Nyilvánossá válhatnak az egyesületek tagjainak adatai? - Az új Ptk. számos változást hozott a nonprofit szervezetek életébe

2014.10.14. Jogi Fórum / Szecskay Ügyvédi Iroda

Az új Ptk. nem csak a gazdasági társaságok számára hozott rengeteg változást, de a Magyarországon működő, több mint 65.000 nonprofit szervezetnek is. A szakszervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak is kötelező végrehajtani számos módosítást az alapszabályban. Ráadásul, a Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a jogi személy szabályaitól el lehet térni, náluk is komoly aggályokat vet fel és néhány esetben akár a mindennapi működésüket is akadályozhatja – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.

A Ptk. átmeneti rendelkezéseinek a jogi személyekre vonatkozó szabályait nem csak a gazdasági társaságokra kell alkalmazni, hanem a szakszervezetekre, szövetkezetekre, egyesületekre, és alapítványokra is. Már bejegyzett egyesület köteles az alapszabály összes olyan rendelkezését módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Egyesület vagy alapítvány 2016. március 15. után csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat szerint és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adata sajnos 2012-es; az alapján kiderül, hogy ez a szabályozás több mint 65ezer nonprofit szervezetet (többek között; egyesület, szakszervezet, alapítvány) érint. Szintén a KSH legújabb adata szerint a teljes nonprofit szektor bevétele több mint 1256 milliárd forint.

A Ptk. hatályba lépése óta folyamatosan foglalkoztatja a szakmát, hogy milyen széles a Ptk. jogi személy szabályaitól való eltérés tere, azaz diszpozitivitása.

„A jogi személyeket érintő kérdések nagy részével már foglalkozott a szakma, sőt a bíróságok érintett kollégiumvezetői is adtak már egy kötelező erővel nem bíró értelmezést, most viszont néhány olyan gyakorlati problémára szeretnénk rávilágítani az egyesületi jog körül, amely az egyesületek működését erősen érintik.” – mondta Faludi Gábor, a Szecskay Ügyvédi Iroda együttműködő partnere.

A jogi személy általános szabályai előírják, hogy az egyesületlétesítő okiratnak tartalmaznia kell a szervezetet létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét, a teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ezt az általános szabályt össze kell vetni az egyesületi szabályokkal, amely alapján a létesítő okiratnak az általános kötelező tartalmi elemein túl vannak egyéb, sajátos kötelező elemei.

Milyen problémákat vethet fel mindez a gyakorlatban? 

Nyilvánossá válhatnak adatok?

Faludi Gábor szerint azzal, hogy a létesítő személyek adatainak szerepelnie kell az alapszabályzatban; csapdába kerültek az egyesületek. Ezek az adatok az alakuló közgyűlés jelenléti ívében már fel vannak sorolva. A fennálló tagsági jogviszonnyal rendelkező személyek adatai - szintén a Ptk szerint - nem nyilvánosak. Gondoljunk például a politikai, vagy a szexuális irányultságot kifejező, vagy vallási egyesületekre - emiatt a nyilvános alapszabályba az adatok nem vehetők fel. Ha az adatok az alapszabály utaló szabálya nyomán egy mellékletbe kerülnek, amit a bíróság zárt iratként kezel, akkor elvileg lehet, hogy a nyilvánosság elkerülhető, viszont az a követelmény, hogy a tagok adatait az alapszabály tartalmazza, kiüresedik.

„A leghelyesebb az volna, ha a tagok adatainak nem nyilvános jellegét kimondó szabályt úgy értelmeznék a bíróságok, hogy ez lehetővé teszi, hogy el lehessen térni a tagok adatainak a létesítő okiratba való felvételét előíró általános szabálytól. Azaz, ne legyen kötelező ezeket az adatokat alapszabályba foglalni. Ilyen értelmezés hiányában az egyesületek törvényes működése egyébként csak úgy valósítható meg, ha minden tagváltozást az alapszabály módosításához kötnek, ami változásbejegyzési eljáráshoz is vezet. Ez éles ellentétben állna az egyesület sajátos jogi személyiségi vonásaival” – véli az ügyvéd.

Tagfelvétel esetén alapszabály módosítás?

Az egyesületi döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozik a tagfelvétel, hiszen ez életszerűtlen és a működést akadályozó megoldás lenne, különösen nagyobb létszámú egyesületek esetében. Az sem kíván különösebb indokolást, hogy egy egyesületi tag halálához, a jogi személy tag megszűnéséhez, vagy egy tag felvételéhez nem indokolt a döntéshozó szerv összehívása, és az alapszabály módosítása.

A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint a tagsági viszony felmondásának joga a Ptk. diszpozitív szabálya alapján ugyan közgyűlési hatáskör, így semmi akadálya annak, hogy életszerűen e hatáskört az ügyvezetést ellátó elnökség gyakorolja. Ilyenformán ebben az esetben sem indokolt a döntéshozó szervet terhelni az esetleges tagváltozással.

Az egyesület döntéshozó szerve felel mostantól a tagdíjakért?

Hasonló, de inkább elkerülhető csapdához vezet, ha a Ptk. alapján a tagdíj összegét, esedékességét, fizetési módját magának az alapszabálynak kell rendeznie. Ilyen követelmény korábban nem létezett és a mostani előírás azért aggályos, mert nem tartozik a törvény szerint a döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe a tagdíj megállapítása, és a kapcsolódó kérdésekben való döntés.

„Véleményem szerint az egyesületek esetében az is megfelelne a jogi személy általános szabályai közé felvett, de az egyesületi léthez nem simuló rendelkezésnek, ha a létesítő okirat megállapítja a tagdíj mértékét, esedékességét, szolgáltatásának módját, és felhatalmazza az ügyvezetést arra, hogy a továbbiakban e kérdésekben, az alapszabályban meghatározott határok között döntsön.” - véli Faludi Gábor.

  • kapcsolódó anyagok
CIVIL SZERVEZETEK
ÚJ PTK