Jogerős az áprilisi választás eredménye - Az új Országgyűlés alakuló ülését várhatóan május 14-ére hívja össze az államfő

2010.05.10. MTI

Jogerős az áprilisi országgyűlési képviselő-választás eredménye, miután valamennyi jogorvoslati lehetőség lezárult; az új Országgyűlés alakuló ülését május 14-ére, péntekre hívja össze Sólyom László köztársasági elnök.

A Legfelsőbb Bíróság hétfőn érdemi vizsgálat nélkül elutasította az országos listás mandátumok kiosztásáról szóló, az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet. Ez azt jelenti, hogy további jogorvoslatnak már nincs helye.

Az április 11-ei első forduló eredményei április 15-ére váltak jogerőssé, az április 25-ei második forduló után pedig május 3-án, a területi listás választás eredményei május 6-án váltak jogerőssé. Az OVB pedig ezt követően megállapította, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, és a mandátumra jogosult országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.

A határozat ellen vasárnap 16 óráig lehetett bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz, a határidőig egy ilyen érkezett. Ezt azonban az LB hétfőn hozott végzésében hivatalból elutasította, ugyanis a jogorvoslati kérelmet e-mailben nyújtották be ügyvédi képviselet és illeték lerovása nélkül. (A bírósági eljárásban azonban kötelező az ügyvédi képviselet és 7.500 forint illetéket is le kell róni.) Az OVB határozata tehát hétfőn jogerőre emelkedett.

Az országgyűlési választáson három "szinten" történik az eredmények megállapítása: az egyéni választókerületekben mandátumhoz jutott képviselők körét a 176 egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg, a területi listáról mandátumhoz jutottakat a 20 területi választási bizottság, az országos listáról mandátumot szerző képviselőket pedig az Országos Választási Bizottság.

Azonban mivel a választási rendszer elemei és így az eredmény-megállapítás szintjei is egymásra épülnek, az adott szint eredmény-megállapításáig meg kell várni az alacsonyabb szintű eredmények jogerőssé válását. Ez az oka annak, hogy bár a második forduló után az egyéni választókerületi eredmények május 3-ára jogerőssé váltak, az országos listáról mandátumot szerzőkről szóló OVB-határozat csak a háromnapos jogorvoslati határidő letelte és a felülvizsgálati kérelem elutasítása után, május 10-én vált jogerőssé.

Az OVB-határozat jogerőssé válása egyben azt is jelenti, hogy az eredmény-megállapításhoz kapcsolódó valamennyi döntés jogerőssé vált, azaz kialakult a választás jogerős végeredménye.

A tervek szerint az OVB hétfőn közleményt ad ki a választás összesített eredményéről, szerdán pedig átadja az országos listás mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet.

Az Országgyűlés alakuló ülését május 14-ére hívja össze Sólyom László köztársasági elnök

Május 14-én 13 órára hívta össze Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését - ismertette a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az államfő hétfői határozatát.

A KEH még április 26-án tájékoztatott: Sólyom László levélben fordult az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőihez, amelyben jelezte, hogy május 14-re, péntekre tervezi összehívni az új összetételű törvényhozás alakuló ülését.


Még május 5-én, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő megbeszélésen a Fidesz-KDNP javasolta azt, hogy egy órakor üljön össze az alakuló ülés.

A tervek szerint a törvényhozás alakuló ülését az államfő nyitja meg, majd a Himnusz elhangzása után beszédet mond. Ezt követően a köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és felkéri az ülés vezetésére a korelnököt és a korjegyzőket.

A fideszes Horváth János korelnökként mond beszédet, majd bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség.

Az Országgyűlés vita nélkül hallgatja meg a választási beszámolókat.

Az első öt igazolt képviselőből álló mandátumvizsgáló bizottság jelentést tesz a korelnök és a korjegyzők által végzett mandátumigazolás eredményéről. Majd a képviselők szavaznak a választási beszámolókról; ezt követően pedig ismertetik az igazolt képviselők névsorát.

A napirend szerint ezután következik a frakciók megalakításának és vezetőik nevének bejelentése. A képviselők titkos szavazáson választják meg az Országgyűlés tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

Az eredmény ismertetését követően megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől.

A tervek szerint ezt követően három beszéd hangzik el. Először az Országgyűlés új elnöke szólal fel, a Fidesz Schmitt Pált jelölte erre a posztra. Felszólal Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről. A köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként emelkedik szólásra.
A napirend szerint ezután döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely a parlament bizottságairól, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól.

A Fidesz-KDNP április 25-én, a 2010-es országgyűlési választások második fordulóján megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László köztársasági elnök még aznap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Mint mondta, az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Közölte, a választás eredménye egyértelmű, a győztes párt, a Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.

Az államfő április 28-án jelentette be, hogy Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét jelöli kormányfővé az Országgyűlés alakuló ülésén. Orbán Viktor akkori nyilatkozatában közölte, a leendő kormány az ország háromharmadát szolgálja majd.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ÁLLAMFŐ
VÁLASZTÁS