Adj be újabb panaszt, de lehet, hogy egyesíteni fogják az elsővel.
Láthatás / kapcsolattartás
Mindenképpen adjál be újabb végrehajtási kérelmet.
Sajnos jogszabály előírja, hogy ezt a megakadályozott kapcsolattartást követő 1 hónapon belül lehet megtenni. Ha a végzésben szerepel pótlásra előírt idő is, akkor pótlás eredménytelen elteltét követő 1 hónapon belül lehet e kérelmet beadni.
Épp ezért soha nem várj össze nagyobb időszakokat, több megakadályozott láthatást, mert egyrészt az 1 hónapnál régebben megakadályozott kapcsolattartásra vonatkozó végrehajtási kérelmet elvileg nem köteles a gyámhatóság befogadni, másrészt ha több alkalmat adsz be egyszerre (1 hónapon belül is akár lehet kettő), azokat egyként fogja kezelni a hivatal.
Tisztelettel jelzem, hogy én csupán naív, jogszabályolvasó vagyok, mint a kérdéseinből is látszik.
De tapasztalatból tudom, hogy a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó törvény szakaszt a jog szakemberei
sem olvassák el figyelmesen és a gondozó szülő kötelmét vélik a kettős tagadó mondatszerkezet mögé..
A gondozó szülőnek semmilyen jogszabály sem ad felhatalmazást a kapcsolattartás megakadályozására.
A kapcsolattartó szülő halaszthatatlan ill. elháríthatatlan elfoglaltságának esetéről,
amikor a kapcsolattartási jogával- és egyben - kötelességével nem tud élni,
rendelkezik az említett paragrafus.
A pótlás módjaként az akadály elhárulását követő legrövidebb időt megjelölve.
Csodálkozom, hogy nem jogász írta le ezt a tényt..
Tisztelettel jelzem azt is, hogy a gyámhatóságok egy része számára ismeretlen: A gyámhatóságok működéséről és a gyámhatósági eljárásról szóló törvényben a gondozó szülő azon tettét, amellyel megakadályozza a kapcsolattartást:
Határozatban rögzített figyelmeztetéssel, második esetben pénzbírsággal, és ismétlődés esetén, amikor a pénzbírság nem érte el célját, kötelezően a védelembe vétellel, gyermekelhelyezés megváltoztatásával, ill. büntető per megindításának kötelezettségével határozza meg.
Olvastam olyan elutasító határozatot, amelyben a gyámhatóság a törvény létét is vitatta.
Megintcsak igazat kell adnom a gyámhivatalt szapuló véleménynek. Nem először fordul elő, hogy semmibe veszik a törvényt betűit az én esetemben.
Legutóbbi eset: Most nyáron pl elmarasztaltak azért, mert nyári szünet első felében amikor is nem volt időszakos kapcsolattartásom, nem mentem el minden második hétvégén a gyerekért. Merthogy nejem bejelentette sunyi szemét módon utólag, pedig pontosan tudta eddig is az iskolai szünetek alatt hogy nem jár.
De volt egy palimadár Gyámhivatal, aki benyelte a feleség hüleségét és végzést hozott róla. Fellebbeztem, gondolom a megyei Gyámhivatal elolvassa az erre vonatkozó paragrafusokat, ha nem sikerül neki, akkor majd mondom nekik hogy próbálják meg a 25§1.5, hátha elég egyértelmű lesz számukra is...
Kedves Kissember!
Nem csak jog, de kötelesség is a gyermek.
Azzal, hogy élete adásához hozzá járultál amagad módján, egy életre vállaltál édes-néha keserű vagy fáraztó kötelességet:
Apa lettél.
Így már nem a jog miatt, hanem a gyermeked érdeke miatt nem teheted meg, hogy "nem mész érte".
Az a kisember vár téged, még akkor is, ha
esetleg nem úgy látod..
Ha apai érzésből vagy más okból nem mennél érte, akkor legalább emberségből tedd boldoggá arra a néhány órára, amíg veled lehet.. De csak szerintem..
A törvény szerint viszont büntethet a gyámhatóság.. Még akkor is, ha más-fordított esetekben az ellenkezőjét állítják..
Gézoo én mentem volna érte, ha tudom hogy lehet, de félreolvastad.
Kedves Gézoo, arról nem olvastál valamit, hogy akkor mi a helyzet, ha a különélő apát nem érdekli a saját gyermeke? nincs határozat semmiről, most van folyamatban a gyermekelhelyezési per, amit én indítottam a biztonság kedvéért. az már szinte mellékes dolog, hogy kitalálta, hogy nála helyezzék el a gyermeket- azok után, hogy az elmúlt lassan másfél évben, és előtte a terhességem alatti második négy hónapban nem foglalkozott a picivel.
még annyit, hogy a tárgyalásokon sem jelent meg.
ilyenkor mi a teendő?
Ebben az esetben a bíróság egyértelműen nálad helyezi el a gyermeket. Azért nyilván az apa számára a bíróság biztosítani fog kapcsolattartási lehetőséget, de kötelezni nem lehet az apát arra, hogy ezzel éljen. Egy dologra lehet kötelezni, ez a gyermektartás fizetése.
Ha az apa a gyermekkel kapcsolatos kötelezettségeit ennél is súlyosabban sérti meg, meg lehet próbálni egy szülői felügyeleti jog megszüntetési pert indítani.
Kedves Pocak!
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Kicsit korán örültünk, mert most sem kaptuk meg a gyereket.:( A láthatás előtt közvetlenül, hirtelen belázasodott... Másnap sem kaphattuk meg és harmadnap is még beteg volt a kicsi.
A párom bement a gy.ü-re tanácsot kérni és a gyh. felhívta levélben az é.a. figyelmét, hogy most hétvégén pótolja ezt az elmaradt láthatást, mert már ilyen-olyan ok miatt nem láttuk másfél hónapja a gyereket.
Az, hogy a é.a. úgy dönt nem adja oda a gyereket, még el tudom fogadni , még ha nem is értek vele egyett, de azt, hogy a gyereket lelkileg megcibálja, hogy már el se akarjon jönni, azzal nem. Minden jel arra mutat, hogy erről van szó. Szerencsére a párom végre , anyai tiltás és fenyegetés ide vagy oda, bement az oviba tanácsot kérni, hogy mi lehet a kicsivel. (meg volt tilva, hogy akár telefonom is érdeklődjön, mi meg féltünk megszegni, hogy ne a gyerekeken csattanjon az ostor, ahogy mindig az anyuka vélt sérelmeiért) Hogy miért nem az anyától kérünk infót? Mert nem veszi fel a telefont...
Az ovónéni nagyon kedvesen fogadta, és végre már egy idengentől is visszaigazolást nyert, hogy nagyon jól bánunk a gyerekkel, és jó dolgokat mesél az itteni otthonáról :)
Tényleg nagyon jó az eddigi gy.ü-i tapasztalatunk. Korrekt eljárás, átgondoltság, a gyerek érdekeit nézve.
Remélem így marad!
gombócartúr
Kedves Maximm!
Obuda Fan véleményével nagyjábol egyet értek.
Ami a különbség, hogy nem csak joga hanem kötelessége is az apának élnie
a kapcsolattartás lehetőségével.
Ha nálatok rendesen működik a gyámhatóság, akkor ha bemész, akkor kötelezhetik az apát a kapcsolattartásra.
Ha pedig ennek ellenére sem menne az apa, akkor akár kisérőt is kérhetsz mellé
a gyámhatóságon keresztül a családsegítőktől..
A jogszabályt ki kell keresnem, nem tudom fejből..nem vagyok jogász..sajnos.
A gyámhatóságon elvben tudják..
Kedves Kissember!
Bocs, ha félreértettelek.. Menni kell, oda menni, és ha nem teljesül a kapcsolattartás, akkor bejelenteni a gyámhatóságon..
Nem elég az, ha telefonálgatsz.. Mert így az exed akármit is állíthat és ha a gyámhatóság a törvényeknek megfelelően jár el, akkor téged büntethet meg..
köszönöm az infókat, remélem nemsokára megszületik végre a hivatalos döntés is, mert addig nem lesz sok nyugodt éjszakám...
Kedves Gombócartúr!
Örülök, hogy rendeződni látszik a kapcsolattartás.
A gyerekek elég sűrűn megbetegedhetnek, ezzel sajnos számolni kell. Persze ti is tudnátok ápolni, bizots vagyok benne, de egy lázas gyermeket mégse jó ide-oda cibálni, autókáztatni. Így tényleg jobb, ha ilyenkor elmarad a kapcsolattartás, és ha meggyógyult a gyermek, pótlásra kerül.
Mondjuk az egy kicsit aggályos, hogy már másfél hónapja nem láttátok a gyermeket, ilyen-olyan okokból kifolyólag. Ha felmerül a gyanú, hogy anyuka valós alap nélkül hivatkozik a betegségre, akkor nem árt érdeklődni a gyermek háziorvosánál illetve az óvodában.
Egyébként nem tudom, mik lehetnek azok a jogosnak tűnő ilyen-olyan okok, mert a gondozó szülő csak elkerülhetetlen, objektív akadály esetén mentesül a felróhatóság alól az elmaradt kapcsolattartást illetően. Elkerülhetetlen, objektív akadály viszont nem túl sok van, a gyermek betegségén kívül per pillanat nem tudom, mi számíthatna még annak.
Kedves Pocak!
Először is köszönöm a másik topicbani segítségedet!
A kapcsolattartás objektív akadályai...
Lehet, hogy furcsa, de nem ismerek olyat..
Sőt! A törvények sem!
Beteg a gyermek? Nos van ilyen. Nem szállítható? Az is lehet, de akkor korházban van, és így egyik épeszű szülő sem akarja onnan elhozni.
Az anyuka(apuka) ápolja otthon? Oké!
No, de a másik nem tudja ezt folytatni?
Ismerek olyan esetet, amikor a kicsi náthás lett az anyukánál, így kért orvosi igazolást
pénteken, hogy szombaton ne kelljen "odaadnia" a gyereket..
Apuka elment az adott gyermek orvoshoz,
aki kiadott egy igazolást, hogy az apuka
nyugodtan folytathatja az ápolást, hiszen a gyermek még csak nem is fekvőbeteg..
Eredmény? Anyuka így sem "adta oda" a gyereket..
Gyámhatóság? Felvette a jegyzőkönyvet,
megállapította, hogy az apánál lévő igazolás
volt érvényes a kapcsolattartáskor..
De! Sem a pótlásról, sem az anya megbüntetéséről nem intézkedett.
Édes ugye??
Szép napot mindenkinek!
Milyen bírói döntésekről tudtok abban az esetben, ha az édesanya és édesapa a kapcsolattartás időbeliségében nem tud megegyezni? Nevezetesen, ha az édesapa többször szeretne találkozni gyermekével, mint ahogy azt az édesanya szeretné.
Tudtok ilyen esetekről, döntésekről? Mi alapján dönt ilyenkor a bíró?
Előre is köszönöm válaszaitokat!
A gyerekelhelyezésről és kapcsolattartásról szóló bírósági határozatok zöme ilyen.
Szia Kedves KBS!
A múltkor már voltál szíves és "beszélgettél" velem.
Milyen az az "ilyen"? Ok., hogy - sajnos - legtöbbször nem tudnak a szülők ebben megegyezni, de a kérdésem arra irányulna, hogy ha az egyik többet akar, a másik kevesebbet, akkor mi alapján dönt a bíró?
Konkrétan: az édesanya a bírói gyakorlatnak megfelelő "kéthetenkénti, stb." láthatáshoz ragaszkodik, az édesapa pedig ezen túlmenően szeretne hétközben is legalább 1-2 alkalommal találkozni a gyermekével (pl. Õ megy érte az oviba és másnap reggel Õ viszi is)...... vajon milyen döntés várható?
Kérdésben a válasz. Természetesen a bírói gyakorlatnak megfelelő döntés várható. De hogy ténylegesen milyen döntés születik, azt csak utólag tudjuk meg. Nem lenne szabad, de ezt még az is befolyásolhatja, hogy a bírónak (bírónőnek) jól avagy rosszabbul sikerült a tárgyalást megelőző éjszakája.
Ez nem jó hír :-(
Legalább akkor valami köztes állapot mellett döntene.
De volt már vajon olyan a bírói gyakorlatban, hogy az apa "javára" döntöttek?
Zárójelben jelezném meg, hogy akkor hol érvényesül a gyermek érdeke az ilyen döntéseknél? Nem tudom a paragrafusokat, csak egyszerű paraszti ésszel gondolkodom, s érzek...... hát a gyermek nem azt kívánná meg, hogy minél többet együtt lehessen az édesapával is???!!!
Bocsánat, egy kicsit feldühödtem!
Sziasztok!
Senki nem tud pozitív példát mondani a tegnapi kérdésemre? :-(
Reménykedünk akkor abban, hogy egy jó dologért való küzdelem nem lehet hiábavaló, illetve hogy sokkal rosszabb nem jöhet!
Szép napot mindenkinek!
„hát a gyermek nem azt kívánná meg, hogy minél többet együtt lehessen az édesapával is???!!!”
A gyerek érdeke azt kívánná meg, hogy harmónikus családi légkörben, szeretetben együttélő szülei közösen neveljék. Ha jól látom, ez már nem megy - innen kezdve a bíróság csak rossz meg még rosszabb döntések között válogathat.
Gondold végig, hova vezetne, ha a bíróságnak valaimféle középarányos, a szülők kívánságát felező-átlagoló láthatást kellene megítélnie. Ez esetben anyuka ötévenkénti kapcsolattartást tartana kívánatosnak, és apuka napi kérésével ki is jönne a két és fél évenkénti láthatás...
Sziasztok!
Kedves pezsoka! Nézz körül a BH-k között.
Több olyan van amikor a bíróság heti két-két
délutánt határozott meg plusszban..
Vagyis a hétvégék felváltva a két szülőnél,
a héközben oviból-isiből a másik szülő hozhatja el pl. kedden és csütörtökön és még aznap hatra-hétre stb a gondotzó szülőhöz elviszi..
Több ilyen ítélet született.. Érdemes turkálni ..
Bocs a betűhiányokért és a kisbetűkért!