Munkabér készpénzben, tilalom az illetékek és adók áthárítására - A banki fizetési rendszerről - A FEOSZ szabályozási javaslatai

2013.09.30. Jogi Fórum / FEOSZ

Ma akár ezer forintnál is többe kerülhet a fogyasztónak, ha pénzt vesz ki egy bank automatából – egyre gyakoribbak az olyan fogyasztói kifogások, amelyek a magas összegű tranzakciós díjakat sérelmezik. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jogszabályi kikötéseket, változásokat javasol.

Nagy átlagban 200-700 Ft-ot, de akár 1000 Ft-ot meghaladó összeget is elkérnek a pénzügyi intézmények a fogyasztótól, ha készpénzt vesz fel a bankfiókból vagy épp ATM-automatából. 2013. január elsején lépett hatályba a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény, amely alapján a pénzforgalmi szolgáltatók illetéket kötelesek fizetni: ezt a terhet hárították át szinte egy az egyben a fogyasztókra. A Magyar Nemzeti Banknak a fizetési rendszerről szóló 2013-as jelentése alapján az áthárított illeték mértéke 80-90 %.

Csökkent továbbá a fogyasztók által kedvezményesen elérhető pénzügyi termékek kínálata: „Egyes szolgáltatáscsomagoknál megfigyelhető a kedvezményekre jogosító feltételek szigorítása, ami az ügyfelek egy része számára szintén díjemelkedést eredményezhet.”

A jelentés tartalmazza továbbá, hogy a díjmentes készpénzfelvételi lehetőségek megszűntek, vagy számuk lecsökkent. Ezzel függ össze, hogy a fogyasztók rendszerint a szerződéses feltételek egyoldalú módosítását kifogásolják, azonban az illeték áthárítása nem ütközik jogszabályba akkor, ha a pénzintézet betartotta a vonatkozó szigorú előírásokat. Erre akkor van mód a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. §-a értelmében, ha a szerződés a pénzügyi intézmény számára ezt a lehetőséget egyértelműen lehetővé tette és a vonatkozó, egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltételek, illetve körülmények is meghatározásra kerültek. Továbbá olyan kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt lehet csak a fogyasztóra nézve kedvezőtlenül módosítani, amelyet a szerződés már korábban tartalmazott: új díj vagy költség bevezetése ugyanis jogszabályi tilalomba ütközik. A feltételek teljesülése esetén azonban az áthárítás jogszerű.

Épp emiatt, a fogyasztók számára igen nagy terhet jelentő és továbbra is emelkedő banki tranzakciós díjak folytán lehetővé kell tenni, hogy saját maguk döntsenek arról, munkabérüket készpénzben kapják meg vagy inkább bankszámlára kérik- hangsúlyozza a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Azaz egyértelműen rögzíteni kell, hogy a fogyasztó választása szerint a munkabérét készpénzben bocsássák rendelkezésére.

Mindemellett a Szövetséghez érkező fogyasztói megkeresések arról is tanúskodnak, hogy nem csak a pénzforgalmi intézmények, hanem más szolgáltatók szintén jelentős mértékben emelték a szolgáltatással összefüggő díjaikat és átterhelték a fogyasztókra megnövekedett költségeiket. Így a földgáz- és a villamos energia szolgáltatókra vonatkozóan rendszeresen érkeznek a fizetési felszólítási díjak és egyéb költségek sokszor irreális mértékű emelkedéséről szóló bejelentések. Hiába került ugyanis meghatározásra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben is, hogya „nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki”, a közüzemi vezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény szerinti különadót a szolgáltatók mégis továbbhárítják a fogyasztókra – csupán azt nem a szolgáltatás árába, hanem egyéb költségekbe építik be.

Hasonló volt a helyzet korábban az elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 2012. július elsejei hatályba lépése óta ugyanis az elektronikus hírközlési szolgáltatók ágazati különadót kötelesek fizetni. Ezt a fizetési kötelezettséget először áthárították a fogyasztókra: egyoldalúan módosították az előfizetői szerződéseket és megemelték azok tarifáját. A fogyasztó hűségszerződés esetén pedig csak a kötbér megfizetésével szabadulhatott a szerződéses kötelemből és a megemelkedett tarifadíjaktól. Azóta azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 2012. november 17-től hatályos módosítása szerint tilos egyoldalúan módosítani a határozott időre kötött szerződést akkor, ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek alanya a szolgáltató. Látható tehát, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma nem eléggé védi a fogyasztók érdekeit: a pénzügyi tranzakciós illeték szigorú keretek között, de mégis áthárítható, ez meg is történt - emeli ki a Szövetség. A közüzemi szolgáltatások esetén pedig nem azok ára, hanem a járulékos szolgáltatások körének díjai emelkedtek meg, például: a fogyasztóknak küldött fizetési emlékeztetők áthárított költsége, ha az ügyfél fizetési késedelembe esik. Ugyanez a helyzet az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknál. A különadó miatti szerződésmódosítás tilalma ellenére a fogyasztónak több száz forintjába kerülhet többek közt a fizetési felszólításról küldött értesítés. A fogyasztók körében közkedveltnek számító szolgáltatások esetében tehát így vagy úgy, de mégis növekedett az őket terhelő fizetési kötelezettség.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezért azt javasolja, hogy az egyes szolgáltatásokra vonatkozó ágazati törvényekben kerüljön meghatározásra: a vállalkozások a szerződéskötést követően bevezetésre került közterheket közvetlen vagy rejtett formában sem háríthatják át a fogyasztókra.

Emellett szükséges az is, hogy a fogyasztó kérése esetén munkabérét készpénzben kapja meg – megkímélve őt az indokolatlan banki költségek viselésétől.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
BANK
PÉNZÜGYI SZEKTOR
FEOSZ
MNB