A külkereskedelem lehet a növekedés forrása

2012.06. 1. BruxInfo

Jóváhagyta a Tanács a Kolumbiával és Peruval kötendő uniós szabadkereskedelmi megállapodás szövegét, így megnyílt az út annak aláírása előtt. A kereskedelmi miniszterek csütörtökön az argentin korlátozásokról is tájékozódtak, ami mint kiderült, nem érinti Magyarországot számottevően.

 

Az uniós kereskedelmi miniszterek egyhangúlag zöld jelzést adtak a már korábban kitárgyalt kolumbiai és perui szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának, és átmeneti alkalmazásának. A tárcavezetők csütörtökön csak ráütötték a pecsétet a márciusban már parafált egyezményre, amelynek így már csak az aláírása van hátra.
 
Az Európai Unió évek óta tárgyal az Andoki Közösséggel egy regionális jellegű kereskedelmi egyezményről, a folyamat azonban 2008-ban megszakadt. Egy évvel később a Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy a közösségből csak négy országgal tárgyaljon tovább: Kolumbiával, Peruval, Bolíviával és Ecuadorral. Utóbbi kettő számára is nyitott a lehetőség a csatlakozásra.
 
Ugyancsak jóváhagyta a Tanács azt az uniós mandátumot, amelynek keretében az Európai Bizottság elkezdheti a tárgyalásokat Vietnámmal egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések hamarosan elkészülnek.
 
A tárcavezetők ülését, az újonnan meghatározott növekedésközpontú európai gazdaságpolitika egyik új fő eszközeként is a globális kereskedelmi nyitás jellemezte.
 
A Magyarországot az ülésen képviselő külügyminiszter elmondta, a kereskedelem és a gazdasági növekedés kapcsolata azért is időszerű, mert a május 23-i informális csúcstalálkozó után az Európai Tanács június végi ülésén is vitát folytatnak majd a tagállami vezetők arról, hogy a külkereskedelem felpörgetésével, és az útjában álló akadályok megszüntetésével mennyire lehetne felpörgetni az Európai Unió gazdaságát.
 
Martonyi János szerint a kapcsolat olyannyira valós, hogy „az aktív kereskedelem az egyik oka annak, hogy a 2000-es évek végén nem süllyedt mélyebb recesszióba az uniós gazdaság”. A miniszter – azonosulva a visszatérő brit érveléssel – azt mondta, ha nem lettek volna külpiacok, az európai gazdaság komoly bajba került volna, ezért „itt kell keresni a növekedés forrását”.
 
Az ülés szinte mindegyik napirendi pontja arról szólt, hogy az Európai Unió hogyan tudná olcsóbbá tenni és könnyíteni az import-export kapcsolatokat különböző harmadik országokkal. Az aláírásra váró egyezmények és a hamarosan meginduló tárgyalások mellett a Tanács a kínai, az indiai, a kanadai, a japán enyhítésről is szó volt.
 
Japán kapcsán egyelőre csak arról vitáztak a miniszterek, hogy milyen mandátummal és előfeltételekkel vágjon neki az Európai Unió a majdani szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásoknak. Döntés nem született, egyelőre ugyanis nagyobb ellentétek figyelhetők meg a tagországok között. A külügyminiszter elmondta, „az EU szeretne már a tárgyalások előtt garanciákat kapni arra nézve, hogy a japán fél rugalmasságot fog tanúsítani a nem vámjellegű akadályokkal kapcsolatban, például a közbeszerzések és a szolgáltatáskereskedelem terén”.
 
Magyarország támogatná egy Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodást, nem tartaná viszont feltétlenül szükségesnek azt, hogy ez beruházásvédelmi egyezményt is tartalmazzon – tette hozzá Martonyi János. A kezdeti javaslat szerint viszont fog.
 
A Bizottság tájékoztatást adott a minisztereknek a Kanadával zajló szabadkereskedelmi tárgyalások állásáról. A külügyminiszter arról számolt be, hogy megközelítésbeli különbség van a két fél között, mert Ottawa „nem tudja elfogadni az Európában szokásos származási szabályokat”. Ettől függetlenül reményét fejezte ki arra, hogy még idén lezárulhatnak a tárgyalások.
 
A spanyol delegáció kérésére az Európai Bizottság tájékoztatta a Tanácsot az Argentína által bevezetett kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos nemzetközi fellépésről. Mint arról korábban a BruxInfo is beszámolt, Brüsszel vitarendezési eljárást indított a Kereskedelmi Világszervezetnél a dél-amerikai ország által bevezetett egyoldalú intézkedések miatt. Martonyi János a BruxInfo kérdésére elmondta, az Argentínába irányuló magyar export „nem számottevő”, így az eddigi Buenos Aires-i döntések nem érintik döntően a magyar gazdaságot.
 
A külügyminiszter kifejtette, hogy két hete az országban járt, és ott elmondta tárgyalópartnerének, hogy „egy olyan országból jövök, ahol korábban már létezett előzetes engedélyeztetés, és higgyék el, hogy nem működik!”. Martonyi János hozzátette, valószínűleg sok ország csatlakozni fog az uniós WTO-kezdeményezéshez.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI TANÁCS