Nem ütközik jogszabályba a devizaalapú kölcsönszerződés - A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatot hozott

2013.12.17. Jogi Fórum / Kúira/MTI

A devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

November elején a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője tájékoztatást kért a törvényszékektől és az ítélőtábláktól a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek számáról és az e perekben felmerült jogalkalmazási problémákról. A beérkezett információk elemzése, valamint egy, a Szegedi Ítélőtáblán megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján a kollégiumvezető 7 kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében.

Ezekben a nyilvánosságra is hozott kérdésekben döntött most a Kúria Polgári Kollégiuma több mint kétharmados szótöbbségével. A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló nagyon rövid idő (mindössze 3 hét) alatt rendkívül intenzív előkészítő munka előzte meg. Ennek során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész és a jogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogász professzortól.

A jogegységi határozat lényegi megállapításai – az indítvány kérdéseitől részben eltérő sorrendben – a következők:

1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

A jogegységi határozat célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását. A Kúria Polgári Kollégiumának bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg jogegységi határozatukat. A bírák teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. A döntés azért volt különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat.

MNB: A Kúria nem döntött az erőfölénnyel való visszaélésről

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel.

"Tudomásul vesszük a Kúria mai döntését. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Mi ebben a kérdésben egyértelmű véleményt képviselünk" - mondta az MNB ügyvezető igazgatója a Kúria döntését kommentálva.

Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó "ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek".

A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve - mondta az ügyvezető igazgató.

További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját.

Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a - a bank döntési körén kívül álló - referenciakamat miatt változhatnak - tette hozzá Nagy Márton.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL
KÚRIA
MNB
JOGEGYSÉGI HATÁROZAT