A Malév leállása ellenére is ragaszkodik az Európai Bizottság ahhoz, hogy a kormány érvényesítse a tiltott állami támogatásról szóló brüsszeli döntést – közölte a testület szóvivője azután, hogy a Malév péntek reggel beszüntette a működését.
A Malév leállása nem változtat a magyar légitársaság tiltott állami támogatásával kapcsolatos uniós döntésen – jelentette be a közlekedési EU-biztos szóvivője, azt követően, hogy a vállalat péntek reggel 6 órakor beszüntette a működését. Helen Kearns közölte, az Európai Bizottság nem lesz rugalmas a jogellenes tőkeemelés kapcsán, mint mondta, nem is lehet az, hiszen az európai uniós jogszabályok kötelezik a testületet arra, hogy hajtsa végre az ilyenkor szükséges intézkedéseket.
Az Európai Bizottság 2012. január 9-én minősítette jogellenesnek azt, hogy a magyar állam 2007-2010 között többször is hitelnyújtással és tőkeemeléssel sietett a légitársaság segítségére. Önmagában nem a tranzakciók tényét kifogásolja Brüsszel, hanem azt, hogy megítélése szerint a Malév a piacon nem jutott volna pénzhez ilyen kedvező feltételekkel, az uniós jogszabályok szerint viszont az állam csak olyan feltételekkel nyújthat anyagi támogatást egy cégnek, amelyhez a piacon is hozzájutna.
A Bizottság az év elején közölte, a Malévnak vissza kell fizetnie a magyar kormány részére a „tiltottnak” minősített támogatásokat, ennek összegét pedig a kabinetnek kell kiszámolnia. A kormány a hivatalos közleményeiben is 100 milliárd forintos összegről beszél.
A hivatalos procedúra szerint az európai bizottsági döntés kötelezi a magyar kormányt arra, hogy a január 9-től számított két hónapon belül számítsa ki a 2007-2010 között juttatott állami támogatások összegét, négy hónapon belül pedig hajtsa be a Malévon a pénzt. A kabinetnek ráadásul tájékoztatási kötelezettsége van Brüsszel felé arról, hogy hogyan kívánja rendezni a Malév helyzetét.
A versenypolitikai EU-biztos szóvivője a BruxInfo kérdésére azt mondta, függetlenül attól, hogy ez csődeljárás lesz vagy felszámolás, „a fizetésképtelenség nem lehet jogi akadálya az állami támogatás visszafizetésének”. Antoine Colombani felidézte, hogy az Európai Bíróság erre vonatkozó ítélkezési gyakorlata is ezt a véleményt támasztja alá. Ettől függetlenül a Bizottság várja a magyar kormány tájékoztatását a következő lépésekről, hiszen, mint utaltak rá többen is, egyelőre frissek az események, nem látszik, hogy mi fog történni a következő napokban és hetekben.
Kormányzati körökben már régóta hangoztatott terv, hogy a Malév romjain egy új nemzeti légitársaságot hoz majd létre a kabinet. Kérdés, hogy egy teljesen új vállalkozásra – még ha az a Malév jogutódja is lenne – vonatkozik-e a fizetési kötelezettség. Erre nemcsak a Bizottság szóvivői, de még név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselők sem tudtak egyértelmű választ adni, szerintük minden attól függ, hogy milyen módon rendezi a Malév helyzetét a 95 százalékos tulajdonos magyar állam.
De mi történik akkor, ha egy cég nem képes visszafizetni a jogtalannak ítélt támogatásokat? Mint azt korábban megírtuk, a Bizottság csak akkor hagyna fel a visszafizetési procedúra figyelemmel kísérésével, ha az állam a légitársaság vagyoni eszközeit egy nyílt és átlátható eljárás keretében értékesíti. Brüsszelben felhívták a figyelmet, hogy a visszafizetés végső célja az, hogy véget vessen a versenytorzító gyakorlatnak. Ha az állami támogatás kedvezményezettje felhagy a tevékenységgel, az megfelelő alternatívája lehet az összeg visszafizetésének.
Így látja az MTI-nek nyilatkozó csődjogász is, aki szerint a Malévnak így nem kell visszafizetnie a 100 milliárd forint körüli összeget az állam részére, hiszen „a tevékenység beszüntetésével a tiltott állami támogatásban részesített piaci szereplő kikerült a piacról, így az Európai Bizottság nagy eséllyel úgy ítélheti meg, hogy helyreállt a piaci verseny”.
Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners szakértője szerint a csődbe ment társaság vagyonelemei csak piaci áron kerülhetnek, ha kerülnek az új légitársasághoz, mert különben a tiltott állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiterjesztik az új légitársaságra, mint az előző jogutódjára.
A közlekedési EU-biztos szóvivője elmondta, hogy Brüsszelt nem érte váratlanul a Malév leállása, hiszen „már régóta tudtuk, hogy a Malévnak komoly kereskedelmi problémái vannak”. Helen Kearns szerint a légiközlekedési piac egyébként is gyorsan fejlődik, évről-évre óriási növekedés figyelhető meg a forgalomban, és nem ritkák az átszervezések, és a jelentős piaci átrendeződések sem.
A Bizottság tisztviselői többször is párhuzamot vontak a Malév, és a Spanair között, a barcelonai légitársaság ugyanis január végén jelentett csődöt, miután nem tudta teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Ahogyan a Spanair, úgy a Malév esetében is pozitívak az első benyomások, már ami az utasok kártérítését illeti – mondta Helen Kearns, hangsúlyozva, hogy az EU olvasatában az utasok élveznek prioritást.
Az erre vonatkozó európai uniós rendelet (261/2004) kötelezővé teszi a légitársaságok számára, hogy az utasokat egységesen meghatározott kártérítés illeti meg, ha a járatukat törölték, ha a légijárat késik, vagy ha önhibájukon kívül nem szállhattak fel a gépre. Ezek szerint az utasok részére vissza kell téríteni a jegyek árát, vagy alternatív utazási lehetőséget kell biztosítani, amire szerinte a magyar kormány hajlandónak mutatkozik. Hozzátette, így történt ez néhány napja a Spanair kapcsán is, „de nem volt ez mindig így” – mondta Helen Kearns.
