Az Alkotmánybíróság határozata alapján ismét az Országos Választási Bizottság elé kerül az esküdtszék bevezetésére irányuló népszavazási kezdeményezés. Az alkotmánybírák szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés nem állapította meg teljes körűen a kényszerbérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendelkezéseket.
Jogalkotói feladatának elmulasztásával ugyancsak alkotmányellenes helyzetet idézett elő a törvényhozás azáltal, hogy a kisajátítás egyik sajátos formájának, az úgynevezett lejegyzésnek a szabályozásakor nem teremtette meg az alkotmányos követelmények érvényesülését biztosító törvényi feltételeket. Mindkét esetben 2007. június 30-ig kell a parlamentnek eleget tennie jogalkotói feladatának.
Népszavazási kezdeményezés az esküdtszékről
329/H/2006. AB határozat
Az Alkotmánybíróság június 12-én megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 43/2005. (XII. 1.) OVB határozatát és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a büntető ügyekben eljáró első fokú bíróságok ítéletüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés kötelező az ítélkező bíróra?” Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Országgyűlésre milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség hárul. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben nyelvtani hiba van: az összetett mondat egyik részében a többes számú alanyhoz („bíróságok”) egyes számú állítmány („kikérje”) kapcsolódik. Ezzel együtt úgy foglalt állást, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének, véleménynyilvánító népszavazás esetén a jogalkotó meg tudná ítélni a választópolgárok állásfoglalását.
Nem égett meg a tűzvédelmi törvény
586/B/1998. AB határozat
Az Alkotmánybíróság június 12-én hozott határozatában – Bihari Mihály különvéleményével – elutasította a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi bírságról szóló 1998-as kormányrendelet ellen benyújtott indítványokat. Az Alkotmánybíróság elnöke különvéleményében kifejtette: a tűzvédelmi hozzájárulás megfizetésére vonatkozó rendelkezések alkotmányellenességét a testületnek azon az alapon kellett volna megállapítania, hogy ezek a szabályok kizárólagos törvényhozási tárgykörbe tartoznak, és így kormányrendeleti szabályozásuk ellentétes az alkotmánnyal.
A kényszerbérlettel terhelt lakások tulajdonjogi védelme
173/B/1998. AB határozat
Az Alkotmánybíróság június 12-én hozott határozatában megállapította: az alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított, a tulajdonhoz való jogot sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85. §-ában írt, kényszerbérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendelkezéseket nem teljes körűen állapította meg. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget. Az alkotmánybírák álláspontja szerint a kényszerbérlettel terhelt lakóingatlan tulajdonosok az 1993-as törvény hatálybalépését követően is bizonytalan helyzetben maradtak, mert a szabályozás hiányosságából következően nem kiszámítható, mennyi idő múlva kerülhet sor a kényszerbérlet megszüntetésére, valamint a tulajdonos továbbra sem dönthetett szabadon az ingatlan használatáról és hasznosításáról.
A lejegyzés mint a kisajátítás egyik formája
886/B/1997. AB határozat
Az Alkotmánybíróság június 12-én – Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleményével – úgy foglalt állást, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének második mondata alkotmányellenes, ezért azokat 2007. június 30-i hatállyal megsemmisíti. A testület – hivatalból eljárva – azt is megállapította: az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozásakor nem teremtette meg az alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülését biztosító törvényi feltételeket. Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig köteles eleget tenni. Az alkotmány 13. § (2) bekezdésében szabályozott kisajátítás jogintézményének lényege az, hogy a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott közérdeket érvényesítő hatóság csak végső soron vonhatja el a tulajdont a teljes és azonnali kártalanítás fejében; csak akkor, ha a meghatározott közérdek megvalósítása másképp nem lehetséges. A támadott jogszabály alapján viszont az önkormányzatnak és a végrehajtó építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége más megoldást keresni a közérdek megvalósítása érdekében, illetve ha talál más megoldást, nem köteles azt alkalmazni. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította: a törvény 27. § (1) bekezdése ellentétes az alaptörvény 13. § (2) bekezdésében foglalt, a kisajátítás kivételességéből fakadó követelményekkel. Az alkotmánybírák arra is felhívták a figyelmet, hogy a jogalkotónak az alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás követelményének teljesítése végett úgy kell szabályoznia a közigazgatási hatósági eljárást, hogy a lejegyzést elszenvedő eredeti tulajdonos a részére megállapított teljes kártalanítás összegét legkésőbb a másik fél tulajdonszerzésével, azaz a földhivatali bejegyzéssel egyidejűleg megkapja.
