Több jelentős, a vállalkozások adózási kötelezettségeit érintő törvényi változás lép életbe 2013. január 1-én. Az aktuális adóév végéhez közeledve a cégeknek ezért érdemes átgondolnia a legfontosabb adózási teendőket, illetve feltérképeznie és végrehajtania a főbb adónemekben még elvégezhető ésszerűsítési lépéseket.
A 2013-as adótörvény-változások miatt érdemes kiemelt figyelmet szentelni az adófolyamatok helyes, a szabályozás adta lehetőségek szerinti legmegfelelőbb kezelésének, és ennek tükrében átgondolni az adott vállalkozás adózási gyakorlatát. Az adóév végéhez közeledve mindig különös aktualitása van az ilyen jellegű vizsgálódásnak, amely idén sincs másképp. Ezek ráadásul nem csupán a folyamatosan szigorodó adóhatósági vizsgálatok miatt fontosak, hanem spórolni is segítenek, hiszen a törvények által biztosított adóelőnyök és kedvezmények kihasználása ésszerűsítheti a vállalkozások adóterhelését.
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: Lehetőséget rejthet a társasági adózás területe. A cégeknek mindenképpen érdemes átgondolnia, hogy kihasználták-e az összes adóalap-csökkentési lehetőséget, igénybe vették-e például a K+F folyamatokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, vagy lenne-e például lehetőségük más, kedvezőbb amortizációs kulcsokat alkalmazni egyes eszközcsoportok esetében. Természetesen vállalkozásonként eltérő a felsorolt kedvezmények alkalmazásának ésszerűsége, de a következő évekre beruházást tervező cégek fejlesztési tartalék képzésével idén akár 50 százalékos adózás előtti eredménynek megfelelő adóalap-csökkentést is elérhetnek. Látvány-csapatsport, filmalkotás vagy előadó-művészeti szervezet támogatása révén pedig olyan adókedvezményhez juthatnak a cégek, amelyek akár 119 százalékos megtérülést is eredményezhetnek.
A személyi jövedelemadó szabályainak változásai a vállalkozások számára is feladatokkal járnak. Mielőbb döntést kell hozniuk például azzal kapcsolatban, hogy milyen formában biztosítanak többletjuttatást 2013-tól a munkavállalóknak, amennyiben erre lehetőség nyílik. Cégenként eltérő például, hogy a béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések változása következtében a Cafeteria rendszeren vagy egyéb juttatások tekintetében szükséges-e módosításokat végrehajtaniuk 2013-ra vonatkozóan.
Veszprémi István kiemelte: Emellett olyan kérdésekre is figyelmet kell fordítania a vállalatoknak, amelyekre a legtöbben még csak nem is gondolnak. Felmerülhet például, hogy a társaság jelenlegi számlázási rendszere tudja-e kezelni a 2013. január 1-től fennálló belföldi összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget. További kérdés, hogy az adott cég optimálisan kezeli-e például az ingyenes átadásokat, árengedményi konstrukciókat, kuponos/pontgyűjtő akciókat, és egyéb promóciókat, amennyiben foglalkozik ilyen akciókkal.
Meggondolandó továbbá, hogy devizában történő számlázás esetén a társaság más hitelintézet árfolyamát alkalmazza-e, esetleg az MNB vagy az Európai Központi Bank által publikált árfolyamra térjen-e át, de ideje mérlegelni az elektronikus számlázásra való áttérést is, ezzel ugyanis nemcsak a számlák rendszerezése és kezelése egyszerűsödik, de a váltás a költséghatékonyság miatt is kifizetődő lehet hosszú távon.
A vállalkozásokat nagyban érintő változások és kötelezettségek rendszerezése segít eligazodni az év végéhez szorosan kapcsolódó teendők sokaságában, támogatja az adóbevallások elkészítésére való felkészülést, és ésszerűsítheti a vállalkozás adott évi adóterhelését.
A lehetőségek előzetes felmérése ugyanakkor már a következő adóévre is hatással lehet. Beazonosíthatóvá válnak például olyan, folyamatban lévő tranzakciók és ügyletek, amelyeket az adótörvény-változások ismeretében érdemes elhalasztani, vagy épp ellenkezőleg, előrehozni. A most meghozott helyes döntések így a vállalkozások hosszabb távú adózási gyakorlatára is pozitív hatással lehetnek.
Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: A tulajdonosoknak még idén döntést kell hozniuk, amennyiben 2013 januárjától a devizás könyvvezetésre szeretnének áttérni. A lépés csökkentheti a vállalkozás kockázatait, hiszen a cég könyvelésének pénznemét arra a (forinttól eltérő) devizára változtatja, amelyet tevékenységének túlnyomó részében alkalmaz. Az áttérés azoknak a cégeknek segíthet igazán, amelyek működése nagyban függ a devizás tételektől, és a forintos költségek, bevételek csak korlátozottan vannak jelen – ilyenek például az erős exporttal rendelkező termelőcégek. Ahol viszont a devizás tételek kevésbé meghatározóak, ott egy esetleges devizás könyvvezetésre való áttérés ugyanolyan problémákat generálhat, mint korábban a forintos könyvvezetés.
A fenti, indokolt esetekben az áttérés előnye, hogy az eredménytervek során nem kell a jelentős árfolyam-ingadozással számolni, sem a devizában (például euró) meghatározott áron értékesített termékek, sem pedig az ily módon beszerzett készletek árában. Az eredménykimutatás jelentős része ennek megfelelően nem lesz kitett az árfolyamok alakulásának. Nemzetközi vállalatok esetében előnyt jelenthet az is, hogy az anyavállalat részére készítendő jelentéscsomagnál nem kell újabb devizanemet alkalmazni. Mindemellett egy kisebb, vagy közepes méretű, hazai tulajdonú vállalatnál az euróban készített beszámoló a potenciális nemzetközi befektetők számára is könnyebben értelmezhető.
