élettársakként 4 évig egy házban, aminek fele az övé, fele az ő édesanyjáé, haszonélvezet az édesapjáé. Közben született két gyermek. Párom nyáron elhunyt, hagyaték még sehol, még leltár se. A 4 év alatt vásárolt ingóságok jelen pillanatban kiket illet? Van-e beleszólása ebbe az édesanyjának? Például ha a 4 év alatt ő kapott egy másik személytől ajándékba egy ágyat, az most kit illet? Ha a 4 év alatt az édesanyjától kapott ajándékba valamit az kit illet?
Továbbá ha párom nevén volt gépjármű, de az üzembentartó az édesapja most ki használhatja? Mert ugye örökölni a gyerekek fogják akiknek én vagyok a gyámja.
Válaszukat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2017.11.08. 05:53

Plusz probléma, hogy ha nem volt sem magyar állampolgársága, sem magyar lakcíme, akkor magyar bíróság nem járhat el a holtnak nyilvánítása ügyében sem, ha ez esetleg szükséges lesz.

ObudaFan # 2017.11.08. 05:52

Ja, nekem elsőre úgy jött le, hogy volt magyarországi címe az illetőnek, de most látom, hogy az a józsefvárosi "cím" csak egy példa. Akkor tényleg marad a török nagykövetség, esetleg a magyar külügyminisztérium.
Egyébként a "példa cím" nem olyan meglepő. Volt török ügyfelem és az ő kinti címe is csak egy településnév volt gyakorlatilag. Egy kis faluban lakott, és ott a falu elöljárójának kézbesítenek minden levelet, ő meg szétosztja.

drbjozsef # 2017.11.07. 12:28

A lakcímnyilvántartóból? Te hogyan fognál hozzá? Mármint, a török lakcímnyilvántartóból adatokat szerezni.

ObudaFan # 2017.11.07. 11:07

A lakcímnyilvántartóból vélhetően lehet szerezni igazolást arról, hogy meghalt és hol. (Ha nem, akkor esetleg holtnak nyilvánítási eljárással lehet próbálkozni.) És aztán az illetékes közjegyzőnél a hagyatéki eljárást el kell indítani. Az örökösök felkutatása ugyanis a közjegyző feladata.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.07. 09:25

Ha az illető születési éve a telekkönyv szerint 1896, akkor nemigen szorul bizonyításra, hogy már meghalt.
A bíróság a keresethez kötve van; a nyilvánvalóan halott alperessel szemben indított pert nem fordíthatja át az ismeretlen örököseire.

drbjozsef # 2017.11.07. 08:53

Ha nincs bizonyítva, hogy meghalt, akkor kirendelhetnek. Ha bizonyítva van, akkor az örökösök helyett rendelik ki (gondolom, ők se nagyon érhetőek el).