Gyermeket gondozó családtag

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.25. 15:28

A beleegyezést tulajdonképpen ráutaló magatartással adta meg, azzal, hogy közös háztartásra lépett.

b.sz. # 2006.08.25. 13:50

Igen talán az lehet a jó és elfogadható érv, hogy az apa tulajdona 1/1 arányba az a családiház ahová végül is a feleség jött, igy a feleség beleegyezése nem kelett mivel már ott laktak a gyerekek az apával, és a feleség mivel összeházasodtak a férjével kell együttélnie vagy nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.25. 10:39

Az elmaradt tartásdíjat pedig tessék követelni, végső soron végrehajtást kérni rá. Annál is inkább, mert a hat hónapnál régebben esedékesek már nem kényszeríthetők ki.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.25. 10:38

Feltételeztem, hogy valami ilyesmi van a háttérben. Ettől még az álláspontom változatlan: az egy főre eső jövedelem számításakor valamennyi közös háztartásban élő személy jövedelmét figyelembe kell venni. Meg lehet próbálkozni azzal az állítással, hogy nem élnek közös háztartásban - de vélelem áll az ellenkezője mellett. Végső soron az is érv lehet, hogy a feleség beleegyezése nélkül kerültek a gyerekek a közös háztartásba, de aligha veszi be a hatóság vagy a bíróság.

b.sz. # 2006.08.25. 09:45

Még rosszabb a helyzet. Eddig az apa gyermekeire kapott kedvezményeket, jövedelmi viszonyaira miatt. Az új feleségnek gyakorlatilag kétszer annyi a jövedelme, mint az apának. Most úgy néz ki a helyzet, hogy mivel feleségül ment az apához főz, mos takarít, gyermeket nevel és még tartsa is el a három embert a jövedelméből? Jogai viszont nincsenek a gyermekekkel kapcsolatban.
A vér szerinti anya viszont egy fillért sem fizet a gyermekek után, pedig a bíróság kötelezte!
A gyermekek után semmilyen kedvezményben nem részesülhet az apa?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.25. 09:22

Az aztán életszerű, hogy a gyermeket a közös háztartásban nevelik, de ez a nem szülő házastárs beleegyezése ellenére történik. Az is tetszik, hogy valaki házas, de ugyanakkor egyedüláló szülőnek minősüljön. :)
Házastársak esetén erős vélelem áll fenn a közös háztartás meglétét illetően.

b.sz. # 2006.08.25. 09:10

Igen, ha a férj házastársa beleegyezik. De mi van akkor, ha már a gyereket nevelő apa ( szölő) éveken át egyedűl nevelte a saját házában a két gyermekét és a feleségűl vett Nő nem hajladnó megosztani a jövedelmét a gyermekeire, de vállalja a gyermekneveléssel járókat ( mos, főz, takarít, tanítja öket) . Felmerűl a kérdés, hogy igaz, hogy családnak minősűlnek de úgy gondolom hogy gyermeket gondozó család és a gyermeket eltartó család közöt eltérés van, illetve a dondozó nem feltétlen tartalmazza az eltartást is . Két felé kell-e választani az apa és gyermekei illetve a feleség és férj jövedelmi viszonyait családi jogálásait. A szóban forgó rendelet (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 19§ (1) és (2) . ) A házasság 2006.07.08.-án volt. Ez azért fontos mert a jogosúltság 07. hó 01.-én és 11. hó 01.-én történő vizsgálatok alapján jár pénzbeni és egyéb támogatás. Abban az esetben állapítanak meg kedvezményre jogosúltságot, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkissebb összegének 120%, ha a gyermeket egyedülálló szülő illetve más törvényes képviselő gondozza stb.
Mivel továbbra is az apa egyedülálló szülő marad, de a a feleségül vett Nő jövedelmét jelezni kell-e a juttatást adó szerv felé ha a feleség nem akarja a közös háztatsásba bevinni jövedelmét kölün háztartást vezet és a férje is külön háztartást vezet a gyermekeivel. Úgy gondolom hogy erre nem kötelezhetik ebben az esetben a feleségét.
Megjegyzem tartásra a bíróság a vér szerinti apát és anyát kötelezte.

mj: 1997. évi XXXI. törvény 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.25. 07:34

Magad idézted azt a jogszabályhelyet, amely szerint a szülő házastársa is tartásra kötelezett.
Nem szokott jóra vezetni, ha valaki a prekoncepciójához (például ahhoz hogy a házastárs jövedelme nem része a család jövedelmének) próbál érveket találni a jogszabályokban. A vége általában téves értelmezés.

b.sz. # 2006.08.25. 06:14

Ha jól értem a Btk. szerint az új feleség köteles főzni, mosni, takarítani, nevelni, tanulni a gyerekekkel, de vagyonát a gyerekekre fordítani nem köteles!
Viszont mint a szülőkre vonatkozó jogai nincsenek a gyerekekkel kapcsolatban. Ha ezeket nem teszi meg még börtönbe is kerülhet?
Jelen esetben a gyermekek vér szerinti anyja szülői felügyeleti joga megvan, függetlenül attól, hogy 5 éve nem tartja a kapcsolatot gyermekeivel.
Gyermekek tartására szerintem a vér szerinti szülők kötelesek, az apa feleségét nem kötelezhetik tartásra, így annak jövedelmét sem kell vizsgálni a gyermekekre vonatkozó kedvezmények megállapításánál, de létszám tekintetében figyelembe kell venni!

pocak # 2006.08.25. 05:10

Btk.

Kiskorú veszélyeztetése

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A kiskorú gondozására, nevelésére és felügyeletére nem csupán a szülői felügyeletet gyakorló szülő, nem csupán annak házastársa, de még a puszta élettársa is köteles. Méghozzá büntetőjogi felelőssége van benne.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő élettársa a kiskorú tartására azonban nem köteles, míg a házastárs már a gondozás-nevelés-felügyeleten kívül tartani is köteles házastársa vele együtt lakó gyermekét.

Az apuka új felesége tehát gondozni, nevelni, felügyelni és tartani is köteles a vele együtt lakó két kiskorút, így teljesen evidens, hogy ők így négyen egy családot alkotnak.
A családjogi törvény egyébként ismeri a mostohaszülő fogalmát (ahogy az idézeteidben szerepel is), így az új feleség nem csupán a férje közeli hozzátartozója.
A gondozó család fogalmába tehát ők négyen tartoznak bele. Az édesanya nem, mert ő nem gondozza a gyermekeket.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.24. 21:59

Rendben. De akkor miért is kérdezted?

b.sz. # 2006.08.24. 18:20

Csjt. 62. § (1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli.

Csjtr. 7. § A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíjfizetési kötelezettségét.

Csjt. 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).

A feleség nem köteles gondozni csak eltartani ha elözetesen abban is beleegyezett. Addig míg él a gyermekek vérszerinti édesanyja addig nem beszélhetünk "gyermeket gondozó család-ról" az új feleség részéről, csak az apa és két gyermekére vonatkozhat.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.24. 17:25

Nem minősül egyedülálló szülőnek az apa; a házastársak és gyermekeik (az egyikük gyermekei is) családot alkotnak, és ennek megfelelően valamennyiük jövedelmét együttesen kell figyelembe venni az egy főre jutó számításakor.

b.sz. # 2006.08.24. 16:24

Kapcsolatból született két gyermek, melyet az édesanya elhagyott és az édesapa nevel. Később az apa házasságot kötött egy gyermektelen nővel. Felmerült a kérdés, mivel a gyermekek vérszerinti édesanyja jelenleg is él, szülői jogairól nem mondott le, hogy a feleség beletartozik-e a gyermekeket gondozó család fogalmi körébe? Továbbá ilyen esetben az apa továbbra is egyedülálló szülőnek tekinthető? A családjogi törvény szerint a feleségét nem szülőnek, nem anyának, hanem a férjének közeli hozzátartozójának minősíti. A feleség jövedelmét kell-e vizsgálni az egy főre jutó gyermekeket gondozó családban?