Legjellemzőbb áfa csalási módszerek II.

2011.10.25. Jogi Fórum / dr. Magyar Szilvia

A feketegazdaság legkritikusabb területe mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió területén az áfa-csalások köre. A csalási módszerek ismertetése a körbeszámlázásos csalással folytatódik, továbbá az alul-és túlszámlázás fogalma is tisztázásra kerül.

Hazánkban a körbeszámlázásos vagy „karusszel”csalás az Európai Unióhoz történő csatlakozással jelent meg. Ez a csalási típus az Unión belüli és a belföldi adózási szabályok eltérését használja ki.

Az Európai Uniós tagállamok közötti ügyletek esetében - amelyben legalább két különböző tagállam által kibocsátott közösségi adószámmal rendelkező fél között jön létre gazdasági kapcsolat - az eladó áfa felszámítása nélkül végezheti értékesítését. Az áfa megfizetésének kötelezettsége a vevőt terheli, a hazájának megfelelő áfa kulcs besorolását figyelembe véve. Az Uniós tagság következtében azonban bonyolultabbá vált annak megállapítása, hogy az általános forgalmi adót kinek, mikor és hogyan kell megfizetnie, illetve a levonási jogot mikor és hogyan gyakorolhatják.

A csalásban résztvevők ahelyett, hogy a terméket belső piacon értékesítenék (és így az áfát megfizetnék), a Közösségen belül, de más tagállam felé értékesítenek és egyben számláznak. Ezzel elérhető, hogy a folyamatban résztvevők áfa mentes értékesítéseket számlázzanak, de ugyanakkor az áfa visszaigénylésüket is érvényesíthessék. Az áruk további számlázásával a csalási séma újra kezdődik. A befolyt (megfizetni elmulasztott) áfa hiánya pedig korlátlanul növelhető. Következésképpen az áfa bevételnél jelentkező veszteség korlátlan.

A csalások egyik leggyakoribb módja, amikor a láncolat elején a kereskedelmi tevékenységet végző (számlakibocsátó), értékesítése után adóját elmulasztja bevallani és egyben befizetni, majd a láncolatban résztvevő további adózók közül sem mindenki teljesíti adózói kötelezettségét, az utolsó láncszem pedig már nagy összegű áfát igényel vissza, amelynek megfizetését az értékesítési lánc előző/első fázisában elmulasztották. Az értékesítési lánc minden pontján sor kerül adófizetésre, de a levonási technika következtében csak az utolsó láncszem által megfizetett adó marad a költségvetésben.

A láncolatban résztvevők az ún. „csatorna társaság”, a „hiányzó kereskedő”, a „bróker” és a „puffer”.

A „csatorna társaság” jellemzője, hogy mindig másik tagállamban van, áfa mentes Közösségen belüli szállításokat végez és visszaigényli az áfát a nemzeti beszerzéseihez kapcsolódóan. Elképzelhető, hogy egy olyan vállalkozás, amely nem tud a csalási mechanizmusról.

A „hiányzó kereskedő” egy fiktív társaság, amely adókötelezettségeit általában nem teljesíti, de a Közösségen belüli beszerzés után előfordul, hogy bevallja az adót, de azt rögtön levonásba is helyezi. Ismertetőjegye továbbá, hogy nincs tiszta üzleti tevékenysége, nincs elérhetősége (székhely, telephely, postafiók).

A „bróker” a vásárló vagy végső kapcsolat. Az árukat a puffertól vásárolja, vagy ritkábban közvetlenül a hiányzó kereskedőtől. Közösségen belüli szállítást egy másik tagállamban bejegyzett társaságnak végez, vagy a nemzeti piacra szállít és visszaigényli a beszerzéseihez kapcsolódóan fizetett áfát vagy megfizeti a költségvetésnek a kis összegű különbséget, ami a felszámított és a levonható áfa között jelentkezik, Mindig ugyanabban a tagállamban van bejegyezve, mint a hiányzó kereskedő.

A „puffer” közbeékelt társaság a hiányzó kereskedő vagy egy másik puffer és a bróker között. Ez a társaság szerzi be az árukat a hiányzó kereskedőtől és azokat a brókernek szállítja. Ő az, aki az előírásoknak megfelelően teljesíti áfa bevallási kötelezettségeit és megfizeti az áfát. Lehet vétlen a csalásban, de legtöbbször tudja, hogy a mechanizmus részese.

A láncolatban a hiányzó kereskedő helyett/mellett megjelenhet, az ún. mulasztó kereskedő, aki áfa-mentesen szerez be terméket más tagállambéli partnereitől, ám ezeket a Közösségen belüli beszerzéseket nem vallja be, ugyanakkor az értékesítését terhelő adót bevallja, így jelentős adóhátralékot halmoz fel.

A hiányzó kereskedő elmulasztja áfa-kötelezettségeit megfizetni, majd eltűnik nagy összegű rendezetlen áfa-tartozás hátrahagyásával. A mulasztó nem tesz eleget az áfa-tartozás megfizetésének, de nem tűnik el. Egyszerűen folytatja tovább tevékenységét, amíg fel nem számolják.

A körbeszámlázásos csalás leplezésének egyik módja, hogy, több szereplőt vonnak be az ügyletbe, amelyek tevékenysége több tagállamra is kiterjed. Továbbá a csalás résztvevői valós áruforgalmat is bonyolítanak a szükséges dokumentumok megszerzése érdekében.

A karusszelekben a fizetés többnyire készpénzben, vagy ritkábban banki átutalással történik. Amennyiben banki átutalást alkalmaznak, a pénz csak rövid ideig van a számlán, mivel a forgási sebesség határozza meg a nyereséget.

A karusszel-csalás felderítése könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladat. E csalási módozat eredményes feltárását az Uniós országok adóhatóságainak szoros és hatékony együttműködése biztosítja.

Alulszámlázás lényege, hogy ennél a csalási fajtánál a résztvevők valós gazdasági esemény nélkül többszörös áfa visszaigényléshez jutnak, és ugyanannyi rendelkezésre álló pénzösszegből, nagyobb mennyiségű adózatlan (vagy csökkentett összegben adózott) terméket tudnak vásárolni, amelyet teljesen adózatlanul a feketegazdaságban tudnak értékesíteni. Így nemcsak a visszaigényelt áfa különbözet, hanem az értékesítésből származó bevétel is tiszta adózatlan bevételként jelentkezik.

Túlszámlázás esetén a valós értékhez viszonyítva magasabb összegről állítanak ki számlát az áfa visszaigénylése érdekében.

A cikk első része itt olvasható →
 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
NAV
ÁFA