Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


gerbera317 # 2020.01.09. 12:29

Máshol se megy?
Nem jó a kérdés. Ha a szerver nem megy, vagy nem elérhető, akkor egyetlen kliensről sem érhető el. Például tőlem sem.

brobi33 # 2020.01.09. 11:10

Üdv! Nem bírok belépni az mbvk oldalára reggel óta, pedig licitálnom kellene. Máshol se megy? Valakinek esetleg van infója, hogy mikorra várható a helyreállása?

gerbera317 # 2020.01.03. 17:25

már csak a jegyző által igazolt bejelentés útja maradt?
Miért, az egy másik út?
Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ha a kiköltözésre eddig az időpontig nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő. A végrehajtó akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt, ha a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
Tehát az a jegyzős út a kérelem szerinti kiürítésnek a szerves része, nem pedig valami külön út.
Igen, átvágott a végrehajtó, mert lenyugtatott, hogy pihi van a moratórium miatt, közben pedig a kérelem jogvesztő határideje szépen eltelt.
Kérd a végrehajtót (nem az irodát!!!), hogy hárítsa el a félretájékoztatás miatt kialakult helyzetet. Ha erre nem hajlandó, akkor már csak a kiürítés iránti per és arra irányuló végrhajtás lehet a megoldás.

arveresvevo # 2020.01.03. 08:23

Kedves Fórumozók!

Októberben vásároltam egy lakóingatlant árverésen. A végrehajtó arról tájékoztatott, hogy téli időszakban nincs további teendő, mert nem lehet kilakoltatni. Azonban mint utóbb kiderült, ettől függetlenül kérvényeznem kellett volna a végrehajtónál 15 napon belül az ingatlan kiürítését, amiből már kicsúsztunk.

Kérdésem, hogy most már csak a jegyző által igazolt bejelentés útja maradt?

Ha a közjegyzői bejelentés alapján a végrehajtó kilakoltat (akár rendőrség bevonásával) annak költsége a vevőt vagy az adóst terheli? Mekkora ez a költség?

Én intézhetem közvetlenül az adóssal a birtokba adást? Ha igen, a dokumentumnak vannak formai/tartalmi követelményei?

Sajnos a végrehajtó iroda csak félinformációkat ad.

Előre is köszönöm, ha tud valaki segíteni!

gerbera317 # 2020.01.02. 15:57

vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant
Na, ez éppen arra vár.
ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki
A végrehajtó nem vizsgálja, hogy kértek-e ilyet, illetve adtak-e ki, vagy hamarosan adnak-e ki ilyet. Megnézte az ingatlant, látja, hogy az egyébként lakóingatlan, valószínűleg hamarosan így is lesz nyilvántartva, tehát nem telekáron kerül kiírásra. Akinek ez nem tetszik (és jogosultsága is van hozzá), tegyen ellene kifogást.
És a végrehajtó most nem veled packázik. Nyilván tisztában van a helyi viszonyokkal, és tudja, hogy azt úgy is meg fogják venni, akár még előled is.
Illik tudni, hogy a végrehajtó sokszor nemcsak a végrehajtást kérő érdekeit képviseli, hanem az adósét is. Ahogy ebben az esetben is.

Heroes # 2020.01.02. 15:44

Ebben az esetben nem az illetéktörvény szerinti besorolással van a gond, hanem a végrehajtási törvény szerintivel. Ugyanis

Vht. 147. §  (4) 

*  Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

Mivel a szóban forgó ingatlanra nem kérték ki a tulajok használatbavételi engedélyt miután a ház elkészült, így nem tekinthető lakóingatlannak a vht. szerint. Ami azért gond, mert a végrehajtó a kikiáltási ár 100%-án akarja árverezni, holott 50%-kal érvényesen lehetne licitálni.

A 4%-os (esetemben első lakáshoz jutóként 2%-os) vagyonszerzési illetékkel tisztában vagyok.

Így mit gondoltok?

drbjozsef # 2020.01.02. 08:47

Pontosan :

Itv szerint :

lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;

f.[...] Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri.

Bori Bori # 2020.01.02. 07:47

A besorolás korrekt, és a valóságnak megfelel. Az illetéktörvény szerint is lakóépület, ráépített tetőszerkezet és még nem tudom milyen készültségi fok van felsorolva. 4% illetéket fognak kiszabni, nem fogsz tudni élni a beépítetlen területhez járó 4 év illetékfelfüggesztésre, nincs választási lehetőséged. Fizettem már így illetéket, tulajdoni lap szerint beépítetlen területen a valóságban 80% készültségű lakóházra.

Heroes # 2019.12.29. 11:10

Köszönöm a válaszod gerbera.

gerbera317 # 2019.12.29. 10:56

A Vht. 5. § (1) fogalmazza meg a végrehajtás célját. Hol látsz ott olyat, hogy a végrehajtás célja kívülállók olcsón ingatlanhoz való juttatása?
Kívülállóként nincs jogalapod a végrehajtás vagy az árverés megtámadására. A felsorolt kockázatokat pedig azzal kerülheted el, hogy nem teszel vételi ajánlatot.
Nem értem, miért hivatkozol rá, az eredeti kérdésben nem hangzott el, hogy a tulajdonostárs megtámadhatja-e az árverési hirdetményt. Egyébként pedig igen, ő már megtámadhatja.

Heroes # 2019.12.29. 10:41

Áll és lakott. Azonban azt vedd figyelembe, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás több százezer forintba kerül, nem beszélve a bonyodalmas ügyintézésről és még ez sem garantálja, hogy legalizálásra kerül az épületet, sőt mint az eredeti építtető jógutódja nekem kell viselnem az esetleges bontási és építési bírságot is. Nem állítom be magam áldozatnak, erről szó sincs, de hogy a végregajtót egyáltalán nem érdekli, hogy mi lesz az ingatlan további sorsa, valamint hogy milyen egyéb költségek és kockázatok terhelik az árverési vevőt rendben van. De ebben az esetben hagy ne legyen már az árverési vevő beállítva minden hájjal megkent haszonlesőnek, miközben vagy a település jegyzője -aki az értékbiz. kiadta-, vagy a végrehajtó nem jár el a törvényi előírásoknak megfelelően pár tízezer plusz haszonért cserébe.
Az eredeti kérdésre visszatérve, ha az ingatlan felét megvásárolnám, akkor mint tulajdonos élhetnék-e kifogással a másik 1/2 tul. illetősegre vonatkozó árverési hirdetménnyel (azon belül is a minimál ár meghatározása) kapcsolatban?

gerbera317 # 2019.12.29. 08:14

Azt még nem árultad el, áll-e ház azon a "beépítetlen területen", és hogy abban laknak-e, hogy aztán azt te telekáron megszerezhesd.

Heroes # 2019.12.28. 19:04

Köszönöm gerbera.

Közben utánanéztem és valóban: lakóingatlanként akar a végrehajtó egy olyan ingatlant árverezni, ami a vht. 147. § (4) bek. szerint nem az. Valószínűnek tartom, hogy az adó és értékbizonyítványban sem szerepeltették lakóingatlanként, hanem kivett, beépítetlen területként tüntették fel.
Azt értem, hogy miért éri meg jobban a végrehajtónak, de nekem, mint árverési vevőnek milyen eszközeim vannak arra, hogy a törvény adta lehetőséggel élve ne az X ár duplájáért jussak hozzá az ingatlanhoz, mert csak?

Válaszod, előre köszönöm.

gerbera317 # 2019.12.28. 18:44

Azt, hogy lakóingatlan-e, nem a végrehajtó dönti el, hanem az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza. A 100/50 százalékot a végrehajtó állapítja meg a Vht. 147. § alapján. Ha ezt szabálytalanul teszi is, az árverező nem jogosult ezt megtámadni.

Heroes # 2019.12.28. 16:06

Tisztelt Fórumozók!

Van egy ingatlan, amely a tul. lap szerint kivett, beépítetlen területként van nyilvántartva. Jelenleg csupán az 1/2 tul. hányad szerepel a folyamatos hirdetmények között. Az árverési hirdetményben a ingatlan megnevezése: "csaladi ház", jellege:"lakóingatlan". A végrehajtó most a másik 1/2-edről kérte meg az adó és értékbizonyítványt, bár személyesen és telefonon keresztül is azt hangsúlyozta, hogy bármennyi lesz a becsérték, a kikiáltási ár 100%-án tehető rá érvényes vételi ajánlat. Szabályosan jár el a végrehajtó vagy sem mind az ingatlan lakóingatlanként történő árverezését, mind pedig a kikialtási ár meghatározását illetően? Ráadásul ugye a vht. 147. § (3) bekezdésének sem felel meg az, amit a végrehajtó mondott, ugyanis az adósnak nem minősül lakóhelyének az ingatlan, mert bejelentkezni nem tud.

A lényeg tehát, hogy egy kivett, beépítetlen területként nyilvantartott ingatlan kikiáltási árának hány %-ával tehető érvényes vételi ajánlat?

gerbera317 # 2019.12.21. 08:22

A "fehér lapra" nyomtatott (vagy másolt) nem eredeti, hanem másolat. Nem tilos domborbélyegzőt rányomni, de nem is kötelező.

jtibi # 2019.12.20. 11:45

Köszönöm a hozzá szólásokat! Az előző 7 alkalommal mindig lepecsételték az eredetit aláíráskor, most lemaradt,ezért aggódom.

Grave7 # 2019.12.20. 11:22

@jtibi: Az árverés érvényes; "fehér lapra" nem kell, "sárga lapra" (számozott biztonsági papír) kell szárazbélyegző a tulajdonjog bejegyzéséhez.

jtibi # 2019.12.19. 17:11

Igen tul.lapon úgyvan feltüntetve. Hirdetménybe viszont leìrta ház már elbontva. Az árverrési jegyzőkönyv érvényes száraz pecsét nélkül?

drbjozsef # 2019.12.19. 16:47

jtibi,

Mi az, hogy "már" nincs rajta ház?
Úgy érted, hogy volt, lakóingatlan volt, úgy is volt bejegyezve a tulajdoni lapra, csak lebontották - és az ingatlannyilvántartásban nem módosítottak -, vagy a bontás után átminősíttették teleknek az ingatlant?

Gyanítom, a végrehajtó a tulajdoni lapból dolgozik. Ha azon "lakózház, udvar" vagy hasonló megnevezés van, akkor joggal értesíti a jegyzőt, és leszarja, mi a tényleges állapot.

jtibi # 2019.12.19. 16:16

Köszönöm a választ! Sajnos az eredetiről lemaradt a pecsét, szerintem ,ìgy nem hiteles beleköthetnek. A birtokbak adáshoz értesìteni akarja a jegyzőt,nem értem minek ház már nincs senki nincs oda bejelentkezve. Nem is nagyon akarja birtokba adni, tőle veszem ő adhatja birtokba.

gerbera317 # 2019.12.19. 14:02

Szárazbélyegzőt csak a számozott biztonsági papíros eredeti jegyzőkönyvre kell tenni.
A jegyzőt lakóingatlan esetében kell tájékoztatni. És a moratórium is csak lakóingatlanra alkalmazható.

jtibi # 2019.12.19. 13:44

Sziasztok!
Érdeklődnék ,árverési jegyzőkönyv alá írásakor szárazpecsétet rá kell e nyomni a végrehajtónak vagy, csak jogerőre emelkedés után szükséges? Másik kérdésem sima telek (ház már nincs rajta)birtokba adáshoz kell e a jegyzőt értesíteni?
köszönöm: J.T

gerbera317 # 2019.12.19. 09:12

Hurrá. Na, egyszer nekem is igazam lett? Még ilyet. :-)

benö1 # 2019.12.19. 08:54

gerbera317
Köszönöm a segítséget!
Idéztem soraid a végrehajtónak aki egyetértett vele,januárban intézkedik a tulajdonjogom bejegyzéséről.