Az, hogy a jogtalan kifizetés csak most fedezte fel a felszámoló, azt valószínűsíti, hogy a céget egyszerűsített eljárással számolták fel (vagyis nem volt semmi vagyon, amit a hitelezőknek ki lehetett volna fizetni). Az is lehet, hogy az APEH vagy a bíróság vette észre a jogtalan kifizetést és dobta vissza a leadott felszámolási zárójelentést. A felszámolónak ez esetben kötelessége megkisérelni a pénz visszaszerzését, ehhez azonban sok érdeke nem fűződik. Ugyanis ha ez a pénz visszajön, akkor azt neki ki kell fizetnie a felszámolás alatt lévő cég hitelezőknek. A felszámolónak tehát ettől jobb nem lesz , csak több munkája.
Véleményem szerint a felszámoló nem is igazán akarja, hogy ez a pénz visszajöjjön, viszont amíg az ügy nem rendeződik, a bíróság nem engedi a céget lezárni. Lehet, hogy neki is az a legegyszerűbb, ha azt válaszolod, hogy az eltelt több mint két év miatt a követelése elévült. Õ ezzel a válasszal már tudja bizonyítani a bíróságon, hogy tett lépést a pénz visszaszerzésére, csak nem járt sikerrel.
2003 - as felszámolás a tudtunk nélkül
Azért ezzel minimum a vezető tisztségviselő követ el bűncselekményt (hitelező jogtalan előnyben részesítése), de ennek részesi alakzatát akár a felszámoló is.
A felszámolás kezdő időpontját követően kifizetéseknek csak a törvényes sorrendben van helye, az ettől eltérő kifizetések hatálytalanok a többi hitelezővel szemben. Ha ez nem így lenne, az egész felszámolási eljárásnak semmi értelme nem lenne.
Most sem kivitelezhetetlen. Stabil, évek múlva is fizetőképes hitelező kell. Megindul a felszámolás. Másnap, vagy két nap múlva fizetek. A hitelezők nem fognak hitelezői igényt bejelenteni, mert megkapták a pénzüket. Eltelik egy év és utána jelentkezik a felszámoló a kamatos pénzért. Legálisan lett lenyúlva a hitelező.
Egyébként jelen esetben miért két és fél év múlva jelentkezett a pénzért a felszámoló, Nem vette észre, hogy a 2003. dec.07-i kp állomány kevesebb, mint amit a kasszában, vagy a számlákon talált?
Azért ez igen jó összejátszást feltételezne a korábbi cégvezető, és a bíróság által kijelölt felszámoló között, akinek kilétéről a felszámoló akkor még nem is tudhatott. Egyébként jól. 1-gyel változott a szabály, most már közzétételtől számít a felszámolás kezdete.
Dr. Attika . E-mail ment.
Közzététel napja 2004. február 19.
Igy van. Kétségtelen, hogy meg fogják ítélni. A mentőöv az elévülés. Fuvarozási szerződésből keletkezett a követelés, visszakövetelés. Itt pedig az egy év játszik. Sőt még bejön a kártérítés. Ugyanis a kifizetés a közzététel előtt történt. Ha nem utal a felszámoló, akkor a negyvennapban be lehetett jelenteni a hitelezői igényt. Igy mivel a közzétételkor már nem volt követelés így a cégközlönyben megjelent felszámolási hirdetmény is hidegen hagyta. Egyébként ott is meg lehet fogni a felszámolót, hogy pereskedés esetén legalább egy évvel meg kell hosszabbítania a felszámolási eljárást, addig nem tud vagyon felosztani, mérleggel bevallásokkal kell bíbelődnie, mérleg stb.
Egyébként milyen jó üzlet. Felszámolás kezdete után, de a közzététel előtt kifizetem a megmaradt kp-t fizetőképes hitelezőknek. Azok nem jelentenek be hitelezői igényt, mert úgy tudják, hogy nem adós, az adós. A felszámoló a felszámolási eljárás vége felé, mondjuk két év múlva kamatostól visszaszedi. Fel lehet belőle szedni a felszámolói munkadíjat csőstől. Kiváncsi vagyok, hogy ez egyedi eset, vagy valami felszámolói rafinéria.
Köszönöm a hozzászólásotokat. A határidőkbe azért még kapaszkodom! Tulajod képpen meddig kereshet meg a felszámoló biztos, már mint akár 8 év múlva is kaphatok egy ilyen levelet hivatkozva hogy egy másik cég is felszámolás alá került? Tudtok erre határidőt? Ugye a bírósági végzés 2003. december 08-án emelkedett jogerőre. 2006. augusztus 21-én vettem át a levelet. Ez bizony már 2,5 év.Szóval legközelebb mire számíthatok?
Igen, de a BH óta már kár osztani. :)
Ha jól látom, azért ehhez az eredményhez csak a felülvizsgálat során jutott el a bíróság. Vagyis Attika álláspontját több bíró is osztja, osztotta.
Meg kell nézni, hogy tényleg a felszámoló utalt-e. Ha a felszámoló utalt, akkor igen jó eséllyel felszámolási költségnek lehet minősíttetni a követelést, ami legalább arra jó, hogy első körös követelés lesz. Ha nem a felszámoló utalt, akkor egyértelműen csak határidőkkel lehet próbálkozni, de nem az elévülésiekkel, hanem a lentiekkel.
Amit tegnap magyaráztam, az íme itt, egy közzétett eseti döntésben.
BH2004. 469
A felszámolás kezdô idôpontját követôen, de annak közzétételét megelôzôen, a hitelezôi igényeket a cég vezetése jogszerûen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4. §, 34. §, 38. §].
A peres felek között távbeszélô szolgáltatásra állt fenn szerzôdés, amelynek alapján az alperes a felperes részére folyamatos távközlési szolgáltatást nyújtott. A felperes az alperes által havonta kiállított számla alapján fizette meg a szolgáltatás díját. Az alperes a 2000. október havi szolgáltatás díját a 2000. november 7-én kiállított számlában érvényesítette, amelyet a felperes - összegszerûen 234 886 forintot - 2000. december 7-én teljesített.
A felperes felszámolását a megyei bíróság a 2000. december 5. napján jogerôre emelkedett végzésével elrendelte, ez a felszámolás kezdô idôpontja.
A felperes felszámolója a 2002. március 12-én kelt levelében felhívta az alperest a felszámolás kezdô idôpontját követôen kifizetett 234 886 forint visszafizetésére. Az alperes elzárkózott a díj visszafizetésétôl.
A felperes keresetében 234 886 forint és annak 2000. november 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékû késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a felszámolás kezdô idôpontja utáni teljesítés jogszabályba ütközött és emiatt az alperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszatérítésre köteles.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy díjigénye szerzôdésen alapul. A számla esedékességekor nem volt tudomása arról, hogy a felszámolás elrendelésérôl szóló végzés jogerôre emelkedett. Egyúttal a felszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése alapján beszámítási kifogást terjesztett elô a 2000 novemberére vonatkozó és a felperes felszámolója által nyilvántartásba vett és visszaigazolt 231 481 forint díjtartozás erejéig.
A perben jogértelmezést igénylô kérdés az volt, hogy a felszámolás kezdô idôpontját követôen, de annak közzétételét megelôzôen a hitelezôi igényeket a cég vezetése jogszerûen teljesítheti-e.
A csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdô idôpontja a felszámolást elrendelô végzés jogerôre emelkedésének napja. A Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdô idôpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A Cstv. 4. § (1) bekezdése szerint ugyanis a felszámolás kezdô idôpontjától az adós gazdálkodó szervezet vagyona ún. felszámolási vagyonná válik, melyre vonatkozó jognyilatkozatot a Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése szerint csak a felszámoló tehet. Az adós hitelezôje pedig a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével tarthat igényt kielégítésre, a Cstv. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott idôpontban.
A hitelezôi igények érvényesítésére a fenti jogszabályok attól függetlenül irányadók, hogy a hitelezô az adós elleni felszámolás elrendelésérôl tudott-e, eljárása jóhiszemû volt-e. Téves jogértelmezés alapján jutott tehát a jogerôs ítélet arra a következtetésre, hogy a fenti szabályok jóhiszemû harmadik személy esetén nem alkalmazhatók.
A per adatai szerint az alperes a 2000. november 7-én kiállított számlában érvényesített követeléséhez a felperes ellen elrendelt felszámolást követôen, a fenti jogszabályi rendelkezések megsértésével jutott, ezért annak visszatérítésére köteles. Miután azonban a felperes egy másik idôszakra vonatkozó és az alperes által beszámítási kifogás útján érvényesített követelést elismerve, keresetét 3405 forintra leszállította, ezért az alperes csak ebben az összegben marasztalható.
Az alperes az ily módon fennálló további számlakövetelését (távközlési díjigényét) pedig a fent írtak szerint, a módosított Cstv. 57. § (1) bekezdése, illetve 58. § (1) bekezdése szerint érvényesítheti.
A jogellenes átutalás folytán az összeg visszafizetése már az átutalás idôpontjában esedékessé vált, ezért az alperes a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján ettôl az idôponttól kezdôdôen köteles késedelmi kamat fizetésére.
Álláspontomat fenttartva elismerem, hogy a felszámoló követelése sikerrel érvényesíthető a bíróság előtt. Találtam egy EBH-t, amelyben szereplő ezzel tökéletesen egyező tényállás alapján a LB a felülvizsgálati eljárást is megjárva a felszámoló javára döntött. Védekezésre azért a kártérítést illetve az elévülést alkalmasnak találom.
Nagyon szívesen. Még az is lehet, hogy fuvaroztatni akart veled a felszámoló és parasztvakítás gyanánt kifizette a pénzt. Aztán később nem jött össze a fuvarozás és most így akarja visszakapni.
Köszönöm Dr. Attika! Megnyugtató a válaszod. Gondoltam rá én is hogy lehet mögötte, egy iylen dolog, hogy a felszámoló biztos esetleg próbálkozik, ebben csak az dühit, hogy itt tartunk, hogy egyáltalán próbálkozik. Levelet tanácsod szerint fogok írni neki,erre eddig is gondoltam,de ebben most csak megerősítettél. Csak szomorú vagyok,és elkeseredett, hogy ilyen csibészek vannak. Igen tudom "isten hozott a vállakozók világába", de ha most nem vagytok akkor esetleg csőbe húz. Köszönöm.
Felszámolást csak akkor indíthatna, ha jogerős, végrehajtható követelése lenne és azt Te nem fizetted volna meg. Itt szó nincs erről. Majd ha jogerős bírói ítélet, vagy egyéb végrehajtható okirat létezik. A felszámoló levele nem az. Egyébként írhatsz a felszámolónak egy rövid levelet, hogy amennyiben jogellenes volt a kifizetés, azt csak az ő jogellenes magatrtása okozhatta, ezért a Ptk. 339.§-a alapján fizessen meg neked 170.000,- Ft tőkét és annak az általa hivatkozott kamatait. Valószínűleg többet nem fogsz hallani róla. Szerintem a pók engedélyezte a kifizetést és most jött rá a bakira és így próbálja menteni a menthetőt. Aki bekapja a horgot az fizet, aki nem annál nem volt szerencséje. ha mégis kapnál fizetési meghagyást, akkor annak nyomban ellent kell mondani és pereskedni. Szerintem jók az esélyeid.
Köszönöm Dr. Attika a válaszodat. Igen 2003. dec 08.-án emelkedett jogerőre a bírósági végzés.2003. dec 23-án,és pontosan 2004.02.04-én utalta a cég a számlámra össz. 170e forintott, a megjegyzés rovatban természetesen hivatkozva az ellenszámlám számára,és a részteljesítésre is. A fuvarok jóval korábban lettek elvégezve. Ehhez képest azt írja,a mostani levelében a felszámolást végző cég, hogy "a cégünk felé történő felszámolási eljárás megindításánal elkerülése érdekében kéri, hogy a 170e forintot,és kamatait, 2004. 02.19-től a felszámolás közzétételi napjától számolva, haladéktalanul fizessem ki. Na akkor most ezt végképp nem értem. A közzététele,amit ugye figyelnem kellett volna 2004. 02.19. Korábban maximum a tulajtól tudhattam volna meg hogy van ilyen. Az én kifizetésem megtörtént ez előtt. Ezek alapján tényleg ellenem is beadhatnak felszámolási eljárást szerintetek? Bcs hgy csak most írtam pontos dátumokat, de nem gondoltam volna elsőre,hogy ennyire bonyolult az ügy. Remélem most már jobban képbe kerültök.Előre is köszönöm a válaszokat.
Most nézve bohacs67 által írt időpontokat, akkor ezt a pénzt mindenképpen csak a felszámoló utalhatta. Menj be a bankba, amelyik utalt és kérdezz rá, hogy ki írta alá az átutalási megbízást. Ez egy relytélyes ügy.
Én azt javaslom önként ne fizess, mert így az elévülés adta védelem sem fog megilletni.
Hát ez alapján a törvény-hely alapján teljességgel nem követelhető vissza a kifizetett pénz. Egyrészről ezek a jogvesztő határidők elteltek, másrészről a cégbíróságnak értesítenie kell az adós bankszámláját vezető pénzintézeteket, ennek elmaradásából, vagy az értesítést követő kifizetésért a bank is felel. De ha ObudaFan álláspontja az igaz, akkor meg kell várni a pert, amit biztosan elbukik a felszámoló. A Ptk. szerinti egy éves elévülés végső esetben elővehető. Egyébként a jogszabályi idézet nem a 2003-ban hatályos szöveg és ha jól értettem itt 2003-as felszámolásról van szó.
Köszönöm ObudaFan! Próbálom átrágni magam a jogi szövegen. Azért a lehetőségekhez képest még kapaszkodom abba hogy a számomra jár a pénz. Semmilyen korábbi kifizetés nem történt,sőt ahogyan korábban írtam részletekben kaptam meg a számláim összegét, szó sincs semmilyen előnyben részesítésről. Sőt !!KBS részéről esetleg arról szó lehet, hogy a későbbi nem titok Delacher felé maradhatott adóssága a cégnek és ezért jött a felszámolás. Csak azt nem értem hogy ehhez nekem mi közöm. És akár mennyire is furcsa valóban nem tudtam hogy a cég csődeljárás alatt van,és mivel voltak bent számláim kifizetetlenül, a felszámoló cég előtt sem volt titok a cégem neve, címe adószáma. Egy értesítést megérdemeltem volna tőle, hogy felszámolás alatt van a cég,és ezért be kell álnom a sorba. Nem beszélve, hogy hogyan rendelkezhet a régi könyvelő a bankszámla fölött, ha már zárolták a cég számláját. A felszámoló szerint 2003. dec.08-án,és az utolsó kifizetés 2004. 02.20-án történt meg.Szóval ezeket nem igazán értem. De ez komoly jog már a számomra. Próbálok rajta kiigazodni. (nehezen)
40. § (1) A tudomásszerzéstôl számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelô végzés közzétételének idôpontjától számított 180 napon belül a hitelezô, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] elôtt keresettel megtámadhatja az adósnak
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô öt éven belül és azt követôen megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményezô szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelezô vagy a hitelezôk kijátszására irányult, és a másik fél errôl a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô két éven belül és azt követôen megkötött szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történô ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelô ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltûnôen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô kilencven napon belül és azt követôen kötött szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelezô elônyben részesítése, különösen egy fennálló szerzôdésnek a hitelezô javára történô módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkezô hitelezô számára biztosíték nyújtása.
(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidôn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô hatvan napon belül és azt követôen nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelezô elônyben részesítése és a szolgáltatás nem minôsül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelezô elônyben részesítésének minôsül különösen valamely tartozás esedékesség elôtti kiegyenlítése.
EBH1999. 36. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott megtámadás határidejét nem a szerzôdésen alapuló kifizetés idôpontja, hanem a szerzôdés megkötésének az idôpontja határozza meg [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Ptk. 205. § (1) és (2) bek.].
A visszakövetelés jogalapja egyszerűen az, hogy jogellenes volt a kifizetés.
Én sem találtam jogszabályi rendelkezést arra vonatkozóan, hogy köteles visszafizetni a hitelező azt a pénzt, amit a felszámolási eljárás megindítását követően fizettek ki neki. Segítenél ObudaFan?
Felszámolás nincs fizetésképtelenség nélkül. A nem fizetésképtelen cég végelszámolással szűnik meg - de akkor nincs felszámoló, és a kifzetett számlák ellenértékét sem kérik vissza.
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat. ObudaFan ,tudnál ezelről a határidőkről közelebbit mondani nekem. Annyit sikerült kiderítenem,hogy a cég saját maga kérte a felszámolásást,mert kivonult Mo-ról. Egészségügyi gondokkal küzdött a megbízott vezető,és az olasz partner nem bízott meg senki másban. Egy olasz érdekeltségű cég volt. Ebből gondolam, hogy nem volt követelés, sőt még a későbbiek folyamán is a cég olasz része hozott be árukat, amit egy nagy logosztikai közont kezelt. Így szerintetek is más a felállás?
Viszont a felszámolási eljárásban a csődtörvényben írt határidők érvényesülnek a visszaköveteléssel kapcsolatosan.
Én nem nagyon fizetném vissza azt a 170 ezret. A fuvarozási szerződésből eredő követelés 1 év alatt évül el. Ez igaz a visszakövetelésre is. Elévülés miatt tagad meg a visszafizetést.
