Ha kifejezetten az a cél, hogy nagyobb legyen, akkor megpróbálnám illeték nélkül, hátha átmegy. Szerintem egyébként nem kellene, hogy átmenjen, de hát cégbíróktól som minden kitelik.
törzstőke emelés
De (-:: Azért jó lenne pontosan tudni!
Köszönöm szépen a választ..., üdv: pax
Jó kérdés. Nem megoldható, hogy ne legyen nagyobb?
Tisztelettel kérdezném: Ha a kft-nél most esedékes
kötelező törzstőkeemelés során a törzstőke nagyobb
lesz, mint a kötelező 3.000.000,- Ft-os minimum, akkor
ez érinti-e az illetékmentességet azon logika alapján,
hogy nem a tv-ben előírthoz való igazítás történik?
A válaszokat köszönöm. üdv: paxia
A Gt-ben ez kifejezetten diszpozitív volt:
Gt. 25. § (1) A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.
A Ptk. szerintem csak az általános diszpozitivitási szabály miatt nem rendelkezik erről külön, tehát szerintem diszpozitív.
Tisztelt Fórumozók !
Az új Ptk. 3:115. § (1) szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó szabály véleményük szerint diszpozitív-e? Vagyis eltérhet-e ettől a ársaság létesítő okirata?
Ha igen, akkor feloldja-e az összeférhetetlenséget, ha a két érintett, azonos főtevékenységű cég létesítő okiratnak módosításával lehetővé teszik, hogy azonos ügyvezetőjük legyen?
Akkor most nem kicsit elbizonytalanodtam...
Szerintem be kell.
Köszönöm szépen a válaszokat!
A lényeg akkor, hogy nem kell a bankba befizetni a pénzt.
Még akkor sem, ha a Ctv. előírja, hogy cégalapításnál, ha házipénztárba fizetik be a törzsbetéteket, akkor azokat 8 napon belül be kell fizetni a bankba?
Tőkeemelésnél ez nem alkalmazandó?
Valószínűleg a cégbíróság egy közbenső mérleget is kér majd.
Ügyvéd kell a módosításhoz. Ha csak a PTK.-hoz kell igazítani a céget és nem kell semmi más módosítást elvégezni, akkor illetékmentes! Csak az ügyvédi díjat kell fizetni. Lehetséges olyan verzió is, hogy ráér két éven belül befizetni a házipénztárba az összeget elosztva. Nem kell bankba utalni a pénzt, nem szükséges. Lényegében egyszerű az egész, csak egy okirat és kész.
Sziasztok!
A kérdésem a következő:
Az új Ptk. miatt törzstőke emelést szeretnék végrehajtani az egyszemélyes kft. törzstőkén felüli vagyonából, az eredménytartalékból.
Az összeg a házipénztárban áll rendelkezésre.
Ilyen esetben hogy történik a tőkeemelés?
Egyszerűen egy határozatot kell hozni, alapító okiratot módosítani és kész?
Vagy a 2,5 millió Ft-ot be is kell fizetni a bankszámlára?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv:
J.
Kedves Fórumozók!
Az offtopic témák között az lenne a kérdésem, hogyha egy kft. az új Ptk.-val összhangban a törzstőkéjét az eredménytartalékkal szemben emeli fel (tételezzük fel, hogy nincs semmi akadálya), akkor a társasági szerződésben ez a "nem pénzbeli hozzájárulások" között jelenítendő meg?
Köszönöm.
Gratulálok ismét sikerült szétoffolnod egy topicot, mert építő jellegű hozzászólásod itt sem volt. Kímélj meg a jövőben a rám vonatkozó beszólásaidtól. Köszönöm.
Business Law 2 kommentem van csak:
- én nem minősítelek téged, kérlek te se tedd
- Ha érvelsz, akkor azt jogszabállyal alátámasztva tedd.
Volt egy jogi jellegű kérdés, ami nem volt teljesen egyértelmű számomra, gondoltam megkérdezem mások véleményét. Ennyi volt a motivációm. Igazából nem is értem, hogy ez miért ad felháborodásra okot, vagy arra, hogy ilyen módon minősítse azt. Igazából azt nem értem, hogy mire céloz ezzel, hogy korábban sem ez volt a jogszabály célja?kifejezetten rendelkezett erről, hogy felek dönthetnek így, mégcsak nem is kellett hozzá egyhangú döntés. Nyilván az volt a cél, hogy a tagok, ha akarnak határozhassanak így. Most meg annyi történt, hogy rákérdeztem arra, hogy jelenlegi szabályozás mellett is dönthetnek így a tagok, vagy a jogszabály ezt a lehetőséget megvonta. Hogy ezzel, mi a problémája, nem értem. fura.
Szerintem sem ördögtől való ötlet, de ha mindenáron ez a cél, akkor alternatívaként szóba jöhet az is, hogy osztalékot fizetnek a tagoknak, majd ebből hajtják végre a törzstőkeemlést. Persze ennek a megoldásnak magánszemély tagnál van adózási vonzata is.
ökörségre? mert vmiről meghallgatnám mások (esetleg az adott témában jártasabb emberek)véleményét? korábban volt rá lehetőség, nyilván ez volt a törvényalkotó szándéka. Én is látom, hogy ez most már máshogy működik, ezért kérdeztem. Egyébként meg sztem nem ördögtől való ötlet, hogy a tagok - saját döntés alapján - ilyesfajta lehetőséget biztosítsanak más tagnak. Bár én is úgy látom, hogy erre a jelenlegi szabályozás mellett nincs lehetőség.
Azért, mert az nem egyikük vagy másikuk vagyona, hanem a társaságé, amely az üzletrészük arányában illeti meg őket. Szerintem te is érted ezt.
Szóval gt korábbi rendelkezése egyértelműen súlyos hátrányos döntés meghozatalára is lehetőséget biztosított a tagok számára ezek szerint?
van erre már kialakult bírói gyakorlat, esetleg jogeseteket tud vki mondani?
Illetve, ha tőke emelés új befizetésekkel történik, a tagok azzal, hogy nem gyakorolják az elsőbbségi jogaikat, lehetővé teszik akár egy tagnak is, hogy egyedül vegyen részt a törzstőke emelésben. Ha azonban saját vagyonból valósul meg, ezt a lehetőséget kizárja a jogszabály? miért ne dönthetne úgy a tagság a társasági szerződésben, hogy vmlyik tag)ok részére (ilyen-vagy olyan okból), biztosítja ezt a lehetőséget?
Szerintem meg igen.
A régi Gt lehetővé tette, hogy akár a társasági szerződésben rendelkezzenek így a tagok, de még akár a tőkeemelést elrendelő határozatban is. Egyébként most inkább a saját tőkéből történő emelés érdekelne. Ellvileg a társasági szerződésben eltérhetnek a törvényi rendelkezésektől, kivéve, ha az törvény tiltja, vagy tagok jogát nyilvánvalóan sérti. ezért talán megoldás lehet az, ha úgy módosítják a társasági szerződést, hogy pl törzstőke emelésben egyes tagok vesznek részt. Korábban ezt ugye, egy határozattal is meg lehetett tenni, nem kellett ilyen rendelkezés a társi szerz-ben. Kérdés, hogy az tagok jogát nyilvánvalóan sértő rendelkezésnek minősül. (sztem nem feltétlenül egyébként)
Ő sem azt mondta, hogy kizárja. Csak annak keresi a lehetőségét, hogyan lehetne többségi akarattal a kisebbséget kizárni a törzstőke-emelésből, vagy legalább is az üzletrésze arányánál kisebb részvételre szorítani. Na, ilyen lehetőség - szerintem nagyon helyesen - nincs!
Szerintem nem zárja ki az új Ptk. annak a lehetőségét, hogy a törzsbetéttől eltérő arányban vegyenek részt a tulajdonosok a tőkeemelésben, miből gondolod ezt? Ez egyébként is csak akkor lenne igaz, ha kifejezetten kogens rendelkezést tartalmazna erre az esetre a jogszabály.
Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell
- a törzstőkeemelés mértékét;
- annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést;
- nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult;
- azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőkeemelésben való részvételi arányát; és
- a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét.
a Ptk szerint a kft törzstőke emelése 2 féle módon történhet meg. Vagy újabb vagyoni hozzájárulás befizetésével, vagy a társaság saját vagyonából (bizonyos feltételek fennállása mellett). a törvény minden esetben úgy rendelkezik alapból, hogy a tagok tulajdoni arányai ne változzanak a tőke emelést követően. Újabb befizetések esetén ezt az elsőbbségi jog gyakorlásával biztosítja, míg saját vagyonból befizetés esetén kifejezetten rendelkezik arról, hogy ilyenkor a tőkeemelés a tagok törzsbetéteit korábbi törzsbetéteik arányában növeli.
Korábban a Gt.minkét esetben biztosította a lehetőséget, hogy akár a társasági szerződés rendelkezése alapján, sőt akár a tőkeemelésről rendelkező határozat alapján a tagok úgy döntsenek, hogy a tagok eltérő arányban, akár kizárólag egyes tagok vehessenek részt a törzstőke emelésben, í ily módon növeljék törzsbetéteik arányát.
A jelenlegi szabályozás mellett van erre lehetőség? A Ptk-ból az következik, hogy taggyűlési határozattal nem hozhatnak olyan döntést, hogy törzsbetéttől eltérő arányban vesznek részt a társasági vagyonból történő törzstőkeemelésben. De a társasági szerződésben mondjuk rendelkezhetnek úgy, hogy egyes tagokat ilyen esetben elsőbbségi jog illet meg, vagy kizárólag ők vehetnek részt a tőkemelésben? Nem lenne ez olyan rendelkezés, ami sértené a kisebbség jogait, vagy lehet e iylen módosításat 3/4-es többbséggel megvalósítani?