Bt alapítás - kérdések


rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.26. 08:45

az új ctv szerintbqa bt estében kell beadni hitelintézeti igazolást a tőkebefizetésről? nekem úgy tünik hogy nem

ObudaFan # 2006.07.26. 15:56

Bt esetén továbbra sem.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 06:44

kösz én is így értelmeztem

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 06:46

és elfogadó nyilatkozat az üzltvezetéstre jogosult tag részéről elég homályos ez is

Avita # 2006.07.27. 07:05

Az is kell és az elfogadás mellett az összeférhetetlenségről is nyilatkozni kell benne.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 07:22

az összeférhetelenségről elég ennyi?: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az ügyvezetői megbízatásom elfogadásának nincsen a agazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt akadálya.

Egyébként nagyon ocsmányul van megfogalmazva a ctv:
7. a) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
Mi ez rejtvény mert ugye a főszabály az hogy kültag nem képviseli a céget kivéve ha a tsz másként nem rendelkezik
bonyolítsuk egymás életét
sajan az a faja akinek minnél jobban sikerül
egyébként köszi

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 07:27

persze ügyvezető helyett üzletvezető csak elírtam

Avita # 2006.07.27. 07:45

Bőven elég.

Egyébként marhára érdekelne, hogy mi tartott az új társasági jogi szabályozás elkészítésén évekig; ennyire nehezen hozták össze azt a rengeteg ökörséget?
Itt van pl., hogy bár a cb-hez nem kell bejelentened az összes tevékenységedet, az APEH-hez értelemszerűen igen. Ugyanakkor, ha egy cég olyasmit is számláz, ami a cégjegyzéken nincs feltüntetve, honnét tud az üzleti partner megbizonyosodni róla, hogy az adóhivatalhoz azt a tevékenységét az illető bejelentette? Úri becsszavát adja? Áfa levonáshoz az kevés...

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 10:35

az art-t nem ismerem annyira sajna
de az biza hogy nem egy veretes szöveg ez gt. és ahogy elhallgatom az imr nagytudású államtitkárait ez csak rosszabb lesz ...
szerintem a régi is maradhatott volna van amiben szigorúbb és jobb volt

ObudaFan # 2006.07.27. 18:13

"a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
Mi ez rejtvény mert ugye a főszabály az hogy kültag nem képviseli a céget kivéve ha a tsz másként nem rendelkezik"

Viszont a tsz rendelkezhet másként, és akkor nem kell.

Ildikó0528 # 2006.08.02. 07:34

Sziasztok!
Következő dologban szeretném a segítségeteket kérni: Adott egy bőrdíszmű üzletet üzemeltető Bt.,3 tagja van, családtagok.A beltag nyugdíjas, ő van bejelentve 6 órában mint eladó.A két kültagnak van máshol főállása.Az egyik kültag 50% rokkant így 6 órában dolgozik és munka után felváltja a Bt. üzletében a beltagot,napi 1-2 órára ill. az árut is ő szerzi be.Õt is be kellene jelenteni a Bt-nek?ki kellene vennie jövedelmet?Nem lehet egyszerűen díjazás nélkül személyesen közremüködő tag?Helyes az, hogy a beltag van bejelentve eladóként?(munkaszerződéssel)
Segítségeteket előre is köszönöm!

Avita # 2006.08.02. 10:00

A kültagot nem kell bejelenteni. A társasági szerződés rendelkezése, illetve a tagokkal történt megállapodás alapján a kültag személyesen közreműködHET a társaság tevékenységében és ezért ugyancsak a fentiek alapján díjazás illetHETi meg. Az hogy közreműködik, ill. hogy ezt ellenérték fejében teszi, nem szükségszerű, vagyis akár ingyen is dolgozhat, nem kötelező jövedelmet felvennie.

Avita # 2006.08.02. 10:06

Ja, a lényeg. Mivel már működő cégről van szó, ha még nem módosítottatok társ.szerz.-t az új Gt.-nek való megfelelés érdekében, akkor amennyiben a hatályos társasági szerződés a kültagok személyes közreműködésének módjáról nem rendelkezik, ennek lehetőségéhez most módosítanotok kell.

Ildikó0528 # 2006.08.03. 05:39

Én is így gondolom,hogy a kültagot nem kell bejelenteni, de már többen állították, hogy igenis be kell jelenteni, volt aki azt mondta hogy azért mert nincs 36 órás munkaviszonya.Lehet találni erről valami konkrét jogszabályt?Jól értem,a társasági szerződést akkor módosítsuk ha nincs belefoglalva a kültag személyes közreműködése?

Avita # 2006.08.03. 07:15

Így van, módosítani csak akkor kell, ha nincs benne a kültag személyes közreműködése (az új Gt. alapján ehhez elegendő lesz a tagok megállapodása is).

Az, hogy nem kell bejelenteni a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. tv. 28. § (3) bek.) következik. Egyébként sem kell azt a tagot (társas vállalkozónak hívja a tv. összefoglalóan) bejelenteni, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban részesül, mert ezek a tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek.

Ildikó0528 # 2006.08.03. 09:10

Köszönöm a segítséged!Amit most írtál felvett még egy kérdést, a beltag akit bejelentettek öregségi nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységet végez.Mégsem kellett volna bejelenteni?De ha meg senki nincs bejelentve az elég furcsa? Nem kötnek bele vajon? a kültag egyébként nem rendes nyugdjas csak 50% egészségkárosodása van.Ha jól tudom, ennek más adó és járulék vonzatai vannak mint a nyugdíjasnak.

Avita # 2006.08.03. 09:55

Az egyéni, illetve társas vállalkozó akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha saját jogán nyugdíjas. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyház által nyújtott egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.

A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó maga nem fizet sem 4 százalékos egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. Nem kell a társas vállalkozásnak társadalombiztosítási járulékot sem fizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő - a társaság tevékenységében személyesen társas vállalkozóként közreműködő - tagja után a társas vállalkozás az ötszázalékos baleseti járulék fizetésére kötelezett. E baleseti járulék alapja: a tag részére a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képező jövedelemként azokat a juttatásokat kell figyelembe venni, mint a nem kiegészítő tevékenységet folytató tagok esetén a társadalombiztosítási járuléknál (ideértve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásokat is.) Az osztalék ebben az esetben sem képezi a baleseti járulék alapját. (Tbj. 36. §)

Ennek következtében a saját jogú nyugdíjast a TB-hez nem, csak az EMMA-ba kell bejelenteni (mivel a vállalkozásból származó jövedelme járulékalapot nem, csak szja alapot képez).

Vineta # 2006.08.22. 12:40

Szia!

Azt szeretném megtudni, hogy valutaváltáshoz elegendő-e a Bt. vagy Kft.-re van szükség?

Köszi: Vineta

ObudaFan # 2006.08.23. 15:35

Bt. egészen biztosan nem elég. Hitelintézetként, vagy hitelintézet ügynökeként lehet ezt a tevékenységet végezni, de ez utóbbihoz is legalább kft. forma és PSZÁF engedély kell 2002. óta.

Pénzváltási tevékenységnek a hitelintézet ügynökeként történő végzésének engedélyezése érdekében az általános rendelkezésekben meghatározottakon túl további okiratokat kell a kérelmezőnek benyújtania:

  1. a kérelmező alapító okiratát,
  2. bejegyzésről szóló cégbírósági végzést, illetve három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
  3. harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
  4. a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
  5. a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
  6. a középtávú, a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet,
  7. annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
  8. a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott, általános szerződési feltételeket és üzletszabályzatot,
  9. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
  10. nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

A személyi feltételek meglétének ellenőrzéséhez be kell csatolni:

  1. a vezető állású személy(ek) tekintetében az erkölcsi bizonyítványt,
  2. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Hpt. 13. § (4-5) bekezdéseiben meghatározott kizáró ok,
  3. a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző tekintetében

· a valutapénztárosi és ügyintézői ismeretek tanfolyam elvégzését tanúsító, államilag elismert bizonyítvány,
· legalább alapfokú idegen nyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány,
· erkölcsi bizonyítvány.
A tárgyi feltételek meglétének ellenőrzéséhez be kell nyújtani:

  1. megfelelően zárható és a tevékenység végzésére alkalmas helyiség használati jogosultságának igazolása (korlátozásmentes birtoklási jogosultság igazolása, tulajdoni lap, használati jog, bérleti szerződés),
  2. biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény (falba épített széf, vagy havi átlagban, napi 100.000,- forintot meg nem haladó forgalom esetén lemezszekrény ),
  3. valuta és csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges eszközök: valuta és csekktájékoztató, UV lámpa és nagyító,
  4. legalább egy telefonfővonal (távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés),
  5. árfolyamjegyzék,
  6. az ügyfelet érintő, a pénzváltással összegfüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla,
  7. olyan technikai eszköz telepítése és üzemeltetése, amely alkalmas arra, hogy a pénzváltó ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben lezajló folyamatokat filmszalagon, vagy más, hasonló képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera) – a rendszer telepítőjével vagy üzemeltetőjével kötött szerződéssel kell igazolni,
  8. pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítás.
Arpuska # 2006.08.29. 10:42

Helló!
Az lenne a kérdésem, hogy már egy BT formában működő állatkereskedés megvételéhez, átvételéhez, a kül, vagy beltagnak, kell e bármilyen szakirányú végzetség.

Elörre is kösz.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.29. 11:01

Nem.

paliee # 2006.09.01. 11:39

Sziasztok!

Segítséget kérnék az alábbi kérdésekben:
Õsztől alkalmi munkákat fogok végezni, ahol számlaképesnek kell lennem. Főállásom nem lesz. Az egyéni vállalkozó státusz és a bt alapítás jöhet szóba, mint lehetőség.

Mivel a munka alkalmi jellegű, változó a bevétel mennyisége, de az elején szinte biztos, hogy nem éri el a dupla járulékalap mértékét, ezért ha jól tájékozódtam, akár egyéni vállalkozó, akár bt tag leszek, kérhetem a csak minimálbér alapján történő járulékfizetési lehetőséget.

BT-vel kapcsolatban érdekelne az, hogy lehet-e úgy bt-t alapítani, hogy a beltag sincs alkalmazva, vagyis senki után nem fizet járulékot, viszont megbízási szerződéssel alkalmazna engem, aki, ha jól értettem, ebben az esetben beltag nem, csak kültag lehetek maximum. Vagy csak sima magánszemély. Úgy olvastam, hogy ha a havi megbízási szerződés alapján így nekem kifizetett összeg eléri a minimálbér 30%-át, akkor nekem csak azután kell járulékot fizetnem (mint magánszemélynek?) illetve ez munkaviszonynak is minősül.

Bocsánat, ha zavaros.
szóval a kérdés: működhet-e egy bt anélkül, hogy valakit is alkalmazna, és megbízhat-e engem az alkalmi munkák elvégzésére?
Mondjuk ebben az esetben a bt-nek nem lenne bevétele...

Nem tudom, hogy ez mennyire járható út.

Ha ugyanezt egyéni vállalkozóként csinálnám, akkor is kérhetem a csak minimálbér utáni járulékfizetést, ha a bevételem nem éri el a 125 000-ret?
Jól tudom, hogy egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásának minimális költségei vannak?

Köszönöm a segítséget!

ObudaFan # 2006.09.02. 09:12

Működhet egy bt. alkalmazott nélkül (sőt, a bt beltagja nem lehet a bt alkalmazottja.) Ugyanakkor te kültagként személyes közreműködéssel társas vállalkozónak minősülsz, ezért a minimálbér kétszerese, illetve ha APEH-nél bejeleted, hogy csak minimálbérnek megfelelő a jövedelmed, az után kell járulékot fizetni. Viszont ha a bt-nek nem lesz bevétele, akkor sokkal több értelme lenne egyéni vállalkozónak lenni.

Nyünyü # 2006.09.03. 10:58

Szisztok!

Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban:
Bt.-nk van, melynek én vagyok a beltagja, párom a kültagja. A kültag egy másik cégnél van bejelentve, nálunk nincs. Én, mint beltag, jelenleg nem vagyok a cégünkbe bejelentve, így járulékot sem fizetek magam után. Tehát a cégnek jelenleg nincs egy bejelentett tagja sem. Novembertől azonban egy cég megbízási szerződéssel foglalkoztatna engem, így a külömböző járulékokat ők fizetnék. A bt.-nket nem szeretnénk megszűntetni, hiszen többször is olyan munkát végzünk, melyhez számlát kell adnunk. A kérdéseim a következőek lennének:

  1. Működhet-e egy bt. alkalmazott nélkül és nem lesz egy idő után ez az apeh-nek gyanús?
  2. Ha esetleg bejelenteném magam, és beltag vagyok, az milyen formában lenne a számomra a legkedvezőbb, úgy, hogy mellette egy másik cég is fizeti utánam a különböző járulékokat (és effektíve az a főállásom).
  3. Ha úgy döntök, hogy mégsem vállalom el novembertől a felajánlott állást és a saját cégünkhöz szeretnék bejelentkezni, úgy az milyen formában számomra a legkedvezőbb, hogy a legkevesebb járulékot kelljen kifizetnem, de mégis biztosítottnak stb. számítsak ?

Remélem érthető, amit leírtam. Válaszotokat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2006.09.04. 19:08

Egy bt működhet úgy, hogy tagjai a személyes közreműködést ingyenesen vállalják.
Ha visszterhesen vállalja a tag a személyes közreműködést, akkor társas vállalkozónak minősül, és pl. a járulékalapja főszabály szerint minimum a minimálbér kétszerese, tehát nem éri meg, ha van másik állás.