A felszámolási eljárásokkal kapcsolatos korrupció elégtelen szabályozása évente több száz milliárd forintos kárt okoz a hazai gazdaságnak. A problémáról mégis viszonylag kevés szó esik. A Transparency International Magyarország „Korrupciós kockázatok a felszámolási eljárásokban” címmel készített tanulmányt, melyet 2012. december 12-én mutattak be a nyilvánosságnak.
A tanulmány válaszokat keres arra, hogy hogyan alakulhatott ki hazánkban a jelenlegi helyzet, melyben amellett, hogy 100 milliárdok és munkahelyek tízezrei vesznek el évente, a hitelezés is akadályozott, a becsületes vállalkozók pedig elriadnak, vagy tönkremennek. Emellett az ebből fakadó szervezett bűnözés és a politikai korrupció finanszírozása is felmérhetetlen károkat okoz. A kutatás keresi a korrupciós kockázat fő faktorait, valamint a megoldást is azaz, hogy minek kellene változnia ahhoz, hogy ezeket a károkat mérsékelni lehessen? A hazai helyzet két ok káros együtthatására vezethető vissza. Egyrészt nem megfelelő a jogi szabályozás – az egyértelműség, átláthatóság, ösztönzés és számonkérhetőség a nemzetközi minimumelvárásoknak sem felel meg. Másrészt, ehhez az elégtelen szabályozáshoz „laza, inkompetens és sok esetben korrupt jogalkalmazás és üzleti gyakorlat párosul.”
A tanulmányt a kutatást vezető dr. Dietz Blaskó Judit ismertette, négy tárgypont köré csoportosítva gondolatait. Ezek a következők:
1. A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy (a felszámoló biztos) döntési pozícióba juttatása, ez ugyanis hatalmas korrupciós kockázatot rejt. Fontos, hogy korlátozások legyenek melyet a tanulmány 4 kritérium mentén képzel.
2. A jelenlegi magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg:
- nem egyértelmű
- nem transzparens
- nem ösztönző
- nem számon kérhető.
3. Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft, munkahelyekben pedig 50.000-80.000.
4. Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.
A felszámolás szükségszerűen alapvető korrupciós kockázatokkal jár.
A cél tehát a korrupciós kockázat csökkentése és a csődveszteség minimalizálása. Ehhez az szükséges, hogy a jogi szabályozás a következő négy kritériumnak feleljen meg:
• Egyértelműség: a jogszabály ellentmondásmentes, konzisztens alapelvekre támaszkodik, nem sérti a normavilágosság és jogbiztonság elvét. Egyértelművé kell tenni a felszámolási eljárás céljait, meg kell határozni, hogy ki, mit és hogyan csinálhat az eljárás keretein belül. Nem alakulhat ki olyan helyzet, melyben a törvényt többféleképpen lehet értelmezni. Kiemelten fontos, hogy a felszámolási eljárás folyamán a szereplők jogait és kötelezettségeit a jogszabályok világosan, félremagyarázhatatlanul határozzák meg.
• Transzparencia/Átláthatóság: nyilvános nyilvántartások, transzparens szabályok arról, hogy mikor, kinek, mit kell tennie. A korrupció nem korlátozható a hatalom eszközeivel (büntetőjog). A társadalom kontrollja a fő cél, mely csak akkor érhető el, ha a társadalomnak rálátása van a folyamatokra. Fontos, hogy a felszámolási eljárást szabályozó törvény biztosítsa a piaci szereplők számára a transzparenciát.
• Számonkérhetőség és mérhetőség: a teljesítmény és teljesítés mérhetősége, utólagos számonkérhetősége, tiszta felelősségi szabályok.
• Ösztönzés: a gazdasági és jogszabályban meghatározott célok elérésére való ösztönzés. Fontos, hogy a felszámolási eljárásban a döntéseket hozó személy a társadalom és a hitelezők érdekeinek megfelelően járjon el. Ehhez szükséges egy jól működő ösztönző rendszer kialakítása.
A magyar jogi szabályozás hiányosságai.
• Egyértelműségről nem beszélhetünk, mert nincs „normavilágosság” és nincs meghatározva a gazdasági cél. A jogi eszköztárak kidolgozatlanok és léteznek a jogi kiskapuk. A tanulmány részletesen vizsgálja ebből a szempontból a csődtörvényt.
• Átláthatóság sincs, hiszen az információk aszimmetrikusak, a nyilvánosság ki van zárva, az eljárások pedig hosszadalmasak és zavarosak. A törvény semmilyen transzparenciát nem biztosít, sem a tulajdonos sem a felszámoló felől.
• Számonkérhetőség sincs, hiszen nincs megteremtve a mérhetőség és teljesítményértékelés alapja, a számonkérés szabályai pedig kidolgozatlanok. A felszámolók kifejezetten a megtérülés ellen vannak ösztönözve, és teljesítményükért még csak nem is számonkérhetők. A vezető tisztségviselők jogai és kötelezettségei tisztázatlanok a felszámolási eljárás alatt.
• Ösztönzés sincs, hiszen téves ösztönzők vannak gazdasági racionalitás nélkül, ahol a szakértelem és teljesítmény nem számít.
A fent leírt nem túl sikeres jogalkotás ráadásul kombinálódik a magyar jogalkalmazási és üzleti-társadalmi gyakorlattal.
• Jogalkalmazásra jellemző: Lassú igazságszolgáltatás, (a gazdaság gyorsabb, mint a perek) a hiányos cégnyilvántartás, a felszámoló kiválasztása megkérdőjelezhető, és a cégtemetők.
• A társadalom hozzáállására jellemző a „szemesnek áll a világ” felfogás és az ezzel összefüggő adófizetési morál, valamint jellemző a kisvárosi „mutyizás”.
A fentiek a felszámolási folyamat minden szakaszában katasztrofális korrupciós következményekkel járnak. Ez oda vezet, hogy a hitelezés drága és kicsi, a hitelezők kétségbeesésükkel pedig csak erősítik az ördögi kört. Jellegzetes a vállalkozások kontraszelekciója. A társadalmi költségek rendkívüli módon megnövekednek. Elfogadott a csalás, a perelés reménytelensége. Mindezek elősegítik a szervezett bűnözést és támogatják a politikai korrupciót.
A megoldás.
A tanulmány ezt két hullámban képzeli. Az elsőben a nyilvánvaló hibákat kell kiküszöbölni (ellentmondások és üres paragrafusok kiszűrése, a „forum shopping” lehetőségeinek megszüntetése, a felszámoló gazdasági társaságok átvilágítása, adós gazdasági szervezet auditja, teljesítményértékelés alapjának megteremtése, a felszámoló személyes felelősségének kialakítása, a felszámoló biztosra vonatkozó szabályok részletezése, a felszámoló gazdasági társaságok pénzügyi beszámoló rendszere, a jogszabályok – Btk., Gt., Ctv – harmonizálása, a felszámoló kiválasztásának újragondolása). A másodikban az alapvető átalakítást kell megejteni (sikerarányos ösztönzési rendszer kialakítása, hitelezők részvételének megújítása, felszámolói kamara létrehozása, pénzügyi adathiányosságok szigorú számonkérése, felszámolás auditja, összeg felett; a felszámolási eljárástól független, működő csődeljárás).
A tanulmány elkészítéséhez a Transparency International Magyarország az Opten Kft. által összegyűjtött adatokat is felhasználta. Így nem véletlen, hogy a tanulmányt bemutató konferencia másik előadója Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója volt. Ismertetőjében statisztikai hátteret adott a hazai felszámolásról. Bemutatta a felszámolás alá került cégek alakulását az elmúlt 3 évben. Ismertette az elmúlt 1 évben felszámolási eljárás alá került „Top 10” céget, valamint a legtöbb céget felszámolásba vivők „Top 10”-es listáját. Felhívta a hallgatóság figyelmét érdekes aránytalanságokra. Hazánkban csupán 50 magánszemély majdnem 1000 céget döntött már felszámolásba, hatalmas mértékű adósságokat hagyva maguk után a gazdaságban. Közülük csupán 4 van eltiltva, a többiek bármikor új céget alapíthatnak és folytathatják tevékenységüket. Az EU-ban a szankciók sokkal komolyabbak.
A számos hasznos tanulsággal és érdekes információval szolgáló tanulmány egésze elolvasható a Transparency International Magyarország honlapján⇒
