Sólyom László megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak (Ab) az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényt – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-vel.
A köztársasági elnök szerdán írt levelében emlékeztet: az Alkotmánybíróság az államfő indítványára 2008 júniusában megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a Polgári Törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.
A most elfogadott törvény célkitűzése szintén az, hogy az egyének személyiségi jogaik védelme érdekében bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan, nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők is tagjai – írta Sólyom László az MTI-hez is eljuttatott levélben. A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbi törvényhez hasonlóan alkotmányellenes, és nem tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatában megállapított feltételeknek sem.
Sólyom László az Ab-nek írt indítványában kifejtette, hogy a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem, ezért a törvény sérti a szólásszabadságot.
Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot – írják.
A köztársasági elnök végül megállapította, hogy a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna.
Az Országgyűlés november 10-én szavazott az előterjesztésről, amelyet 214 igen, 162 nem és egy tartózkodással fogadtak el a képviselők.
