jogosult adóssal szemben fennálló követelése biztosítására jelzálogjogot alapított adós ingatlanára. Adós nem teljesített, ezért vele szemben jogosult végrehjatási eljárást kezdeményezett a követelés behajtása érdekében. Közben adósnak keletkezett más tartozása más jogosulttal szemben, aki ugyancsak megindította avégrehajtási eljárást.Ebben az eljárásban a végrehajtó észlelte, hogy az első jogosultnak jelzálogjoga van adós lefoglalt ingatlanán, ezért felhívta, hogy jelezze be kíván e kapcsolódni a 2.végrehajtási eljárásba. a kérdés, hogy be kell-e, egyáltalán lehet-e csatlakoznia 1. jogosultnak a 2 végrehajtásba, ha már ő maga is indított egy vh eljárást. Ez kb nem azt jelentené, hogy egyszerre 2 ügyben végrahajtás kérő?
jelzálogjogosult bekapcsolódása
Nem kell külön bekapcsolódni.
az valójában csak "becsérték közlés" volt...
Becsérték-közlés ÉS igénybejelentési felhívás.
140. § (6) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti
A törvény nem enged kivételt. A végrehajtó mindenképpen tájékoztatja (felhívja) a zálogjogosultat, akinek be kell bekapcsolódnia, ha valamelyik folyamatban lévő végrehajtásban nem a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja. És ezt nem a végrehjató dönti el találgatással, hanem a zálogjogosult azzal, hogy nyilatkozik, vagy éppen nem nyilatkozik.
én is pont erre gondoltam...
a becsérték közlése kötelező, de annak meg elválaszthatatlan része a felhívás...
tehát: a becsérték közlése céljából de a "teljesség igényével"...
Tisztelt gerbera317 és VH-ügyes !
Szeretném megkérdezni, hogy lehetséges-e az, hogy egy ingatlanra a pénzintézet ( OTP ) zálogjogot bejegyeztet, majd később egy másik pénzintézet szintén. Az ingatlan árverezésre kerül az OTP követelése alapján , amelyet a második pénzintézet ( annak többszörös engedményese ) árverezési vevőként megvesz. A második vevő az árverezéseken sehol nem szerepel, egyébként a kölcsönt Ő ugy folyósította a végrehajtónak ( akármilyen hihetetlen, de közjegyzői okirat van róla ), hogy az OTP tartozást a végrehajtó töröltesse.
Az "A második vevő..." kezdetű mondattól érthetetlen a kérdésed.
„annak meg elválaszthatatlan része a felhívás”
Elméletileg igen, gyakorlatilag nem. Ha ügyviteli tévedésből nem kap a zálogjogosult felhívást a becsértékkel együtt, az később pótolható, és ez nem jár jogvesztéssel. Szép is lenne, ha járna.
Tisztelt gerbera317
Teljesen igazad van valóban teljesen slendriánul, értelmezhetetlenül fogalmaztam. Szeretném, ha ennek ellenére még megtisztelnél figyelmeddel.
Jelenlegi élettársam és volt férje több tartozást halmozott fel, amely egy végrehajtóhoz került. A végrehajtó a volt férjjel közölte tud kölcsönt szerezni, hogy egy összegben legyen rendezve a tartozás. Két inagtalan lett felajánlva 6-6 millió forint értékben fedezetként, így az X pénzintézet hajlandó volt kölcsönt adni azzal a feltétellel, hogy közjegyző előtt megkötött kölcsönszerződés szerint a X hitelező a végrehajtó számlájára utalta a kölcsön összegét két részletben, azzal a kitétellel, hogy a második részlet akkor fizethető ki - szintén a végrehajtó számlájára - ha a végrehajtó az első részletből törölteti s végrehajtási és jelzálogjogokat.
A végrehajtó intézkedett. A kölcsön második részlete is folyósításra került. (Ekkor már a jelenlegi párom nem élt együtt a férjével.) Ezután pontosan három évvel a jelenleg párom fizetésére a végrehajtó letiltást kezdeményezett OTP tartozás miatt, amely a fenti " rendező kölcsön " előtt került felvételre és emiatt az OTP jegyeztetett be jelzálogjogot lakóházukra még 2005-ben, 1.000.000. forint értékben. Kedvesem bement a végrehajtóhoz, hogy milyen levonás ez hiszen a kölcsönből mindent rendezni kellett volna. A végrehajtő válasza az volt... technikai hiba történt ". A fenti tartozás és jelzálogjog a kikért telekkönyvi kivonat szerint egyértelműen nem lett törölve, így a végrehajtő nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. ( Nem tudom, hogy adott " nullás " igazolást a hitelező felé )
A lakást a végrehajtó az OTP tartozásra hivatkozva árverezte, amelybe belépett a X hitelező többszörös engedményezettje, aki árverési vevőként a ( második sikertelen árverésen után ) az ingatlant megvette. Ami elkeserítő.... Az hogy két ingatlant elvittek tartozás fejében rendben... Az hogy eddig levontak a jelenlegi párom fizetéséből 3.500.000. forintot rendben.. de egy kis hab a tortára még mindeig tartozik ugynannyival az OTP és az X pénzintézet felé is...
Próbáltam érthetően leírni és azt hiszem nem sikerült......
hát... szerencsére nem engem kérdezett... :)))
Tisztelt Vh-ügyes !
Nanaaa Neked is feltettem a kérdést lentiekben... Amugy tudom, hogy a történet hihetetlen, de ezt olvasható ki eddig sőőőt ettől cifrább...
Ebben az ügyben kérdezem , hogy szerinted lehetséges az, hogy a fenti kölcsönszerződésben foglalt ingatlant tulajdonjog fenttartással eladják, majd a későbbiekben elárverezik ? Még egy kis hab...
Nem hihetetlen - érthetetlen.
Amúgy gyanítom, hogy igazából egy tök egyszerű tényállás van, annyi lényegtelen dolgot belekavarsz, hogy a zaj elnyomja az értékes adatokat.
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor !
Pontosan mire alapozod a véleményed ? Amennyiben tudnál segíteni mi lenne az az értékes adat ami esetleg meggyőzne, hogy nem mellé beszélek ?
Tisztelettel : Mihály
Ezt a hosszú izét énfelém kérdezted? Sajnálom, de a végrehajtói kölcsön feléig jutottam, és ott feladtam az olvasást. Bocs, mindenki felé, aki azt várta, hogy ezt meg fogok érteni.
„annak meg elválaszthatatlan része a felhívás”
Ha nincs zálogjogosult, akkor a becsértéknek nem része a zálogjogosult felhívása.
.
@Vadsuhanc: Megtaláltam, hogy egy hónapja tényleg nyitottál ennek a kérdésnek külön egy témát (http://www.jogiforum.hu/forum/41/42530), ami aztán elmerült és nem írtam választ.
Ha jól értem, párod egyetemleges adós volt - ez esetben joga van az iratokba betekinteni, másolatot kérni azokról.
Tehát be kell menni a végrehajtóhoz és iratmásolatokat beszerezni (oldalanként 50 Ft másolási díjat kérhet). Ezen kívül a végrehajtó nyilatkozzon, hogy mikor, milyen összeg érkezett be hozzá, mikor, kinek lett kiutalva, melyik tartozásra (ügy száma, ki a végrehajtást kérő, ki az adós). Ezt lehet rögtön nem tudja prezentálni mert időigényes, de jegyzőkönyvbe kell foglalni a kérelmet és hogy milyen határidőben fogja megcsinálni.
Ha ezeket megtagadja a végrehajtó, véleményem szerint végrehajtási kifogást lehet benyújtani.
A banki zálogjogot a végrehajtó egyébként nem töröltetheti, csak a végrehajtási jogot.
Ha az új hitelt nem fizették, akkor amiatt (is) történt meg az árverés, nem csak a hivatkozott korábbi hitel miatt. De ehhez is az árverési hirdetmény, jegyzőkönyv kell, hogy hány darab, milyen tartozás van benne.
"Ha nincs zálogjogosult, akkor a becsértéknek nem része a zálogjogosult felhívása."
micsoda éleslátás... (el vok bű-völ-ve!)
:)