Öröklés és haszonélvezeti jog

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2011.08.17. 09:25

Miért kellene? Az új tulajdonossal szemben is tud a házastárs közös tulajdon megszüntetési pert indítani.

sógor # 2011.08.17. 09:03

Kedves Fórumozók,

próbáltam a lehető legtöbb hozzászólást végigolvasni, de nem találtam választ a kérdésemre:

  • válóperben a házastársak 25-75%-os házzal rendelkeznek
  • még a per alatt a 25%-os elajándékozza tulajdonrészét és haszonélvezetet biztosít magának
  • az ingatlant jelzálog terheli, de nincs elidegenítési tilalom, az adós egyébként a 25%-os tulaj

Van-e bármilyen mód az ajándékozás és a haszonálvezet megsemmisítésére, megtámadására?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.03. 06:20

A hat örökös tulajdonképpen négy. Az elhunyt testvérek gyermekei a szülő helyén, az ő örökrészét örökölik egymás között egyenlő arányban.

juhasznefekete # 2011.08.02. 22:05

Kedves Szakértő,

Nemrégiben halt meg nagybátyánk (édesapánk testvére). Szülei és nagyszülei már nem élnek. Gyermekei és felesége nem voltak (egyedül élt). Él 2 testvére, egy elhunyt testvérének 1 gyermeke, és egy másik elhunyt testvérének (édesapánk) 3 gyermeke. Összesen tehát 6 örökös van. Kérdésem az, hogy végrendelet hiányában, ki milyen arányban örököl? Válaszát előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.02. 13:08

A tulajdonjogi igények nem évülnek el, és az öröklés tulajdonjogi igény. Ideje lenne keresni egy ügyvédet.

Kitti74 # 2011.08.02. 10:21

Kedves Szakértő!

Ha még emlékszik rám, voltam bent megint az önkormányzatnál, de azt az információt kaptam, hogy ne foglalkozzak semmivel, mert már elévült minden.
Mennyi az elévülési idő?
Mi alapján döntik el, hogy kik az örökösök? Gondolok arra, hogy édesapám testvére tudott a halálozásról, de én nem.( nem is tudtak róla, hogy létezem), ők nem hatóság, hogy megkeressenek.Egyszerűen azt mondták, hogy édesapám már régen meghalt, és csak ő van.

Tisztelettel: Kitti

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.02. 04:05

A bankszámlán halál esetre szóló kedvezményezettként kell megnevezni.

Nem ügyvéd készítette a végrendeletet?

miklóska # 2011.08.02. 01:47

Feleségem idős barátnőjének van egy lánya. Nem tartják a kapcsolatot. Az idős nő végrendelkezett a feleségem javára, és a banki számlájánál is meghatalmazott lett. A kérdésem az, hogy amennyiben meghalna a néni, és - mondjuk aznap vagy másnap - a feleségem felveszi a számlán elhelyezett pénzt, akkor ezt jogilag megteheti-e, vagy bűncselekményt követ el? És a lány, aki nem férhet a banki számlához, mit tud tenni vele szemben?

monalisa1 # 2011.04.27. 15:18

A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyőnek lehetősége van a nagymama számlavezető bankjától egyenlegkimutatást kérni, tehát az itt leírt panaszodat jelentsd be neki, egyidejűleg ha lehet zároltassa a számlát a hagyatéki eljárás jogerőre emelkedéséig.

Tehát tudnod kell, hogy melyik bankról van szó, és ha esetleg általad is ismert a számlaszám, annyival előbbre lesz a közjegyző.

Előfordulhat, hogy a nagymama a banknál elhalálozási rendelkezést tett, miszerint xy megnevezett minden külön eljárás nélkül szabadon felveheti a számlán lévő összeget...

Ezt itt nem tudhatjuk., a bank neked nem fogja megmondani, de a közjegyzőt erről is tájékoztatja majd.

Javaslom egy tértis levélben mielőbb tegyél bejelentést, kérve, hogy a tárgyalás időpontja előtt is járjon már el a banknál.

(Ha esetleg nem tudod melyik bankról van szó, a közjegyző ilyenkor a nagyobb bankokat/takarékpéntárt meg szokta keresni nevezett személyre vonatkozó tájékoztatást kérve.)

Ha az unokatestvér netán fel is vette a pénzt, ha többet költ mint amennyi egyébként neki az örökség szerint járna, külön perben követelhető lesz tőle.

monaLuis
laikus hozzászóló

lacapepi # 2011.04.27. 12:36

nagymamám elhunyt és kb 10 millió forintja volt, meg egy 2 milliós háza, nekem nem volt kulcsom a házához, de az unokahugomnak igen
a hagyatéki tárgyaláson azt vallotta hogy nem volt a nagyinak bankszámlája, és készpénze sem (tudtával)
3 unoka van, a házat harmadoljuk, és most úgy néz ki én 666.000-et kapok, ő meg 10.666.000
jelentős eltérés az a 10 millió amit valaki zsebre tesz
önként nem fog adni belőle, elherdálja, vagy nyaralani megy, vagy házat vesz magának hogy ne kelljen dolgoznia
szerintem ez nem jogos így ellopja
az is lehet hogy a nagyi őt jobban szerette, de ha tudta volna hogy tolvaj akkor nem bíz rá semmit
nem gondolom hogy a nagyi egyetlen unokára hagyott volna mindent
mik a lehetőségek? köszönettel :Beppe

ObudaFan # 2011.02.28. 13:53

Nincs mit.

babikaa # 2011.02.28. 12:14

Köszönöm!

ObudaFan # 2011.02.28. 11:50

Az örökség erejéig.

babikaa # 2011.02.27. 23:09

Tisztelt Fórumozók!

Ha Édesanyánk után a testvéremmel közösen örököltünk egy ingatlant, ahol a "túlélő házastárs" azaz az Édesapánk a haszonélvező, és mi hozzájárulunk ahhoz hogy Ő jelzálogot vegyen fel a korábbi tartozások rendezésére, örökölhetjük-e majd utána ezt a tartozást, ill. ha nem fizetné, a bank rajtunk is behajthatja-e a tartozást? Ha igen, csak az örökség erejéig vagy ha az kevesebb, még azon túl is? Köszönöm

mamuska # 2007.04.29. 05:21

Bocs, de csak apródonként jut eszembe a dolog. Addig ameddig nem fizetett az özvegy én és az én gyerekeim látták el, a "drága kislánya" csak azóta gondoskodik róla amióta fizet érte. Amikor kórházban volt az anyám akkor is mi etettük, és az anyám halála után is, mindaddig amig meg nem egyezett a lányával. Mi INGYEN, csupán emberségből láttuk el, pedig semmi közünk hozzá azon kívül, hogy az anyám férje volt. A saját lány már csak pénzért ad neki enni. Azért az én örökségemet ő és az ő gyerekei élvezik jelenleg. Hát ez az ami felháborít.

mamuska # 2007.04.29. 04:44

Egyébként csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy addig ameddig beszéltünk egymással pont ő említette, hogy a haverjának el kellett adni a lakást azért, hogy ki tudja fizetni a felesége gyerekeinek a követelésüket. Akkor most hogy is van ez? Az egyiknek kell fizetni, a másiknak nem? Ezt én sem értem, mert eddig úgy tudtam, hogy a jog mindenkire egyformán vonatkozik. Vagy mégsem? Én semmit nem kaptam meg az anyám után, az ő gyerekei és unokái meg élvezik vele együtt az én örökségemet. Furcsa, de ez van.Én nem akarom hajléktalanná tenni,./bár megérdemelné,ugyanis akkor sem volt semmije amikor összeköltözött az anyámmal/csak szeretnék hozzájutni a pénzemhez, mert nekem is szükségem lenne rá, de úgy látom egyenlőre erre semmi esélyem.Sajnos.

mamuska # 2007.04.29. 04:01

Kedves vzoli!
Látod egy sorral lejjebb a KBS válaszát? Abban minden benne van. A "vígözvegy" nem örökölt, ő csak kapta a haszonélvezetet, ami illeték és költségmentes aztán röhögve él, mint Marci Hevesen, aki meg örökölt az fizeti az illetéket, de nyomoroghat, mert csak a jóisten tudja /vagy még ő sem/, hogy mikor lát pénzt az örökségéből. Hát erről ennyit, nincs mit tenni, ez a törvény, bár azt még mindig nem tudom, hogy ha én előbb halok meg akkor a gyerekeimnek újból meg kell-e fizetni ez után az ingatlanrész után az illetéket, ugyanis onnantól kezdve ők lesznek ennek az örökösei.

vzoli # 2007.04.27. 07:50

De ez az illetékkiszabás szempontjából nem egy visszás helyzet? (Úgy értem: igazságtalan.) Mármint hogy - ha jól értem - illetéket itt csak az fizet, aki haszonélvezettel terhelt tulajdonjogot örököl (de az ingatlan birtokába-használatába nem jut), míg a birtoklási-használati-haszonélvezeti jogok tényleges gyakorlója (a haszonélvező) egy árva petákot sem illetékként.

Mert tételezzük fel, hogy van egy 25 éves özvegyke, aki egy sokszor tízmillió Ft értékű ingatlan felett szerez haszonélvezeti jogot a törvény erejénél fogva. (Mondjuk, nem sokkal ezután a haszonélvezeti jogának korlátozására kerül sor, de még így is több tízmillió Ft értékű az az ingatlan(rész), amely felett az özvegynek a korlátozás után is haszonélvezeti joga marad.) És nagyban valószínűsíthető, hogy ezerszer meg fogja gondolni a jövőben, hogy megházasodjon-e (és ezzel együtt elveszítsen egy számára igen értékes haszonélvezeti jogot). Valószínűleg az élettársi kapcsolatot fogja preferálni a házasság helyett élete elkövetkező 40-50-60 évében; mert nem biztos, hogy újra talál egy olyan öreg balekot, mint amilyen az elhalt férje volt. (Öööö, illetve akarom mondani: nem biztos, hogy újra meglátogatja az igaz szerelem fényes tollú madara.)

Tehát könnyen előfordulhat, hogy a tulajdonos (leszármazó) számára a tulajdonjog akár fél évszázadra is egy üres, és tényleges jogosultságok nélküli "papírjog" marad, viszont neki illetékként igencsak valóságos forintokat kell leperkálnia; míg a jogok tényleges gyakorlója, a haszonélvező: virul a', mint mozsaras pohárban a pirula, mert gyakorlatilag ingyen jutott számára igencsak tényleges és értékes jogok birtokába.

Nem lenne igazságosabb, ha a haszonélvezetet szerző életkorából kiindulva kalkulált haszonélvezeti érték lenne egyfajta öröklési-haszonélvezetszerzési illeték kiindulási alapja, ahol az illetékfizetési kötelezettség olyan arányok alapján oszlik meg haszonélvező és tulajdonos között, hogy egyrészt a haszonélvező fizet "haszonélvezetszerzési illetéket", másrészt meg a tulajdonos a haszonélvezeti jog értékével csökkentett tulajdonjog-érték után öröklési illetéket?

A haszonélvezeti jog értékét a haszonélvező nemének statisztikai várható élettartama alapján számítva: tehát azt feltételezve, hogy élete végéig fennáll a haszonélvezeti joga.

Ha pedig ez mégsem így lenne - mert időközben megházasodik vagy meghal -, akkor neki - vagy örököseinek - visszajárna a "fel nem használt évekre" járó illetékösszeg-rész (esetleg kamatokkal korrigálva), amelyet abból az összegből lehetne fedezni, amelyet a - most már haszonélvezettel nem terhelt tulajdonjogot élvező - tulajdonos (vagy örökösei) fizetnek be haszonélvezetszerzési illetékként.

Így az illetékfizetési kötelezettség a tényleges használati értékhez kapcsolódna, és nem a - sokszor évtizedeken keresztül tényleges érték nélküli - "papírjoghoz".

szerintem ehhez nem kellene egy hatalmas költségekkel járó adminisztrációs adatbázist létrehozni pluszban; pláne nem ingatlanok esetén, ahol már létezik egy adatbázis-rendszer.
(És szerintem az egész illeték-korrekciónak a jelentősége egyébként is ingatlanok esetén merül fel, mert általában ezek után szoktak nagyösszegű illetéket fizetni öröklési illetékként.)

Vagy csak én értettem félre valamit azzal kapcsolatban, amit mamuska írt, és az egész dolog nem úgy zajlik, hogy minden illetéket a birtoklási-használati-haszonélvezeti jogoktól megfosztott örökös fizet, míg a haszonélvező semmit? (Mindegy, hogy milyen illetékfajtának nevezzük is az állam javára rendelt fizetési kötelezettséget.) Mindenesetre azt messze nem hiszem, hogy feltaláltam volna a spanyolviaszkot; érzem, hogy valahol ott a bibi. :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.27. 06:22

Nem mamuska. Az özvegy a törvény erejénél fogva haszonélvezetet kapott - de nem örökölt.

mamuska # 2007.04.27. 04:27

Sajnos azt még én sem tudom, hogy miért csak nekem kellett fizetnem, hiszen az özvegy ugyanúgy örökölte a haszonélvezetet, ahogy én a tulajdonjogot.Na és mi van olyankor, ha netán én előbb halok meg, mint a "vígözvegy"? Akkor a gyerekeimnek újra meg kell fizetni az örökösödési illetéket,amit én már egyszer kifizettem anélkül, hogy egy fillért is láttam volna belőle??Jó buli neki, mert csak röhög a markába, na meg az én szemembe.

mamuska # 2007.04.27. 03:32

Kedves vzoli!
Nem jogászként, csak tapasztalatból írom, hogy az örökösödési illetékre nem csak kamat rakódik, de ha nem fizetsz időben végrehajtást adnak ki ellened.Senkit nem érdekel, hogy el tudod-e adni, vagy miből fizetsz, lényeg, hogy fizess még akkor is, ha te sem tudod mikor látsz pénzt az örökségedből.Sajnos ez így van.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.26. 11:07

Nem értettél meg. Nem a szerződés megszegéséről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen szerződést az az örökös, aki nem akar megállapodni a megosztásban, eleve meg sem köt.

vzoli # 2007.04.26. 10:52

Nem értek hozzá, nem vagyok jogász, de amennyire én tudom: az öröklési illeték megfizetése sem úgy zajlik, hogy "majd ha eladjuk". Kibocsátanak egy fizetési meghagyást, amely határidőket tartalmaz az illeték (ill. illetékelőleg) megfizetésére, és ha az ember ezeket túllépi, akkor úgy rakódik az megfizetendő illetékösszegre a késedelmi pótlék, mint a Dassen-szigetre a guanó. És fizetési időtartam(-illetékösszeg)-kedvezményt meg leginkább csak a kiskorú örökös kap: annál nagyobbat, minél előbb megfizeti az illetéket. Egy ingatlant lehet hogy hónapokig, fél évig, vagy akár évekig nem lehet eladni. Mert adott helyen, adott időben nincs rá fizetőképes vevő. Az Illetékhivatal meg szerintem nem az a Jelky-sztoriban említett oszlopszent, aki képes húsz évig mozdulatlanul várni egy bazi nagy pózna tetején. De szerintem a közjegyző sem.

kbernadett # 2007.04.26. 10:25

Tehát abban az esetben, ha minegyik fél belemegy, akkor még egy ilyen jellegű szerződést lehet kötni, ha jól értem?

Én úgy hallottam, hogy a közjegyző díját belehet később is fizetni...haladékot kérni rá, mivel gyakori a minimálbérből élők (jövedelem nélküliek), és nekik nem lehet azt mondani, hogy fizessenek, vagy mondjanak le az örökségről...

a szerződésre visszatérve, ha egy ilyen megkötetett, és attól a felek mégis felrúgják, akkor kiköthető benne kötbér vagy egyéb szankció, azon felül, amit Drake is felsorolt, vagy az már túlzott anyagi előny lenne, amit a Vagyonmegosztó pernél a törvény tilt?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.26. 10:12

Aha. Miből gondolod, hogy az a tulajdonostárs, aki egyébként nem hajlandó a közös tulajdon megszüntetésében megállapodni, az egy ilyen szerződést aláír? A közjegyző két szép szeme avagy az anime loci miatt?

Egyébként a közjegyző le se folytatja a hagyatéki tárgyalást, míg a díját meg nem fizették. Nem fog előlegezni, és várni, amíg az eladás sikeres lesz. Egy ilyen szerződés egyébként sem köthető a "hagyatéki tárgyalás folyamán", mert annak nem tárgya. Annak természetesen nincs akadálya, hogy ugyanazon felek ugyanazon közjegyzővel ugyanazon a napon közokiratba foglaltassák a megállapodásukat. (És itt értünk vissza hozzászólásom elejére.)