alapítvány létrehozása


hhardy # 2014.04.07. 12:09

Tisztelt Cím, szeretnék tanácsot kérni Alapítanánk kis alapítványt a versenyzőin támogatására, nonprofit.hu oldalon olvastam, hogy nem kell kuratóriumot választani, hanem egy személyes kezelő szerv is elég lenne. Valóban igaz ez? Kell össze hívni kuratóriumi ülést is ha nincs kuratórium, vagy van ennek valami más kikötése? Köszönöm hhardy

ObudaFan # 2014.04.07. 13:55

Valóban igaz. Ha nincs kuratórium, fogalmilag kizárt, hogy kuratóriumi ülést lehessen összehívni.

hhardy # 2014.04.09. 13:24

Tisztelt Ügyvéd Úr, megszeretnék akkor kérdezni, ha nincs kuratórium és van egy személyes kezelő szerv, ezek szerint ő egy személybe dönti mindenben? a döntéseit jegyzőkönyvbe foglalja például? hogy működik ez valósságban? Köszönöm hhardy

Tara95 # 2014.05.12. 08:57

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdésekre kérem válaszát:
Közhasznú alapítványunk Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételének kérvényezése miatt szükséges-e ügyvédhez fordulni?
2.Jól értelmezzük-e, az ehhez szükséges dokumentumokat?
a)Változásbejegyzés a nyilvántartott törvényszéknek,
b) 2012., 2013. évi beszámolók az Országos Bírósági Hivatalnak.
Mi egyéb szükséges még hozzá?

Köszönöm válaszát!

ObudaFan # 2014.05.12. 09:23

Tara95

Nem kötelező a jogi képviselet, de a szabályozás olyan mértékben szövevényes, hogy szerintem erősen ajánlott.
Gyakorlatilag biztos, hogy módosítani kell az alapító okiratot a Civil törvény szerint, egyben már az új Ptk-nak is meg kell feleltetni. A beszámolókat a közhasznúsági mellékletekkel együtt a törvényszék felé is be kell nyújtani. Be kell nyújtani elfogadó nyilatkozatot az összes vezető tisztségviselőtől, emellett mind a közhasznúsági formanyomtatványt, mint a változás-bejegyzési formanyomtatványt.

ObudaFan # 2014.05.12. 09:24

hhardy

Valószínűleg igen, de ennek a gyakorlata most fog kialakulni. Az nyilvánvaló, hogy ő egyszemélyben dönt.

Sir Gabriel # 2014.08.02. 06:47

Kedves Ügyvéd Úr!

Ha van egy összeállított, komplett anyagom, ami egy alapítvány megalapításához, és működtetéséhez ad segítséget, és ez az anyag szerzői jogi védelemben részesül (iratminták, szabályzatok, egyéb leírások, weboldal, stb.), akkor azt elviekben magánszemélyként is eladhatom egy alapítványnak, ami azt jogszabály szerint a saját működése érdekében felmerülő költségként fogja elszámolni. Ha mindez úgy történne, hogy az elkészült szellemi termékre építve szeretne valaki egy alapítványt megalapítani, és a szerzői jogi védelem alatt álló mű használati szerződésében megkapott hasznosítási jogait átadja az alapítványnak, a jogokkal járó kötelezettségekkel (jogdíjfizetés) együtt, elvileg az is járható, ha jól sejtem, bár javítson ki, ha tévedek.

Na de mi van akkor, ha ez az alapító felkér a kurátori tisztség betöltésére is, és én azt elvállalom?

Van-e jogszabályi kizárása annak, hogy egy alapítvány kuratóriumi tagja, vagy kurátora magánszemélyként visszterhes vagyonátruházási szerződéses jogviszonyban is álljon az alapítvánnyal? Ennek szabadságát fogalmazza meg a PTK 3:379. § (4) bekezdésében szereplő feltétel, miszerint "Ha e törvény eltéren nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek SZERZŐDÉS SZERINT JÁRÓ DÍJAZÁSA."?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

ObudaFan # 2014.08.04. 10:48

Nem ez itt a probléma, hanem az, hogy egy ilyen "komplett anyag" megírása véleményem szerint ügyvédi tevékenység, ezt ellenérték fejében bárki nem végezheti.

Sir Gabriel # 2014.08.04. 12:13

Kedves Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát, arra következtetek belőle, hogy járható az út, amit felvázoltam. Elsősorban nem a jogi szövegekre gondoltam, hanem szakmai leiratokra. Szabályzatok, munkaköri leírások, belső folyamatok leírása, weblap, a tevékenységet bemutató szöveges marketing anyagok stb. Az alapítás mindenképpen ügyvéden keresztül történik, azok alapján az anyagok alapján, amik készen vannak.

Így ezek szerint működőképes a történet Ön szerint is?

ObudaFan # 2014.08.04. 15:00

Szerintem igen.

Sir Gabriel # 2014.08.04. 15:52

Nagyon köszönöm a segítséget!

És egyben kérdezek is még egyet. Van-e bármiféle jogi iránymutatás, hogy mikor vezethet egy alapítványt kuratórium, és mikor kurátor, vagy ez teljesen az alapító döntésére van bízva? Melyiknek mik az előnyei és a hátrányai?

Illetve az alapítványban működő további szervek (PTK 3:400. § és 3:401. §) tagjai (munkavégzői) milyen jogviszonyban állnak az alapítvánnyal? Alkalmazásban, önkéntes munkavégzőként, rendes (csatlakozott) tagként, vagy mi a helyes út?

ObudaFan # 2014.08.05. 05:21

Az alapító dönt, hogy kurátor legyen, vagy kuratórium.
Szerintem arra nem lehet általánosságban válaszolni, hogy egy-egy ilyen alapítványi szerv tagjai milyen jogviszonyban álljanak az alapítvánnyal.

Sir Gabriel # 2014.08.05. 11:54

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a sok segítséget, nem ígérem, hogy nem fogok kérdezni még. :)

Sir Gabriel # 2014.08.08. 10:14

Hopp, máris egy újabb kérdés! Jól sejtem, hogy nincs annak sem jogi, sem számviteli akadálya, hogy az alapítványt támogató vállalkozás akár vállalkozási szerződéses jogviszonyban is álljon az alapítvánnyal? Magyarul ha egy vállalkozás támogat minket adománnyal, attól még vásárolhatunk nála olyan szolgáltatást, ami nekünk kell, ugye?

Ha esetleg jogilag járható, kell-e vigyázni arra, hogy a támogatás és a vállalkozói kifizetések ne álljanak közel egymáshoz, mert esetleg a könyvvizsgáló csúnyákat fog írni rólunk a jelentésében? Vagy még ez sem mérvadó? Van erre írott, vagy íratlan szabály?

ObudaFan # 2014.08.08. 14:26

Akadálya szerintem nincs.

Sir Gabriel # 2014.08.14. 02:30

Kedves ObudaFan!

Lát-e abban jogi nemmegfelelőséget, hogy ha az alapítvány alapító okiratában az alapító rögzíti, hogy a kuratórium tagjai milyen tevékenységekkel látják el az alapítvány ügyviteli feladatait (pl. a működés törvényi megfeleltetése, kapcsolattartás a szervekkel, képviselet, szakmai munkák és alvállalkozók irányítása, menedzsment feladatok, stb.), és az azokon kívüli tevékenységek, amik mondjuk alvállalkozóknak is kiadhatók lennének (pl. webfejlesztés, marketing anyagok elkészítése, jogi képviselet, stb.) nem tartoznak a kuratóriumi tagként kapott feladataik közé, ezért azokat az alapítvánnyal szemben külön szerződések alapján elszámolhatják?

Bevallom, szívesebben bíznék bizonyos munkákat azokra a kuratóriumi tagokra, akiket ismerek, és megbízok a munkájukban, de nem tartanám etikusnak, hogy elvárjam, ingyen dolgozzanak vele. Van ennek jogi akadálya, vagy csak rögzíteni kell az alapító okiratban, és már kész is?

Válaszát előre is köszönöm!

ObudaFan # 2014.08.14. 05:28

Jogi akadálya nincs, de a saját szerződéséről senki ne szavazzon a kuratóriumban.

Sir Gabriel # 2014.08.14. 07:24

Értettem, így gondoltam én is. Köszönöm szépen!

Sir Gabriel # 2014.08.24. 02:41

Már megint elakadtam, újból segítségre van szükségem...

Szóval írom én az alapító okiratot, és ott tartok, hogy az alapítványhoz való csatlakozás szabályai. Azt tudom biztosan, amit a PTK kimond, hogy lehet csatlakozni, vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel, meg hogy akár alapítói jogokat is kaphat a csatlakozó, ha az alapító okirat ekként rendelkezik.

Na de ha nem kap valaki alapítói jogokat, mi a szöszért jó neki, hogy csatlakozik egy alapítványhoz? Ha adománnyal támogat egy alapítványt, ugyanúgy érvényesek rá az adókedvezmények, nem csatlakozás esetén is, akár teljesen kívülállóként is tehet javaslatokat a kuratóriumnak, és el sem tudok képzelni még dolgokat.

Szóval le tudná nekem írni valaki ezt az egész csatlakozós dolgot, hogy ki csatlakozhat (természetes, vagy jogi személy, korhatár, stb.), milyen jogai lesznek a csatlakozásból eredően, milyen előnyöket, vagy hátrányokat élvezhet (pl. kizárja magát a kedvezményezettek köréből?), és az alapítványnak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a csatlakozók gyűjtésével (pl. ad abszurdum nehezebb végelszámolni egy ilyen alapítványt)?

Tudom, hogy nagyon hülye kérdés, de órákat töltöttem már az internet előtt ezt kutatva, és semmi megbízható, vagy megerősített forrást nem találtam. Jaj, tényleg, ha van valahol ennek jogi szabályozása, az is érdekelne. ;)

Köszi előre is a megmentő segítséget!

Sir Gabriel # 2014.08.24. 02:47

Jaj, még egy az előző kérdéshez: esetleg az alapítványhoz csatlakozó természetes, vagy jogi személy tölthet be tisztséget az alapítvány szerveiben a későbbiek során?

ObudaFan # 2014.08.24. 11:19

Na de ha nem kap valaki alapítói jogokat, mi a szöszért jó neki, hogy csatlakozik egy alapítványhoz? Ha adománnyal támogat egy alapítványt, ugyanúgy érvényesek rá az adókedvezmények, nem csatlakozás esetén is, akár teljesen kívülállóként is tehet javaslatokat a kuratóriumnak, és el sem tudok képzelni még dolgokat.

Az adománnyal való támogatás az véleményem szerint maga a csatlakozás.

Jaj, még egy az előző kérdéshez: esetleg az alapítványhoz csatlakozó természetes, vagy jogi személy tölthet be tisztséget az alapítvány szerveiben a későbbiek során?

Szerintem igen.

Sir Gabriel # 2014.08.25. 07:46

Kedves ObudaFan!

A második világos, az első még nem.

A PTK 3:379. § (4) bekezdés szerint ugyanis „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.

Ez alapján viszont ha az adományozó automatikusan csatlakozó is, akkor a későbbiekben nem részesülhet az alapítvány cél szerinti juttatásaiból. Ha például létrehozunk egy alapítványt, ami jogi támogatást ad bizonyos jogterületen, akkor azok, akik adományoznak nekünk (és ezért csatlakozókká váltak), már nem is vehetik igénybe ezt a jogi támogatást.

Ugyanakkor a PTK-ban, az alapítványokról szóló résznél valóban szinte mindenhol csatlakozóként van említve az adományozó, de a 3:404. § (1) egyértelműen ír a nem csatlakozó adományozókról:

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

És elég sok alapítvány alapító okiratában láttam olyan szabályozást, hogy az alapítvány támogatása nem jelenti az alapítványhoz való csatlakozást.

Tovább fokozza a káoszt a Civil tv. 38. § (2) bekezdése, miszerint

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Ugyanis ez alapján részt vehet a határozathozatalban az a személy, aki a mindenki számára, megkötés nélkül elérhető cél szerinti juttatásban akar részesülni, de ugye ezt eleve kizárta a PTK 3:379. § (4), hiszen az alapítvány gyakorlatilag pont azok érdekében nem alapítható, akik a határozathozatalban részt vehetnek, tehát ők kiestek az alapítvány cél szerinti juttatásaiból, méghozzá a bárki által elérhetőekből is. És még azt sem mondhatjuk, hogy a Civil tv. kiegészíti a PTK-t, hiszen az idézett PTK bekezdés úgy kezdődik, hogy „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik” azaz nem engedi meg, hogy más törvény rendelkezzen eltérően. Na most akkor ilyenkor mi van? Kezd nagyon inogni a fejemben ennek az egésznek a logikai összefüggésrendszere. :(

ObudaFan # 2014.08.25. 12:14

A Ptk. 379. § (4) még szerintem nem nagy probléma, mert alapítani nem lehet a csatlakozó javára, de ez nem zárja azért ki szerintem, hogy később a csatlakozó is részesedjen támogatásban, ha nem eleve erre lett alapítva az alapítvány. Hogy a többi kaotikus, azt nem vitatom.

Sir Gabriel # 2014.08.25. 13:10

Most megvilágosodtam! :o Esküszöm, a jogi megfogalmazás tudománya a csibészség magasiskolája, nem más! :)

Magyarán szólva, ha az alapítvány létrehozásakor még nincs, de a későbbiekben úgy alakul az élet, hogy az alapítónak szüksége lesz az alapítvány szolgáltatására, akkor ez is totál rendben van? Ejha!

Na de akkor jön a következő kérdésem (haladok, ahogy dolgozom fel a joganyagokat).

Civil tv. 9.§ 11. pont: „gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

Jól értelmezem azt, hogy ha az alapítványnak az a célja, hogy segít az embereknek bíróságon képviselni magukat a bankkal szemben, és ezért kér pénzt, de a működése nem profitorientált, és ez a tevékenység mellesleg megvalósítja Magyarország Alaptörvénye, Alapvetésének M) cikk, (2) bekezdésében foglaltakat, tehát még közhasznú is, naszóval ekkor ez a tevékenység nem is minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek? Ha ez így van, akkor miként könyveli el az alapítvány az ebből származó bevételeit?

ObudaFan # 2014.08.26. 05:47

Magyarán szólva, ha az alapítvány létrehozásakor még nincs, de a későbbiekben úgy alakul az élet, hogy az alapítónak szüksége lesz az alapítvány szolgáltatására, akkor ez is totál rendben van?

Hát, ez kérdés.

Jól értelmezem azt, hogy ha az alapítványnak az a célja, hogy segít az embereknek bíróságon képviselni magukat a bankkal szemben, és ezért kér pénzt, de a működése nem profitorientált, és ez a tevékenység mellesleg megvalósítja Magyarország Alaptörvénye, Alapvetésének M) cikk, (2) bekezdésében foglaltakat, tehát még közhasznú is, naszóval ekkor ez a tevékenység nem is minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek? Ha ez így van, akkor miként könyveli el az alapítvány az ebből származó bevételeit?

Ezért nem kérhet pénzt. Egyrészt mert ez így gazdasági tevékenység, másrészt meg mert ilyesmiért csak ügyvéd kérhet pénzt. Amit te írsz, az konkrétan zugirászat. Mellesleg alapítvány perbeli képviseletre nem jogosult.