Állami szervek a korrupció ellenében - Példanélküli együttműködés köttetett Magyarországon

2013.12. 9. Jogi Fórum / ÁSZ

2011. november 18-án a közigazgatási és igazgatásügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.

A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A résztvevők abban is megállapodtak, hogy minden évben találkoznak és áttekintik az együttműködést.

2013. december 9-én, a korrupció elleni küzdelem világnapján, Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Állami Számvevőszék székházában értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét, majd az eredményekről tájékoztatták a közvéleményt.

Megalakulása óta a Kormány (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, elfogadta egy korrupció-megelőzési programot, amelynek végrehajtása folyamatban van. A jog, a közigazgatás, a gazdaság terén a szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet. A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. Az intézkedéssorozat kiemelten fontos elemei a következők:

2011. november 18-án korrupcióellenes közös nyilatkozatot írt alá Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel, a korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről. 2012. március 28-án pedig a Kormány elfogadta a közigazgatási korrupció-megelőzési programot, melynek fő célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre. Továbbá egy olyan társadalmi összefogást is életre hív, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását. A program előremutató, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének, az integritás erősítésének is; illetve szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is. A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket, hogy korrupció-megelőzési tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, mely alapján a KIM jelentést készített a Kormány számára.

Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készült az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről, amelyet a KIM társadalmi egyeztetésre is bocsátott. Különféle képzési formák segítségével már folyamatban van a kormánytisztviselők felkészítése a Hivatásetikai Kódex alkalmazására. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében 2013 júliusában befejeződött az első, több mint 2000 fő érintő hivatásetikai képzési hullám is, valamint elkészült az az e-learning tananyag is, amelyből ezidáig több ezer kormánytisztviselő sajátíthatta el az új etikai követelmények elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A korrupció elleni értékek megjelennek továbbá a 2013 őszén életbe lépett új Nemzeti Alaptantervben is; a NKE pedig 2013. február 22-én integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés indított, mely nemzetközi jelentőségű képzési fejlesztés, hiszen példaértékűvé teszi hazánk korrupcióellenes intézkedéseit. Alapos szakmai előkészítést követően megkezdődött a közigazgatás legnagyobb továbbképzési programja, amely 720 vezetőt és összesen 8550 munkatársak céloz meg. A fővárosban és a megyeszékhelyeken szervezett tréningeken 2013. november 1-ig összesen több mint 3500 munkatárs vett részt. A kifejlesztett integritás oktatási módszertant a KIM a NKE-vel együttműködésben szervezett, „Teaching Integrity for Public Officials” című, 2013. december 10. és 13. között megrendezésre kerülő angol nyelvű nemzetközi konferencián mutatja be, ahol nemzetközi, többek között OECD szakértők is részt vesznek.

Jelentős lépések történtek az államigazgatási szervek integritásának erősítése érdekében is: az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésben 2013-ben – részben a felkérés mellé csatolt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által aláírt támogató levélnek is köszönhetően – közel 40%-kal több költségvetési szerv vett részt, mint 2012-ben. Annak érdekében, hogy átláthatóvá és a piac számára is hozzáférhetővé váljon a nyilvántartott közadatok rendszere, a KIM 80 millió forintos európai uniós forrásból az adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabály-felülvizsgálati programot indított, amely 2013 folyamán valósult meg. A korrupciómegelőzési projekttel kapcsolatos információk és szakmai anyagok közzétételére 2013. március 1-től új honlap is indult.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormány kérésének megfelelően felülvizsgálata a bejelentővédelmi szabályozást is, az új törvényi rendelkezés előkészítése 2013. júniusában lezárult. A törvényjavaslat a korrupció visszaszorítása érdekében a köz- és magánszférára egyaránt tartalmaz bejelentővédelmi intézkedéseket. A KIM széleskörű egyeztetés mellett és nemzetközi példák alapján dolgozta ki a számos egyéb jogszabályt is módosító törvényjavaslatot, melyet az Országgyűlés október 17-én fogadott el. A magánszférában a törvényjavaslat bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét. A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében is, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba. Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott alapvető új kódexekben, mint az új Polgári Törvénykönyvben és az új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás fejlesztésében is kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvárása.

A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálta. A kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás. A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. Fontos továbbá, hogy az új Alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, 2011. december 23-án fogadta el az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényt, mely részletesen szabályozza ezt a területet. A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény is életbe lépett, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt.

Végül, de nem utolsósorban Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel is, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Magyarország 2010 szeptemberében alapító tagként csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA). Magyarország csatlakozott továbbá az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) kezdeményezéshez, melynek keretében a Kormány 2013 februárjában akciótervben rögzítette hazánk vállalásait. A Magyarország Kormánya és az OECD közötti közigazgatás-fejlesztési keretmegállapodás alapján elkészült a magyar antikorrupciós erőfeszítéseket értékelő jelentés is, mely jó gyakorlatként nevesíti a korrupciós kockázatelemzéseket és az integritásirányítási rendszer bevezetését, továbbá az integritás témájú képzéseket, ugyanakkor felhívja a figyelmet a korrupció visszaszorítása és az integritás erősítése érdekében szükséges további lépésekre, így a jogalkotási folyamat kockázataira, a módszertani fejlesztés szükségességére, valamint az etikai kódexek gyakorlatba való átültetésével kapcsolatos feladatokra.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemelten kezeli és küldtetésének tekinti a korrupció elleni fellépést. Mindez illeszkedik az ÁSZ stratégiájához, amelyben hangsúlyos feladatként jelenik meg az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtése, továbbá az ÁSZ szerepvállalása a korrupció és csalás elleni küzdelemben.

Átlátható közpénzügyi rendszer nélkül, egyetlen állam sem lehet hatékony. A holland példa alapján kidolgozott, 2013-ban már harmadik alkalommal elvégzett Integritás felmérésünk a magyarországi közintézmények korrupciós kockázatait méri. A 2017-ig tartó felméréssorozat eredményeként évről-évre egyre jobban láthatóvá válnak a közszféra korrupciós kockázatai, átláthatóbbá válik a hazai igazgatási rendszer. Egyfajta „magyar modell”, hogy a felmérésünket az egész magyar közszférára kiterjesztettük.

2013-ban minden korábbinál több, 1501 intézmény töltötte ki és küldte vissza a kérdőívet, ezek között vannak a korrupció elleni küzdelemben együttműködő állami intézmények is. A felmérésben résztvevő intézmények számának nagymértékű (a 2012. évhez képest 46,1%-os) növekedése jelzi, hogy a közszféra szervezeteiben egyre inkább tudatosul, hogy az őket fenyegető korrupciós kockázatok azonosítása és kezelése nélkül nem képesek eredményesen ellátni feladataikat, illetve megvalósítani céljaikat. A felmérés eredményeiről szóló összefoglaló tanulmányt az ÁSZ 2013. november 28-án nyilvánosságra hozta és a honlapján elérhetővé tette.

Az idei felmérésben új elemként jelent meg, hogy az ÁSZ az adatfelvételre felkért szervezetek számára együttműködési ajánlatot tett, melynek elfogadásával az adott intézmény tagja lett az Integritást Támogatók Körének. Az adatszolgáltató intézmények 93 százaléka vállalta, hogy a következő évek során is részt vesz a felmérésben, ezáltal sokkal inkább összehasonlíthatóvá válnak az évenkénti felmérések. Az együttműködés keretében a válaszadó szervezetek felhasználói jogosultságot kaptak az ÁSZ Integritás portálon újonnan létrehozott Fórumhoz, amely lehetőséget biztosít a tagoknak észrevételeik, tapasztalataik megosztására, megvitatására, az integritás alapú kultúra terjesztésére.

Az Állami Számvevőszéknél a módszertani megújulás részeként az ellenőrzési témák és helyszínek kiválasztása kockázatelemzésen alapul, amelynek során a pénzügyi helyzetből adódó kockázatok mellett az integritási felmérés eredményeinek figyelembe vételére is sor kerül. Mind központi, mind önkormányzati szinten nagy hangsúlyt fektetünk a belső kontrollok szabályozottságának és működésének ellenőrzésére. Megfelelően kiépített és működtetett belső kontrollrendszerrel ugyanis jelentősen csökkenthetők a korrupciós kockázatok, nélküle azonban nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.

Az integritás alapú közigazgatási kultúra megszilárdítását az ÁSZ szakmai-tudományos kapcsolatrendszerén keresztül is támogatta. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal létrejött együttműködés keretében egyedülálló, 20 szakmai eseményt magában foglaló országos előadássorozatra kerül sor a helyi önkormányzatok integritásának erősítése érdekében. Az ÁSZ a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés keretében az idei évtől fővédnökként és szakmai támogatóként közreműködik az integritás tanácsadók képzésében. Az ÁSZ nemzetközi szinten is aktív szerepet vállal az integritás témakörét érintő konferenciákon, folyamatosan megosztja tapasztalatait. Ennek egyik pilléreként az ÁSZ szakmai támogatást kíván nyújtani a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) tagjai számára egy Magyarországon megrendezendő szemináriumsorozaton keresztül. A tervek szerint az első szeminárium 2014. március 3-7. között kerül megrendezésre, amelynek témája az ÁSZ Integritás Projektje.

Az Állami Számvevőszék az erőforrások optimális felhasználása érdekében támogatja a projektszerű munkavégzést, elősegíti az ellenőrök kreatív együttműködését a minőségi eredmény elérése érdekében. Az esetleges befolyásolás, elfogultság elkerülése érdekében az ellenőrzést végző személyek rotációjának követelményét az SZMSZ és a belső szabályzatok is tartalmazzák. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok az ÁSZ honlapján 2012 decemberében közétett, az Állami Számvevőszék függetlenségének garanciális elemei című dokumentumba is beépültek. Az évek óta érvényben lévő ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza az ÁSZ alkalmazottainak magatartási szabályait. Ehhez kapcsolódva, a nemzetközi sztenderdek megújításával összhangban, 2012 decemberében elfogadásra került „Az Állami Számvevőszék Etikai Alapelvei” című dokumentum.

A Kúria számára kiemelkedő fontosságú az állami szervekbe vetett bizalom fenntartása, éppen ezért nem csak a szorosan vett korrupciós bűncselekmények ellen kell küzdeni, hanem minden olyan jelenséget ki kell zárni, amely az adott állami szerv feladatainak jogszerű és etikus ellátását veszélyeztetheti. A Kúria kiemelt alkotmányos pozíciójából adódóan az állampolgárok által a Kúria működéséről alkotott kép a bírói hatalmi ág egészének megítélésére hatással van, az integritás erősítése ezért egyike a legfőbb bírósági szerv stratégiai célkitűzéseinek.

A Kúria működésére vonatkozó jogszabályok betartása és betartatása, a közpénzek ésszerű felhasználása az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megőrzésének szükséges, de nem elégséges feltételei. A XXI. században Magyarországon is fokozódik a világos, érthető bírói ítéletek iránti társadalmi igény: az állampolgárok gyakran a bírói hatalomtól várják a társadalmi jelentőségű konfliktusok megoldását.

A Kúria 2013-ban középtávú intézményi stratégiát alkotott, amely általános célként az átlátható és eredményes működést jelölte meg. A Kúria emellett folyamatosan szabályozza az integritás szempontjából különösen érzékeny területeket: a 2013. évben gazdasági ügyrend készült, több gazdálkodást érintő szabályzat is megújult, új informatikai biztonsági szabályzat született. Az integritás megvalósulásának nyomon követése érdekében a 2013. évben a Kúria kiemelt figyelmet fordított a belső ellenőrzés működésének áttekintésére; megkezdődött a Belső Kontroll Kézikönyv összeállítása. A Kúria 2013-ban is – immár harmadik alkalommal – részt vett az ÁSZ Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes felmérésben.

A stratégiai tervezés, a modern szervezetfejlesztési módszerek, a szabályzatalkotás, az ellenőrzési folyamatok kidolgozása nem vezethetnek eredményre, ha közben megfeledkezünk a szervezetet működtető ember kvalitásairól, erkölcsi értékrendjéről. A Kúria ezért figyelemmel kíséri a készülő új bírói etikai kódex tervezetének előkészítését. Világos, számon kérhető magatartási szabályok megalkotása a cél, amelyek biztosítják az ítélkező bíró politikai semlegességét és tisztességes, pártatlan eljárását, ugyanakkor nem fogalmaznak meg túlzó vagy anakronisztikus elvárásokat.

A Legfőbb Ügyészség vezetése 2010. év végén egyértelmű célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az ügyészség aktívabb szerepet kíván játszani a korrupció elleni harcban. Ezen cél elérése érdekében, 2011. év áprilisában a sokszor szerteágazó, nagy tárgyi súlyú korrupciós ügyek nyomozására egy 15 fős – sokoldalúan képzett ügyészekből álló – osztály, a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya alakult a Központi Nyomozó Főügyészségen.

A korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó szervezeti átalakítás második üteme 2012. január elején valósult meg, a katonai ügyészség ügyészi szervezetbe történt integrációjával. Ennek következtében a korábbi területi katonai ügyészségek a Központi Nyomozó Főügyészség regionális osztályaiként működnek. A regionális osztályok – a meglévő belső tartalékaik felhasználásával, a katonai eljárásra tartozó ügyek nyomozása mellett – a közélet tisztasága elleni nyomozásokban is aktívan részt vesznek, ezzel is támogatva a központi szervezeti egység korrupció elleni tevékenységét.

A Központi Nyomozó Főügyészség Korrupció Elleni Ügyek Osztálya a megalakulása óta eltelt két és fél évben 417 üggyel foglalkozott. Ezek közül 87 ügyben nyomozást rendelt el, melynek során 222 gyanúsítottat hallgatott ki. 13 ügyben emeltek vádat, összesen 107 vádlottal szemben.

A nyomozott ügyek között több olyan nagy tárgyi súlyú, bonyolult ügy is van, melyben külön nyomozó csoport dolgozik. 2013. évben több nyomozócsoportban 10 odavezényelt rendőr és 4 pénzügyőr segítette a főügyészség korrupció elleni harcát. A nyomozó ügyészek és a tapasztalt rendőrök, illetve pénzügyőrök részvételével létrehozott nyomozócsoportok rendkívül hatékonynak bizonyultak, mivel a különböző előképzettségű, eltérő nyomozási taktikával és metodikával gondolkodó emberek közös munkája jelentős hozzáadott értéket képvisel.

Eddig több ügyben – például az úgynevezett „bunda-ügyben”, vagy az egyes rendőri vezetőket is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozat feltárása során – sikerült átütő eredményt elérni, illetve több olyan eljárási cselekmény, nyomozati lépés történt, amely egyedi vagy újszerű megoldásokat tartalmazott. A korrupció elleni küzdelmet továbbra is kiemelt prioritásként kezeli a Legfőbb Ügyészség vezetése. Ezen cél megvalósítását 2013. évben – a sokoldalúan képzett szakembergárda mellett – a Központi Nyomozó Főügyészség addigi elhelyezési gondjait megoldó beruházás is segítette.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2013 októberében átadott új budapesti székházában az ügyészek munkáját korszerű eszközökkel felszerelt bűnügyi technikai labor, magasan képzett informatikus szaktanácsadók segítik. Az elmúlt 3 évben jelentős informatikai fejlesztés történt, melynek során a legmodernebb, elektronikus hitelesítést adó, nagy teljesítményű másoló- és elemző rendszereket szerezett be az ügyészség, amely eszközpark a korrupciós jellegű bűncselekmények felderítéséhez és bizonyításához is jelentősen hozzájárul.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kiemelt stratégiai célja a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége. Az OBH olyan módszerek kialakítására törekszik, amelyek révén a bíróságok ítélkezése és igazgatása – az adatvédelmi és biztonsági követelmények megtartása mellett – mind szélesebb körben ismertebb és elfogadottabb legyen.

Bár a hazai és nemzetközi jelentések alapján is alacsony a bírósági szervezeten belüli korrupciós kockázat, a bíróságok törvényes, átlátható és tisztességes működésének fenntartása komoly feladat.

A Magyar Bírói Egyesület 2004-ben fogadott el egy Etikai Kódexet, amelynek megtartását az egyesület által kilakított testületek bejelentés alapján vizsgálták. Ugyanakkor a Birák jogállására vonatkozó törvény fegyelmi vétségként is nevesíti azt az esetet, ha a bíró életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

Az OBH Elnöke által alapított Bírósági Integritási Munkacsoport 2013. évi feladatainak egyike volt az új Etikai Kódex tervezetének elkészítése. Ehhez kapcsolódóan a parlament előtt van az a törvénymódosítási javaslat, miszerint az Etikai Kodex elfogadására az Orszagos Bírói Tanács kap felhatalmazást. Igy az Etikai Kódex a szolgálati bíróság előtt folyó eljárásokban is alkalmazhatóvá válik.

Az Etikai Kodex tervezete elkészült, azt a bírói kar már véleményezte, de annak végleges megszövegezése, elfogadása még további egyeztetéseket tesz szükségessé. A Magyar Bírói Egyesületnek e tekintetben továbbra is meghatározó szerepe lehet. Nem csupán a konkrét, helyes vagy kifogásolható magatartásokhoz kell ugyanis előrelátható szabályokat meghatározni, hanem olyan véleményformáló testületre is szükség van, amihez kétség esetén fordulhat egy bíró, bírósági vezető.

Az Etikai Kódex megalkotásának a célja, hogy a magyar bírósági szervezet iránti közbizalmat erősítse. A szervezeti és személyi integritás erősítése érdekében szükséges meghatározni a bírák által követendő erkölcsi normákat. Az Etikai Kódex a bírói esküvel megerősített értékek mentén iránymutatásként fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit. Támogatást nyújt a kockázatokat rejtő magatartások felismerésében, és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítókat.

Az új Etikai Kódex azokkal az alapvető értékekkel foglalkozik, amelyeket a bíró hivatali és magánéleti viselkedésében követendőnek tart: ilyen a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, valamint a tisztelet és az együttműködés. Nevesítve vannak benne azonban azon jelenségek is, amelyek az elmúlt években előtérbe kerültek, mint például az internetes felületeken való megjelenés etikai vonatkozású kérdési.

Az Etikai Kódex külön fejezetet szentel a vezető beosztású bírákkal szembeni elvárásoknak, előírásai irányadóak a nyugállományba vonult és más hivatást nem gyakorló bírák tekintetében is, így biztosítva azt, hogy a megkülönböztetésektől mentes és következetes igazgatási tevékenységen keresztül az átláthatóság, valamint a számonkérhetőség a bíróság egészének a működésében biztosítva legyen.  

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG
KORRUPCIÓ
KÚRIA
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
OBH