259 lezárt ügy, 136 különvélemény - Októberi Ab-mustra

2015.11. 2. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság az év első kilenc hónapja alatt 259 ügyet zárt le: megsemmisített tizenkét bírói döntést és három jogszabályi rendelkezést, hat-hat ügyben alkalmazási tilalmat, illetve alaptörvény-ellenességet, öt-öt esetben alkotmányos mulasztást, illetőleg alkotmányos követelményt állapított meg.

Legfrissebb Ab-statisztika

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi statisztikája szerint az idén szeptember 30-ig 259 ügyet fejeztek be, ebből 63-at érdemi határozattal. (Ez a statisztika nem tartalmazza azt a 631 devizahitellel kapcsolatos, azonos tárgyú ügyet, amelyeket egyesítéssel fejeztek be.) A befejezett ügyekből 208 alkotmányjogi panasz, 47 bírói kezdeményezés, három utólagos és egy pedig előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák megsemmisítettek 3 jogszabályi rendelkezést és 12 bírói döntést, 6-6 ügyben alkalmazási tilalmat, illetve megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet, míg 5-5 alkalommal alkotmányos mulasztást, illetőleg alkotmányos követelményt állapítottak meg. Egy ügyben kimondták a vizsgált rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközését. Szeptember végéig főtitkári előkészítő eljárás során 355, egyesbírói végzéssel 186 ügyet fejeztek be. Az év első kilenc hónapjában az egyesbírói feladatokat Dienes-Oehm Egon és Juhász Imre látta el.

A legtöbb befejezett ügy előadója Lenkovics Barnabás (34) volt, akit Czine Ágnes és Varga Zs. András (33-33) követett. A különvélemények írásában Kiss László (21) jeleskedett leginkább, Czine Ágnes (18), Lévay Miklós és Stumpf István (14-14) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Czine Ágnes (9) végzett az élen, Salamon Lászlót (7) és Pokol Bélát (6) megelőzve. Az alkotmánybírák szeptember végéig összesen 136 különvéleményt fűztek a testület különböző döntéseihez.

A három öttagú tanács közül a 2. számú (Szívós Mária tanácsvezető, Pokol Béla, Stumpf István és Varga Zs. András) volt a legaktívabb: 51 ügyet fejezett be. Az 1. számú tanács (Sulyok Tamás tanácsvezető, Balsai István, Czine Ágnes, Juhász Imre és. Kiss László) 43, a 3. számú (Szalay Péter tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Salamon László) 36 döntést hozott.

Az év elején összesen 167 folyamatban maradt ügye volt az Alkotmánybíróságnak, amihez kilenc hónap alatt további 260 érkezett. Szeptember 30-án 203 folyamatban lévő ügye volt a testületnek. Ezek közül a legtöbb Juhász Imrének volt kiszignálva (21), de Dienes-Oehm Egon (19), Lévay Miklós és Stumpf István (16-16) sem panaszkodhat munkanélküliségre.

A teljes ülés októberi fontosabb döntései

A gyülekezés joga – 30/2015. (X. 15.) AB határozat

Az Ab október 12-én hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/27040-4/2014. ált. számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette. Az indítványozó a fővárosi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszon 2014. június 16-án tartandó rendezvényt jelentett be. A demonstráció a bankok tevékenységére hívta volna fel a figyelmet, azonban a rendőrség megtiltotta a demonstrációt, a rendőri határozat elleni kérelmet pedig a bíróság elutasította. Az Ab az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte, amely a bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást. A határozathoz Kiss László, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Az alapjog megjelölése – 3195/2015. (X. 14.) AB határozat

Az Ab október 5-én elutasította a Kúria Pfv.V.21.417/2013/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó azért fordult az testülethez, mert szerinte az ítélet sérti a jogbiztonság elvét. Az Ab határozat indokolásában rámutatott: az indítványozónak nem elég általános alkotmányos elv sérelmére hivatkoznia, hanem konkrétan meg kell jelölnie az érintett alapjogot, ha ilyet az Alaptörvény biztosít. A jogbiztonság ugyanis rendkívül absztrakt, generális elvként megfogalmazott szabályához képest a jogorvoslathoz való jog speciális szabályként jelenik meg az Alaptörvényben, így a generális-speciális szabályok egymáshoz való viszonya alapján sem fogadható el a speciális szabályra hivatkozás mellőzése. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Az öttagú tanácsok fontosabb döntései

Az adószám-alkalmazás felfüggesztése – 3196/2015. (X. 14.) AB határozat

Az Ab 1. tanácsa október 5-én elutasította az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést, aki szerint a rendelkezés sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. Az Ab aláhúzta: a rendelkezés a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetőjének mérlegelési jogkörben hozható eljárási szankció alkalmazásának kezdeményezési lehetőségéről rendelkezik, márpedig a kifogásolt, az adószám-alkalmazás felfüggesztéséről szóló döntés nem a KEHI vezetőjének, hanem az állami adóhatóságnak a hatásköre. A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

A tulajdonhoz való jog sérelme – IV/1597/2015.

Az Ab 2. tanácsa október 27-én elutasította a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 1.P.III.22.192/2013/7. számú és a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.639.206/2014/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az indítványozónak meg kell fizetnie egy szolgáltatás ellenértékét, szükségszerűen következik a jogviszony kötelmi jellegéből, és így nem jelentheti a tulajdonhoz való jog sérelmét. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

A kifogásolt jogszabály közvetlen kihatása – 3198/2015. (X. 14.) AB végzése

Az Ab 2. tanácsa október 5-én visszautasította a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/C. § (4) bekezdése, valamint az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet 2/B. §-a, 6/A. § (1) bekezdése, valamint 10. számú melléklete (A 2/B. § szerinti földgázforrás ára 2015. első negyedévére) alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Ab megállapította, hogy a kifogásolt jogszabályok a norma címzettjei által történő alkalmazásuk révén nincsenek közvetlen kihatással az indítványozóra. A végzéshez Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG