„Viszont akkor a gerbera által javasolt módszer sem működik, mert senki nem fogja megvenni a 3/4 részt, ha az 1/4-én végrehajtás van. Van egyáltalán megoldás?”
Van megoldás: A vevő vegye meg a nem adósok részét adásvétel útján, költözzön be, majd pedig vegye meg az adós részét árverésen vagy árverés hatályával (például a 157. § szerint). Mi nem érthető ebből???
végrehajtás kérdések
Én értelek. :)
Üdv Gerbera!
Én is megértettem a válaszodat, csak K.B.S ügyvéd Úr válaszából kiderül, hogy valószínűleg nem fogják megvenni a 3/4 részt, ha a fennmaradón végrehajtás van. Hasonló helyzetben valószínűleg én sem venném meg.
Félreértettél. Én azt mondtam, a végrehajtási joggal terhelt hányadért nem fizet józan ember.
Ez így igaz, de szerintem a gerbera által javasolt formulára sem sokan mondanának igent.
Oszt' mé' nem?
Elnézést, de tegnap délután már nem voltam gépközelben.
Nos szerintem az egyszerű emberek másként gondolkodnak. Ha meghallják, hogy egy olyan háznak kellene megvenni a 3/4 részét, aminek az 1/4-én bejegyzett végrehajtási jog van, egyszerűen odébbáll és néz egy olyant, ami tiszta. Esetleg még olyan félelme is lehet, hogy amennyiben a terhelt rész árverezésre kerül, akad majd valami őrült, aki odaáll licitálni. Sokaknak nehéz lenne elmagyarázni az előárverezési jog intézményét is, ami elvileg megvédi őt a külsős licitálóktól. És ha valaki nem ismeri, vagy rosszul ismeri a szabályokat, az nem fog belemenni egy ilyen vételbe. A mi vevőjelöltjeink is olyan egyszerűek, mint a faék, még azt is nehéz megértetni velük, hogy egy ingatlan adásvételhez miért kell ügyvéd, mert: "Minek az! Írunk egy papírt két tanúval, oszt kész!"
CHIP,
pont ez a lényeg, amit írtál : normál esetben nincs olyan épeszű ember, aki venne árverésen csak 1/4 hányadot. De pont emiatt éri meg megvenni rendesen a 3/4-et, mert utána más úgysem akarja a maradék 1/4-et, tehát árverésen potom pénzért az övé lehet.
Persze, a 3/4 értéke így, most, lényegesen kevesebb, mint a teljes ház tehermentes értékének 3/4-e, hiszen azért van kockázat. Van, akinek megéri, és ki is tudja mókolni, hogy működjön a dolog.
Mondjuk ilyen vevőkkel, amit írsz, ilyenekkel ez tényleg nem működik. Pedig minden más út ennél hosszabb, rögösebb, és drágább. De megértem, ha nem akarnak kockáztatni semennyit sem.
Chip:
Szerintem minden vevőnek van ügyvédje, mert az fogja a szerződést kötni.
Találja az ki hogy mennyiért vállalja a "bonyolult" adásvétel lezongorázását, és azt a költséget viseljétek a vételárból.
A vevő meg csak bízik annyira az ügyvédjében hogy elhiszi neki, hogy menni fog ez így is.
Nem erőszak a vétel. De ha valakinek kell az az ingatlan, most tudja olcsón megszerezni. A tehermentes tulajdoni hányadokat azért, mert 1/4 rész terhelve van, az 1/4 részt utólag pedig azért, mert így a lakott becsérték a kikiáltási ár, ráadásul még le is szállítható.
Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem még mindig az lenne, hogy a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtást elrendelőnek a tőke után járó kamat megállapításakor figyelemmel kell-e lennie a közjegyzői okiratban foglalt adós által vállalt kamat összegére? Az okiratban lényegesen kevesebb a kamat mint a végrehajtás elrendelésekor megállapított kamat.
Köszönöm a tanácsokat!
Miután veszítenivalónk nincs, bedobjuk a vevőnek ezt a megoldást és meglátjuk mit lép rá. Valószínűleg némi magyarázattal meg lehet vele értetni a dolog lényegét, és azt hogy esetleg még jól is járhat.
Mégegyszer köszönet mindenkinek!
Még annyi, hogy amennyiben a tartozás megfizetésére az adóst kötelezték CHF-ben a kamatot mire alapozva kell meghatározni?
Jegybanki alapkamat, de melyiket kell a végrehajtási kérelemben előterjeszteni devizahitel esetén ?
Tényleg szükséges lenne a válasz....
Előre is köszönöm.
T Fórumozók!
Azt szeretném megtudni, hogy egy ügyben a követeléskezelő hány végrehajtást indíthat el, mert a
VHT 1994. évi LIII. törvény lenti paragrafusa szerint 1 VH lapot kell kiállítani.
18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.
(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha
- a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy
- a követelés több adóssal szemben áll fenn.
CHF autóhitel már évek óta húzódó egyeztetéseket folytatattam az Impulse Leasinggel, de eredménytelenül. Tavaly 2016.05.01 végelszámolást indítottak el magukra és eladták a követeléseket. A Defaktoring vásárolta meg a szóbeli tájékoztatásuk szerint, mert eddig semmilyen írásos értesítést erről nem kaptam. Úgy értesültem, hogy a végrehajtó inkasszót rakott a bankszámlámra.
A kérdésem azért is fontos, mert a vh 170.000,-Ft+költségek és a HUF-ban nyilvántartott tartozásom 4,5millióFt, ami mint tudjuk irreális ...
Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy állítólag tavaly decemberben (amit szintén nem kaptam meg) 1,1millióFt egyösszegben történő megfizetése esetén elengedik a többi tartozást.
Köszönök minden segítő választ,
Üdv:
jhsyl
A történet fele igaz. Onnantól kezd el, hogy mikor ki és miért kérte ellened a végrehajtást és Te mit reagáltál a végrehajtó felszólítására.
Elrendelt végrehajtás van ellened, amit nehéz lesz kimagyarázni, de az Impulse ellen nem lehetetlen. Csak ne magas lóról kezd mert így nem fog menni.
Tisztelt Szakértők!
Még egy pótkérdés a végrehajtási joggal terhelt ingatlan eladásához:
Amennyiben mégis meghiúsul az adás-vétel, a többi tulajdonostárs, vagy akár egyikük, kérhet-e árverezést a terhelt 1/4 részre, és az árverésen élve az előárverezési jogával megveheti-e azt, így tehermentesítve az ingatlant? És amennyiben ez lehetséges, de az árverésre nincs más jelentkező, elviheti-e kikiáltási áron, vagy ajánlhat-e érte kevesebbet?
Üdv Mindenkinek!
Amikor a végrehajtó levelében azt, írja, "hogy az eljárás szünetel (34.e. Vüsz.34.§.): 2017.09.27-től. Követelést csak letiltással lehet behajtani, más intézkedést nem teszek, ügyet irattárba teszem". Az mit jelent nekem, van-e teendőm?
Előre is köszönöm!
@Blackywhite: Végrehajtást kérő vagy adós vagy?
.
@CHIP84: Igen, ez egy jó gondolat. Magát az árverést a végrehajtást kérőnek kell kérnie, érdemes megkérdezni a végrehajtót, hogy jött-e már erről szóló irat. Az is működhet, ha az 1994. évi LIII. törvény 157. § alapján az egyik tulajdonostárs veszi meg az ingatlant, akkor licittel sem kell bajlódni és persze rövidebb idő alatt zárul le az eljárás.
.
@Vadsuhanc: Valószínűleg a közjegyzői okirat tartalmazza, hogy az ÁSZF rendelkezései is alkalmazandóak, és a kamat változásának lehetőségét az ÁSZF meghatározza.
Szerintem ezt a közjegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a vh.záradékban ne a közokiratba és ászf-be foglaltaknál nagyobb legyen a tartozás/kamata.
Köszönöm, ez biztató válasz!
Ha egy kicsit tovább gondolom a dolgot, akkor még az is működhet, hogy adásvételivel eladjuk az ingatlan 3/4 részét, és a szerződésben kötelezettséget vállalunk arra, hogy az árverésen annak a nevében, akinek az 1/4 részén teher van, (mert nyilván neki lenne előárverezési joga) megvesszük azt a részt, majd eladjuk az új tulajnak. Ezzel mentesítenénk őt a licitálástól. Persze ennek már jövedelemadó hozadéka is lenne, így még mindig az az egyszerűbb eljárás, hogy az új tulaj licitálna, ha ebbe ő beleegyezik.
Miért bonyolítanátok? Licitáljon a vevő.
Ha beleegyezik, akkor egyértelmű!
Grave7
Adós vagyok
Tisztelt Grave!
Esetemben a szerződésben ( közokiratban ) az éves kamatláb 3,99 százalék. Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat a késedelembe esés napján érvényes ügyleti kamat mértéke plusz 6 százalék.
A záradékban 12,09 százalék késedelmi kamat lett megállapítva ( 6,09 és 6,00 )
Sem a szerződésben, sem a közokiratban nincs szó kondíciós listáról. A 6,09 százalékból a 3,99 százalékot levonom és a maradék 2,1 százalékkal van bajom.
A kérdés, hogy amikor a közjegyző záradékkal ellátta a közokiratot a 6,09. százalékot hogyan állapíthatta meg, illetve a kamat megállapítása a végrehajtás elrendelésekor terheli-e felellőséggel.