Oké, kihagytam pár lépést a leírásból, az én hibám. Szóval ha segít az alapítvány egy embernek a bankkal szemben, akkor azt természetesen úgy csinálja, hogy szerez ügyvédet, és mindent teljesen legálisan csinál, csak jóval-jóval a piaci ár alatt, és akár a költségeket megelőlegezve is. De a költségek megelőlegezése akár már önmagában is elég segítség lehet egy embernek ahhoz, hogy egyáltalán perre mehessen egy tőkeerős céggel szemben, így viszont tényleg megvalósítjuk nem csak az esélyegyenlőség biztosítását, de az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni védelmet is. Mindkettő állami feladat, tehát akár ezek alapján közhasznúak is lehetünk. Viszont a per végén, ha nyerünk, és a bank fizet, el kell kérnünk a költségeinket az ügyféltől (aki a segítségünkkel, jogosan kapott pénzéből már tud fizetni, ha akár megelőlegezni nem is tudta a saját jogi képviseletét), hogy tudjunk miből segíteni a következő rászorulónak. Aztán hasonló az eljárás a biztosítókkal szemben is, és természetesen elsődleges cél minden esetben a peren kívüli megegyezés. De itt nekünk is kell szakjogászokat igénybe vennünk, meg még néhány ravasz szakembert, akik addig csavarják a beadványokat, meg a jogesetet, hogy az "egyszerű" állampolgár jogait érvényesíteni tudjuk egy igencsak felkészült, és fizetni nem akaró pénzintézettel szemben. Így értettem, remélem, így már nem minősül zugírászatnak. ;)
Na de ez a bevételünk a Civil tv. 9.§ 11. alapján nem gazdasági-vállalkozási tevékenységből származik, hiszen az alapcélunknak megfelelő, ráadásul közhasznú tevékenységünkből származó bevétel, ugye? A paragrafus egyértelműen kimondja, hogy létezik a „bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenység”, jól értelmezem, ugye?
