Ukrajnának lehetőleg minél világosabb európai uniós perspektívát kell adni egy társulási megállapodás keretében – többek között erről döntöttek az tagállamok külügyminiszterei keddi brüsszeli tanácsülésükön.
Annak ellenére, hogy Ukrajnában igen sokat kell tennie a kormánynak a belső politikai stabilitás erősítéséért, a tagállamok az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülésén egyetértenek abban, hogy a szeptemberi avignoni EU-ukrán csúcson megszülethet egy új, társulási megállapodáshoz szükséges szándéknyilatkozat – közölte a külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatón Benita Ferrero-Waldner, külügyi biztos. „Elengedhetetlen azonban ukrán részről az erős elköteleződés a belső stabilitás javítására” – hangsúlyozta a biztos.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter elmondta, hogy a magyar cél, hogy Ukrajna minél egyértelműbb EU-s perspektívát kapjon Brüsszeltől. Magyarország a tanácsi konklúziók szövegében ahhoz ragaszkodott, hogy világosan mondják ki a tagállamok, hogy Ukrajna európai ország, mely az Unió jelenlegi bővítési politikája szempontjából azért fontos, mert a földrajzilag Európához tartozó országok kapnak csak valódi lehetőséget a jövőbeni csatlakozáshoz.
Göncz hozzátette, hogy a keddi vitán minden tagállam egyetértett abban, hogy meg kell adni a 47 milliós keleti szomszédnak a társulási megállapodást. Többen azonban igyekeztek rögtön hangsúlyozni a vitában, hogy a társulási megállapodás megadása nem juttatja automatikus taggá váláshoz Ukrajnát. Ferrero-Waldner kiemelte sajtótájékoztatóján, hogy a vízumliberalizáció, mint hosszú távú cél van napirenden Ukrajna kapcsán, melyről azonban minél előbb meg kell kezdeni a párbeszédet.
Grúzia
A francia elnökség által kompaktra szabott tanácsi napirend másik kiemelt témája Grúzia volt, mely Göncz szerint „fagyott konfliktusból” mostanában forró kérdéssé vedlett át. Elmondása szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy nélkülözhetetlen az Uniós jelenlét az országban, melyet erősen szorít a moszkvai vezetés.
Korábban az EU üdvözölte, hogy komolyabb incidensek nélkül zajlottak le a választások májusban, de ennek ellenére konstruktív együttműködésre szólította fel a tbiliszi kormányt „mely az egyetlen módja a törékeny béke és a nyugalom fenntartásának”. Előzőleg komoly aggodalmának adott azonban hangot a Tanács az orosz-grúz viszály kapcsán, mellyel kapcsolatban Grúzia területi integritásának fenntartását és kölcsönös tiszteletben tartását tekintik elsődlegesnek. (A grúz határok nemzetközi sérthetetlenségét az ENSZ BT. április 15-i 1808-as számú határozata erősítette meg legutóbb.)
Ferrero-Waldner külügyi biztos három részből álló forgatókönyvet javasol Tbiliszinek. Eszerint elsőként Grúzia tartózkodik az erőszaktól, másrészt bizalomerősítő lépéseket (vélhetően a határ menti területektől történő csapatvisszahívásokon van a hangsúly), s csak ezeket követően lehetne szó újabb politikai tárgyalások kezdeményezéséről.
Közel-Kelet
A külügyminiszterek csúcsára érkező Tony Blair, az EU közel-keleti különleges megbízottja újságírók előtt kijelentette, hogy bizakodó az izraeli-palesztin viszony rendezésében, s arra kérte a Tanácsot, hogy vegyen aktívabban részt a rendezéshez szükséges körülmények kialakításában. Blair abbéli reményének adott hangot, hogy ha az Unió összefog az világgal, akár még az év vége előtt létrejöhet az áhított béke-megállapodás. A Huszonhetek feladata ebben, hogy politikailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag támogassák Izraelt és Palesztinát.
Az közel-keleti kvartett (EU, USA, ENSZ, Oroszország) nevében is tárgyaló Blair szerint nincs alternatívája a palesztin állam létrejöttének, s ha nem tudjuk ezt a vitát megfelelően rendezni, akkor nem tudunk előrelépést elérni a térségben. „Nem politikai szólamok kellenek, hanem érdemi – a lakosság által érezhető – javulás, melyhez az kell, hogy Izrael nagyobb biztonságban érezze magát, s eközben csökkenjen a Palesztinára gyakorolt nyomás.” A volt brit kormányfő szerint ezekhez jó alapot adhat, hogy megindultak a tárgyalások Szíria és Izrael között, s megkezdődött a libanoni konszolidáció. A Tanácsülést vezető Bernard Kouchner, francia külügyminiszter is nagyobb szerepvállalást támogat az EU részéről.
Javier Solana az EU külkapcsolatokért felelős főmegbízottja az Iránnal júniusban újrakezdett nukleáris leszerelésről folyó tárgyalások fejleményeiről beszámolva elmondta, hogy a hét végén találkozott az iráni nemzeti biztonsági tanács titkárával Saeed Jalili-val a svájci Genfben, mely egyeztetésen kínai, francia, német, orosz, brit és amerikai diplomaták is részt vettek. Solana elmondta, hogy noha hasznos tárgyalások folytak, Irán még nem adott érdemi választ a nemzetközi felszólításra, mely várhatóan két héten belül történik majd meg. „A találkozón Irán egy hosszú a körülményeket taglaló dokumentumot mutatott be anélkül, hogy válaszolt volna a nemzetközi felszólításunkra” – mondta Solana.
