Dr. Garai Borbálával, Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének igazságügyi szakdiplomatájával beszélgettünk a soros elnökség szakmai kihívásairól és a felkészülési időszakról, továbbá a legfontosabb jogharmonizációs lépésekről, különösen a büntetőjog terültén. Megkérdeztük továbbá az EU jövőjéről, az aktuális bővítési kérdésekről.
Soros elnökségünk – legalábbis a felszínen – elsősorban a hazai belpolitikai botrányok nyomán volt hangos, s igen kevés szó esett az érdemi munkáról és eredményekről – még kevesebb a jogharmonizációról. Ön a büntetőjogi munkacsoport vezetőjeként rálátott és alakítója volt ezeknek a viszonylag kevés figyelmet kiváltó területeknek. Milyen eredményei voltak az elnökségnek?
“E hat hónap alatt a büntetőjogi területen az uniós jogalkotási munka minden lehetséges fázisában megmutattuk magunkat. A többes számot az indokolja, hogy az Állandó Képviseleten három, a minisztériumban öt-hat ember bedolgozott ennek a jól működő kis elnökségi csapatnak.
Az elnökségi csapat eredményeire az első példa az áldozatvédelmi útiterv elfogadása, amelyet Brüsszelben „Budapest Roadmap” néven ismernek. Ez egy olyan tanácsi döntés, tulajdonképpen program-meghatározás, amelyben a tagállamok elkötelezték magukat a szükséges jogalkotási lépések megtárgyalása és elfogadása mellett. Az első intézkedés tárgyalása azóta már javában folyamatban van. Szerettünk volna a soron következő áldozatvédelmi intézkedéseknek arculatot adni, azáltal, hogy azt Magyarországhoz, Budapesthez kötjük, és ez a kifejezés valóban átment a köztudatba.”
Az elnökség további eredményeit, valamint a teljes interjút itt olvashatja→
