tamas.sz
2020.02.13. 20:39
Pedig Kbs ügyvéd úr nagyon tisztességes válaszokat ír a fórumban. Ebben az esetben elég lett volna ha azt írja: nem tudom
elővásárlási jog
dr_Egyed_Zoltán
#
2020.02.13. 20:59
Összevetve az Inytv. Vhr. 75. § (3) bekezdését, a PK. 9. V. pontját, a 2/2009. PK. vélemény V. pontját, amelyek részint beépültek a Ptk.-ba: ha valóban rendkívüli nehézséggel és/vagy számottevő késedelemmel járna az örökösök felkutatása, akkor a Földhivatali Osztály át kell hogy vezesse a tulajdonjogot (tértivevény csatolása, szerződő felek közös nyilatkozata mellett), továbbá ha valóban nem tud sem az eladó sem a vevő az örökösök személyéről, az örökös utóbb nem indíthat sikerrel polgári pert relatív hatálytalanságra hivatkozással, a jóhiszemű vevővel szemben semmiképpen, Eladóval szemben akkor nem, ha az eset körülményei alapján valóban nem állapítható meg az elővásárlási joggal kapcsolatos kötelezettségek megsértése (Ptk. 6:223.).
PK. 9. V. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége.
Ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
A jogrendszerünk bizonyos esetekben elismeri az ingatlannyilvántartásba telekkönyvbe) való bejegyzés nélkül szerzett tulajdont is. Így például az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéstől függetlenül a Ptk. 673. §-ának (2) bekezdése értelmében az örökös minden további joglépés nélkül.................A jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különbséget az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett és az ilyen teljes jogú, de az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) be nem jegyzett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége.
6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
2/2009. PK. vél. V. Az olyan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost, aki jogszabályon alapuló elővásárlási jogát megalapozó jogosultságát (vagyis a tulajdonjogát) nem jegyezteti be, megilleti ugyan a jogszabályon alapuló elővásárlási jog, e joga megsértésére azonban nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemű vevővel szemben (tehát nem tudja elérni a szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását), hanem csak az eladótól követelheti kára megtérítését, ha bizonyítja, hogy az eladó annak ellenére mulasztotta el az ajánlat közlési kötelezettségét, hogy tudott az elővásárlási jogot megalapozó ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosi minőségéről
dr. Egyed Zoltán
ügyvéd
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.02.13. 23:25
„elég lett volna ha azt írja: nem tudom”
Csak hogy nem szeretek hazudni. ;)
drbjozsef
#
2020.02.14. 05:50
tamas.sz,
Én megmondom, mit tennék a helyedben : megpróbálnám igazolhatóan felkutatni az örökösöket, és közölni velük az ajánlatot.
A tulajdoni lapon lévő címből kiindulva, a közjegyző megkeresését (mokk.hu, ha tudod hol lakott utoljára az elhunyt tultárs), ha ismerted, vagy ismered a v árható örökösöket, akkor közvetlenül hozzájuk. Kormányablak, lakcímnyílvántartó,mittudomén.
Mondjuk rászánnék 3-4 hetet. Ha az alatt nem tudok kideríteni semmit, akkor ennyi, megpróbáltad, nehézség, számottevő késedelem, nyilatkozatok, igazolások, tértivevények, jóhiszeműség.
Ennyi időt még talán vár a vevőd.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.02.14. 07:04
(Három-négy hét alatt be is lehet jegyeztetni a vevő tulajdonjogát. No, persze, csak akkor, ha nem kölcsönből fizet. Ha meg kölcsönből fizet, akkor akár meg is lehet várni a hagyatékit.)
András H
#
2020.02.14. 14:55
Mikor hunyt el a tulajdonos társ?
András H
#
2020.02.14. 15:24
tamás.sz
Mindegy is mikor halt meg neked ezt nem is kell tudnod igazásból, és nem is kell az ügyedbe bele keverni.
Írj egy tértivevényes levelet neki amiben kéred, hogy járuljon hozzá a tulajdonrészed eladásához vagy vegye meg írd oda az elagdási árat, lehetőleg ugyan annyit amennyi az adás-vételi szerződésetekben lesz késöbb.
Kösd ki a válaszadási időt az ügy sűrgőségére való hivatkozással 15 napos határidővel, amennyiben nem válaszol úgy te az elővásrlási jogról való lemondásnak tekinted.
10 nap elteltével írj egy tértivevényes emlékeztető levelet amiben "sürgetőleg" leírod, hogy közeleg a korábbi határidő és a jogos érdeked az lenne, hogy eladd a tulajdon részed mert a vevőd visszalép.
Minmdkét levél vissza fog jönni, hogy nem kereste.
Ezt a két nemkereste levelet borítékkal és feladó vénnyel együtt lefénymásolod és csatoljátok az adásvételi szerződéshez azzal, hogy a határidő lejárt a tulajdonos társ nem reagált ezzel te úgy tekintetted a jogos érdekeidre figyelemmel, hogy azt nem érdekli az elővásrlási jog.
Ezzel te is védve vagy és az új tulajdonos is.
aláb írták:
az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége.
Téged a hacsak nincs rendkívüli nehzéség rész érint
tamas.sz
#
2020.02.14. 17:35
Nagyon köszönöm mindenki válaszát. A vevőt nem szívesen hoznám abba a helyzetbe, hogy esetleg az örökös pert indít. Megpróbálom az lehetséges örökösöket is lemondatni. Extrém esetben ha két örökös is élne a jogával az biztos megtekerné az ügyet. De azt már csak kbs úr tudhatja hogyan lehet megoldani. Ebben az esetben fel kell keresnem őt ügyfélként, más megoldás nem valószínű hogy létezik;)
zoli1313
#
2020.11.30. 18:41
Üdvözletem!
Ugyanabban a cipőben járok mint 'tamas.sz', csak én vevői oldalról írok.
Ikerház, másik félnek 2 tulaja, egyik elhunyt, hagyatéki nem volt még.
Viszont adás-vételhez + CSOK kérelemhez kellene a lemondó.
Annyi a különbség, hogy én tudom kik lesznek az örökösök (a gyermeki), akiknek gyámja (apjuk) közölte, hogy aláír minden papírt. De ugye nem teheti egyelőre meg(??), hisz nem ők a tulajok, hanem az elhunyt szerepel még a tul.lapon.
Kérdésem, küldjünk mi is leveleket a "halott" tulajnak, kérjük meg a férjét, hogy nehogy átvegye, mert várjuk hogy visszajöjjön (kicsit morbid)?
Vagy a leendő örökösök aláírását elfogadják a bankok (ill földhivatal?)
Köszönöm.
drbjozsef
#
2020.12.01. 06:20
zoli1313,
Szerintem ezt csak a bankkal tudod megbeszélni.
Ha ők lemondó nyilatkozatot kérnek, akkor nekik nem lesz jó a "nem kereste" tértivevény.
A hagyatéki csak egy deklaratív eljárás, megállapítja az örökösöket, a végzés teszi hivatalossá ki az örökös. De az örökösök az elhunyt halála napján, a törvény erejénél fogva megöröklik a hagyatékot.
Talán az lehetne a megoldás, ha a bank is elfogadja, hogy a kiskorú örökösök gyámja megírja a lemondó nyilatkozatot, és egyben nyilatkozik arról is, hogy a bejegyzett tulajdonos elhunyt, a hagyatéki folyamatban van, és az elhunyt gyermekei, mint örökösök törvényes képviselőjeként nyilatkozik.
Ha elfogadja a bank jó, ha nem, várnotok kell.
Egyébként esetleg még egy ötlet : keresse meg az apa az eljáró közjegyzőt (mokk.hu oldalon megnézhető), és kérdezze meg, mi kell a hagyatéki felgyorsításához.
zoli1313
#
2020.12.02. 14:45
drbjozsef,
Köszönöm. A banknak kell a lemondó sajnos.
"De az örökösök az elhunyt halála napján, a törvény erejénél fogva megöröklik a hagyatékot."
Igen, de nincs rajta a tul.lapon a nevük, csak az elhunytnak. (elvileg a hagyatéki után kerül majd rá). Így viszont mi alapján tudná a bank, hogy valóban ők jogosultak lemondót írni.
drbjozsef
#
2020.12.02. 15:13
Pl. azzal, amit írtam, HA ELFOGADJA A BANK.
De nem fogja. A bank biztosra megy, nem pókerezik azzal, hogy közbe jön valami a tulajdonbejegyzésig.
newuser680
#
2020.12.15. 12:00
Tisztelt Fórumozók, az alábbi kérdésem lenne. Ha 2017-ben vásároltam egy teremgarázs beállót (osztatlan közös tul.) és a tulajdoni lapon most szembesülök vele, hogy 2019-ben történt adás-vétel, de engem, mint tulajdonostársat nem értesítettek (tehát nem mondtam le az elővásárlási jogomról), akkor mivel 3 éven belül történt, élhetek ezen jogommal most 2020-ban?
Kibújhatnak-e alóla arra hivatkozva, hogy a nagyszámú tulajdonostársak miatt nem értesítettek, vagy hogy ki volt függesztve a fali újságon (nem ott lakom és ez a tul. lapról is kiderül).
Vagy mindenképpen élhetek az elővásárlási jogommal 3 éven belül és a szerződésben szereplő feltételekkel vásárolhatom meg a tulajdoni hányadot?
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.15. 12:51
Valahogy csak bejegyezte a földhivatal az új tulajdonostársat.
drbjozsef
#
2020.12.16. 04:12
„Kibújhatnak-e alóla arra hivatkozva, hogy a nagyszámú tulajdonostársak miatt nem értesítettek”
Nem kibújás az. A Ptk. kifejezetten engedi.
newuser680
#
2020.12.17. 07:48
Köszönöm a választ. Ezek szerint, bizonyos mennyiségű tulajdonostárs felett nem kell értesíteni a többieket és utólag (3 éven belül) sem élhetnek az elővásárlási jogukkal?!
Odáig érthető, hogy nem értesítettek, de miért ne élhetnék az elővásárlási jogommal?
drbjozsef
#
2020.12.17. 11:19
newuser680,
Ha a vevő jóhiszeműen szerzett, a Ptk. rendelkezéseit nem megsértve, akkor nemigen van utólag már erre lehetőséged.
Az, hogy nem ott laksz, nem a vevő érdekkörében felmerülő probléma.
Péter abc
#
2021.05.14. 14:36
Tisztelt olvasók!
Szeretnék érdeklődni, hogy a föld adásvétele esetén van-e lehetőség 5 éven belül újra értékesíteni ugyanazt a földet? Ez milyen feltételekhez kötött?
Köszönöm!
piou-piou
#
2022.02.14. 10:36
Tisztelt szakértők!
Érdeklődnék, hogy az törvényszerű eljárás-e, ha az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást követően, de az összes jogosult vonatkozásában még a nyitva álló határidő lejártát meg nem várva az egyik jogosulttal az eladó adásvételi szerződést köt? Garázsról van szó, sok társtulajdonossal, többen is megvennék a garázst, de az eladó úgy döntött, hogy az egyiknek adja el. Milyen alapon?
Jogszabállyal ezt alá tudná valaki támasztani?
Köszönöm
drbjozsef
#
2022.02.14. 13:12
piou-piou,
„Ptk. 5:81.§(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.”
Kovács_Béla_Sándor
#
2022.02.14. 16:26
(Még csak nem is ez történt. Szó nincs itt elővásárlási jogról. Az egyik tulajdonostárs egyszerűen felajánlotta eladásra az illetőségét a többieknek, és az első jelentkezővel szerződött is. Tulajdonostársnak eladás esetén nincs senkinek elővásárlási joga. Az sem igaz, hogy "garázst" adott el, valójában x/y arányú tulajdoni hányad colt az ügylet tárgya.)
Malna
#
2022.05.14. 13:14
Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni, hogy ha Én pl. 5-én adasvételi szerződést kötök egy földre, és annak a földnek a bérleti szerződés 8-án lejár, és mondjuk a kifüggesztés 12-én jelenik meg( tehát mar nem él a szerződés), akkor a volt bérlő hivatkozhat-e arra, hogy oké már nem él, de még a szerződés kötés napján élt a bérleti szerződés, így elővásárlási jog illeti meg Velem szemben.(?)
Válszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Bence78
#
2022.06.06. 09:49
Üdvözlök minden valódi hozzáértőt!
Van egy osztatlan közös tulajdon, amelynek az egyik tulajdonosa eladja a tulajdonrészét egy nem tulajdonostársnak. Megkötik a szerződést, kifizetni a vevő a foglalót és az adásvételi szerződést kiküldik a tulajdonostársaknak, hogy értsítsék őket, mint elővásárlási jogosultakat. Érkezik több tulajdonostárs is, hogy ők is megvennék a tulajdonrészt. Erre az eladó úgy dönt, hogy mégsem szeretné eladni a részét, hanem inkább a vevőnek kifizetni a foglaló kétszeresét.
Ebben az esetben a többi tulajdonostárs ekkor is követelheti a tulajdonrészt? Ha igen, akkor milyen módon és milyen eséllyel?
Vagy ebben az esetben a foglaló kétszeresének visszafizetésével le van zárva az ügy?
drbjozsef
#
2022.06.06. 10:33
„Ebben az esetben a többi tulajdonostárs ekkor is követelheti a tulajdonrészt? Ha igen, akkor milyen módon és milyen eséllyel?
Vagy ebben az esetben a foglaló kétszeresének visszafizetésével le van zárva az ügy?”
A szerződés megköttetett, a szerződéseket be kell tartani.
Ha a szerződés meghiúsulási oka nem olyan, ami lehetetlenné teszi a teljesítést (ilyen jellemzően, ha a VEVŐ lép vissza, mert mondjuk nem kapta meg a hitelt, nyilván nem lehet ráerőszakolni valamit, amit nem tud kifizetni), akkor a bíróságon érvényesíthető az a szerződés.
Ha a vevő ragaszkodik a vásárláshoz, akkor pert kell indítania az eladó ellen, ide értve azt a vevőt is, aki elővételi joga alapján beléphetne a szerződésbe az eredeti vevő helyére, és akkor a bíróság ítélete fogja kényszeríteni az eladót az eladásra.
Bence78
#
2022.06.06. 11:53
@drbjozsef
Köszönöm a világos válaszát!
