ingatlan végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

anetta107 # 2012.08.16. 09:14

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni az alábbi ügyben.

Az egyik ismerősömnek pénzt adtam kölcsön, amelyről közjegyző előtt kölcsönszerződést illetve ingatlan jelzálogjog szerződést írtunk alá. Az adott ingatlan 50%-a az ismerősöm tulajdona, a másik 50% a felesége tulajdona. A szerződés alapján a Földhivatal jelzálogjogot jegyzett be az ingatlanra.
A közjegyző által készített szerződésben záradékként szerepel, h bírósági eljárás nincs, a végrehajtást közvetlenül ő indíthatja meg.
A kérdésem az lenne, h milyen lehetőségeim vannak a kölcsönadott összeg visszafizetésére. Ebben az esetben hogyan jár el a végrehajtó?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Goodwitch # 2012.08.16. 09:46

Mondjuk úgy, hogy visszakéred, ha lejárt a visszafizetési határidő.
Eredménytelenség esetén végrehajtási eljárást indítasz a közjegyzőnél, ahogyan az a záradékban írva vagyon. A részletekről a közjegyző tájékoztat. A költségeket viszont neked kell előlegezned, de ezt is elmondja a közjegyző.

A végrehajtó ugyanúgy jár el, mintha a bíróság rendelte volna el a végrehajtást.

Goodwitch

anetta107 # 2012.08.16. 10:09

A végrehajtó a teljes ingatlant lefoglalhatja, ha a ház másik 50%-a a feleség tulajdona?

pazs # 2012.08.16. 10:22

Nem, de a végrehajtó nem is foglalja le az ingatlant.

anetta107 # 2012.08.16. 11:06

Ebben az esetben az 50%-át árverezésre bocsátja?

Goodwitch # 2012.08.16. 12:41

igen

Goodwitch

anetta107 # 2012.08.16. 13:31

De mi a helyzet az életközösség alatt aláírt szerződésekkel, abban az esetben a feleség nem felel a vagyonával?

pazs # 2012.08.16. 13:40

Két kérdés:

  1. a jelzálogjog csak az adós részén van vagy a teljes ingatlanon?
  2. az adós része nem nyújt elegendő fedezetet a tartozásra?
anetta107 # 2012.08.16. 14:03
  1. az adós részén
  2. elegendő az ő része
gyula1971 # 2012.08.20. 14:58

Egy most felmondott Banki hitelszerződés, időben mikor válik kilakoltatássá? A kilakoltatási kvóta miatt?

gerbera317 # 2012.08.24. 14:21

Nincs kilakoltatási kvóta, sem moratórium. Ha az ingatlant árverésen értékesítik, az adósnak és az ő jogán bent lakóknak az árverést követő 30. napig kell elhagynia az ingatlant, ha a vételárat ennél később fizetik meg, akkor a megfizetésig kell kiköltözni.

Ez volt a dolog számítható része.

Annak felbecsülése, hogy a felmondásból mikor lesz végrehajtás, abból pedig becsérték-közlés, majd pedig árverés, és hogy az árverés egyáltalán sikeres lesz-e, vagy pedig hányadik árverés lesz sikeres, a jövendőmondás kategóriájába tartozik.

bambino33 # 2012.09.05. 05:18

Van egy adós által, tanuk előtt írásban elismert tartozás, az adós nem "óhajt" kifizetni. Adós 1/3 tulajdonos egy ingatlanban, aminek másik két tulajdonosa szintén fejenként ilyen arányban tulajdonos. Adósnak letiltható jövedelme nincs.
Végrehajtás esetén kérhető-e az ingatlan "kényszer" értékesítése a többi tulajdonos szándéka ellenére?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.05. 06:26

Nem. Az adós tulajdoni hányadát árverezhetik.

bambino33 # 2012.09.05. 11:41

Köszönöm a válaszát! És azt kérhetem a végrehajtás során, hogyha a tulajdonrész értéke kisebb vagy egyenlő, mint a tartozás, hogy árverés nélkül az én tulajdonom legyen az adós része?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.05. 12:53

Csak a második sikertelen árverés után veheti át a végrehajtást kérő a lefoglalt ingatlant.

vegrehajtasugyintezo # 2012.09.05. 13:58

Változik a törvény. A második árverés után ugyan átvehető lesz az ingatlan (vagy tulajdoni hányad) de felét lehet követeléssel másik felét kp.-zel kell fizetni...

www.vegrehajtasugyintezo.5mp.eu
tel:06303330115
mail: vegrehajtasugyintezo@gmail.hu

gerbera317 # 2012.09.05. 14:19

Már változott szeptember 1-vel, és valóban így van, 158. § (7):
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.05. 15:20

Kösz az infót.
Attól tartok, ez nem segíti a hitelezők követeléseinek a kielégítését. Eddig legalább az hozzájutott valamihez, aki átvette az ingatlant. Ezután senki nem fog, mert olyan hitelező még csak-csak akadt, aki a pénz helyett elfogadta az ingatlant, de olyan, aki még fizessen is, aligha lesz.
Bizonyára jó volt a szándék - de szvsz nem a kívánt eredményt fogja hozni.

villampor # 2012.09.05. 16:24

Tisztelelt Forumozok!
2007-ben vasaroltam egy lakast!Onerom nem volt,ezert jelzaloghitelt vettem fel es fedezetnek az edesapam haza lett bevonva!Sajnos a hitelt vizetni nem birtam es mar 90 nap felett van a tartozas!Az lenne a kerdesem hogylehet e kervenyezni,hogy edesapam halalaig a hazban maradhasson es ha igen hova kell menni?O mar 75 eves es nem akar a hazbol kijonni!Az en hibam miatt vennek el a hazat!Kerem aki tud tanacsot adni segitsen!Koszonom

vegrehajtasugyintezo # 2012.09.05. 17:02

Vajon egy ilyen esetben, ha a jogosult (vh kérő) nem veszi át az ingatlant az adóstól (lemond a kielégítés lehetséges módjáról?), a kezes szabadul-e a kötelméből? Ptk.276.§ (2)

www.vegrehajtasugyintezo.5mp.eu
tel:06303330115
mail: vegrehajtasugyintezo@gmail.hu

gerbera317 # 2012.09.05. 17:55

Arra volt jó, hogy amikor valamikor március táján híre ment a tervezetnek, a végrehajtást kérők pánikszerűen kérték a 2. árverések kitűzését, aztán a 2. sikertelen után pánikszerűen át is vették az ingatlanokat, ingyé'.

Most arra lesz jó, hogy ne lehessen csak úgy kihúzni a jelzálog-jogosultak se§§e alól a fedezeti ingatlant. Ez az átvétel gyébként még mindig kedvezőbb, mint az árverésen beszámítással történő vétel.

végrehajtásiügyintéző:

A kezes nem szabadul a kötelemből, ahogy eddig sem szabadult, hiszen az ingatlan át-nem-vétele nem azonos a jogról való lemondással, értsd: a végrehajtáshoz való jog (és az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog) továbbra is fennmarad. Át-nem-vétel esetén a 159. § (2) intézménye eddig is működött, és most is működni fog. A különbség, hogy ezentúl már 3 hónap után kérhető az újabb árverés kitűzése, és az ingatlan addig is közszemlén van, mint ahogy eddig nem volt.

vegrehajtasugyintezo # 2012.09.05. 18:27
  • A kielégítési sorrendben első helyen álló szempontjából ez a dolog érdektelen. Inkább a mögötte álló játékszere.
  • A kezes - ha teljesít és jogutóddá válik - a második árverés utáni átvétellel már nem élhet, ilyen módon jogvesztésbe kerül nem? Vagy átveheti a sokadik után is?

www.vegrehajtasugyintezo.5mp.eu
tel:06303330115
mail: vegrehajtasugyintezo@gmail.hu

gerbera317 # 2012.09.06. 20:17

Csak a legutolsó kérdést értem.

A második árveréstől kezdődően az átvétel joga minden egyes sikertelen árverést követően megnyílik 15 napra. Eddig egyszeri bekínálós volt a dolog, amire már nem lehetett rákínálni. Szeptember 1-től szabályos árverést tart a végrehajtó az átvételben érdekelt kérők között.

vegrehajtasugyintezo # 2012.09.08. 07:16

a kielégítési sorban első szempontjából tök mindegy, hogy árverésen veszi-e át vagy utána, a követelésével így is úgy is tud fizetni (azaz hogy szept 1-ig így volt) a mögötte állónak azonban csak a második sikertelen után van alkalma kvázi azonos pályán versenyezni az elsővel.
(amúgy ilyen esetben eddig is volt egyfajta licit - 15 napos levélváltásokkal - az átvenni szándékozók között...)

www.vegrehajtasugyintezo.5mp.eu
tel:06303330115
mail: vegrehajtasugyintezo@gmail.hu

gerbera317 # 2012.09.09. 20:16

Ez tévedés. Árverezőként csak azzal a feltétellel lehetett beszámítással vásárolni, ha a vevő azokat az összegeket mindenképpen megfizette, amelyek a felosztási terv szerint a többi végrehajtást kérőt megillette. Ezzel szemben a 2. sikertelen utáni átvételnél csak a a végrehajtót kellett kifizetnie. Mostantól a vételár felét mindenképpen le kell tenni az asztalra.

Ezt a 15 napos levélváltást nem értem, hogyan gondolod. Ilyen nem volt, de legalábbis nem volt rá lehetőség. Az átvenni szándékozók megtették az ajánlatukat, és az vehette át az ingatlant, amelyik a becsérték felét (vagy 70 százalékát) meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Törvényes úton nem volt, nem lehetett mód az ajánlat módosítására. Egyenlő ajánlatok esetén is a 165. § döntött, nem pedig az, hogy ki licitált aztán feljebb. Ha tudsz ellenpéldát, akkor azt is tudd meg, hogy a fejével játszott az a végrehajtó, aki ezt megengedte. Ellenben ezt legalizálta a mostani változás, mely szerint több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart közöttük.