Az eDate Advertising GmbH kontra X, valamint Olivier Martinez és Robert Martinez kontra MGN Limited egyesített ügyekben hozott ítélet.
Az interneten keresztül megvalósuló személyiségi jogi jogsértés sértettje az okozott teljes kár megtérítése címén a lakóhelye szerinti tagállam bíróságához fordulhat. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv hatálya alá tartozó honlap‑üzemeltetőt azonban nem lehet ezen államban a letelepedési helye szerinti tagállam jogában előírtaknál szigorúbb követelményeknek alávetni.
A joghatóságról szóló rendelet1 kimondja, hogy a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy főszabály szerint ezen állam bíróságai előtt perelhető. Jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben azonban e személy más tagállamban is perelhető annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Így a jóhírnév több tagállamban közzétett sajtócikk révén megvalósuló megsértése esetén a sértettnek két lehetősége is van arra, hogy a kiadó ellen kártérítés iránti keresetet indítson. Egyrészről fordulhat a kiadó letelepedési helye szerinti állam bíróságához, amely bíróság a jóhírnév megsértéséből eredő teljes kár megtérítésének elrendelésére hatáskörrel rendelkezik. Másrészről fordulhat bármely azon tagállam bíróságához, ahol a közzététel megvalósult, és ahol a jóhírnevét állítólag megsértették (a kár tényleges bekövetkezésének helye). Ez utóbbi esetben azonban a nemzeti bíróság kizárólag az ezen államban okozott kár elbírálására rendelkezik hatáskörrel.
A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) és a tribunal de grande instance de Paris (párizsi általános hatáskörű elsőfokú bíróság, Franciaország) azt kérte a Bíróságtól, hogy tisztázza, milyen mértékben alkalmazandók ezen elvek a személyiségi jogok valamely internetes honlap tartalma általi megsértése esetén.
A C‑509/09. sz. ügy tényállása
A Németországban lakóhellyel rendelkező X‑et és bátyját egy német bíróság 1993‑ban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte egy ismert színész megölése miatt. X‑et 2008 januárjában feltételes szabadságra bocsátották.
Az Ausztriában letelepedett eDate Advertising társaság a „www.rainbow.at” címen internetes portált üzemeltet, ahol arról adott tájékoztatást, hogy X és bátyja panaszt nyújtottak be az elítélésük ellen. Noha az eDate Advertising a kifogásolt hírt eltávolította internetes honlapjáról, a német bíróságok előtt X annak abbahagyására kéri kötelezni az osztrák társaságot, hogy az elkövetett cselekménnyel kapcsolatban róla a teljes nevének megjelölésével adjon tájékoztatást. Az eDate Advertising vitatja a német bíróságok e jogvita elbírálására vonatkozó joghatóságát, mivel úgy véli, hogy ő csak az osztrák bíróságok előtt perelhető.
A C‑161/10. sz. ügy tényállása
A Sunday Mirror brit lap honlapján 2008. február 3‑án angol nyelven íródott, „Kylie Minogue újra együtt Olivier Martinezzel” című, az ausztrál énekesnő és a francia színész találkozását részletező cikk jelent meg. A színész és apja, Robert Martinez a magánéletük tiszteletben tartásához fűződő joguk, valamint Olivier Martinez hírnevéhez fűződő jogának megsértésére hivatkozva Franciaországban keresetet indítottak a Sunday Mirror szerkesztője, a MGN brit társaság ellen. Ez utóbbi az eDate Advertisinghoz hasonlóan vitatja az eljáró bíróság joghatóságát, mivel úgy véli, hogy nincs kellően szoros kapcsolat az Egyesült Királyságban való internetes közzététel és a francia területen okozott állítólagos kár között. Márpedig kizárólag ilyen kapcsolat alapozhatja meg a francia bíróságoknak a vitatott internetes közzététellel összefüggő káresemény elbírálására vonatkozó joghatóságát.
A Bíróság ítélete
Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy valamely tartalom internetes honlapon való közzététele különbözik a nyomtatványok területileg behatárolt terjesztésétől, mivel e tartalmat az egész világon nyomban letöltheti meghatározhatatlan számú internetfelhasználó. Így egyrészről a világszintű terjesztés növeli a személyiségi jogi jogsértések súlyát, másrészről pedig rendkívül megnehezíti az e jogsértésekből eredő kár tényleges bekövetkezése helyének megállapítását. E körülmények között – mivel az interneten közzétett tartalom valamely személy személyiségi jogaira való kihatását azon hely szerinti bíróság tudja leginkább megítélni, ahol a sértett érdekeinek központja található – a Bíróság megállapítja, hogy e bíróság hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió területén okozott teljes kár megtérítésének elrendelésére. Ezzel összefüggésben a Bíróság kifejteti, hogy azon hely, ahol valamely személy érdekeinek központja található, általában megfelel szokásos lakóhelyének.
A Bíróság mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a teljes kár megtérítése címén benyújtott, felelősség megállapítása iránti kereset helyett a sértett bármely azon tagállam bíróságához is fordulhat, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető, vagy hozzáférhető volt. Ebben az esetben a nyomtatványok által okozott kárhoz hasonlóan e bíróságok kizárólag az államuk területén bekövetkezett kár elbírálására rendelkeznek hatáskörrel. Továbbá a sértett személy az okozott teljes kár megtérítése címén az interneten közzétett tartalom kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához is fordulhat.
Végül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet2 értelmezve a Bíróság kimondja, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának elve főszabály szerint kizárja, hogy az elektronikus kereskedelemmel összefüggő szolgáltatás nyújtója a fogadó tagállamban a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam jogában előírtaknál szigorúbb követelményeknek legyen alávetve.
Emlékeztető:
Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
——————————————————————————————————————————
1 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.).
2 A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.).
