Új jogi kari dékánok

2016.07.18. Jogi Fórum / Sereg András

Őrségváltás zajlott le az elmúlt hetekben a nyolc magyarországi jogi kar felének élén: új dékán van Debrecenben, az ELTE-n, a Pázmányon és Szegeden. Két magánjogász és két jogtörténész vette át az irányítást a jogászképzés két fővárosi és két vidéki fellegvárában.

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 1884-en tanulnak, az osztatlan jogászképzésben 1028-an. Jogász szakra az idén 190 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 250 ezer forint.

2016. július 1-jétől Szikora Veronika (1971) tölti be a dékáni tisztséget. A polgári jogi tanszék habilitált egyetemi docense Szabadfalvi József jogbölcseleti professzort váltotta, aki 2009 óta állt a jogi kar élén. Szikora Veronika 1997-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1998 óta tanít polgári jogot Debrecenben, 2009 óta a kar oktatási dékánhelyettesi tisztségét töltötte be. Az oroszul és németül is jól beszélő jogásznő 2005-ben szerzett PhD-fokozatot és 2014-ben habilitált. A kar honlapján közölt dékáni köszöntőjében aláhúzta: „Karunk az ország egyik vezető képzőhelye, ahol konvertálható és modern ismereteket nyújtunk hallgatóinknak, felkészítve őket a hazai és külföldi munkaerőpiaci igényekre, a XXI. században elvárt magas szintű jogi és igazgatási munkára. Hallgatóinkat művelt, felkészült és etikus szakemberekké neveljük.” Az FM90 Campus Rádiónak adott július 4-i interjújában elárulta, hogy az a célja, hogy a vidék legjobb jogi karává váljanak, és a hallgatók elégedettek legyenek az oktatás színvonalával. Dékáni ciklusa alatt azt is szeretné elérni, hogy a hallgatók internetes felületen az összes egyetemi jegyzetet ingyenesen tudják elérni.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 3658-an tanulnak, az osztatlan jogászképzésben 2300-an. Jogász szakra az idén 450 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 300 ezer forint.

2016. július 1-jétől Menyhárd Attila (1968) tölti be a dékáni tisztséget. A polgári jogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója Király Miklós nemzetközi magánjogi és európai gazdasági jogi tanszék tanszékvezető professzorát váltotta, aki 2008 óta állt a jogi kar élén. Menyhárd Attila 1993-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1997 óta oktat polgári jogot az Egyetem téren. Az angolul és németül is jól beszélő, ügyvédi szakvizsgát is tett jogász 2003-ban szerezte meg PhD-fokozatát „A jó erkölcsbe ütköző szerződések” című dolgozatával védte meg, 2007-ben habilitált, a professzori kinevezéséről szóló okiratot pedig 2012-ben vehette át a Sándor-palotában.

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 1700-an tanulnak. Jogász szakra az idén 120 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 240 ezer forint.

A kar élén nem történt változás, 2014 óta Törő Csaba (1969), az európai jogi és nemzetközi jogi tanszék tanszékvezető docense tölti be a dékáni tisztséget.

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 1537-en tanulnak, az osztatlan jogászképzésben 961-en. Jogász szakra az idén 80 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 225 ezer forint.

A kar élén nem történt változás, 2013 óta Farkas Ákos (1954) intézetigazgató egyetemi tanár a dékán.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

A karon összesen 3500-an tanulnak. Jogász szakra az idén 375 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 250 ezer forint.

2016. szeptember 1-jétől Szabó István (1967) tölti be a dékáni tisztséget. A jogtörténeti tanszék tanszékvezető egyetemi tanára Varga Zs. Andrást, az alkotmányjogi tanszék professzorát váltja, aki 2013 óta áll a jogi kar élén. Szabó István 1993-ban végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1999-ben szerzett PhD-fokozatot és 2007-ben habilitált. 2012 óta a kar oktatási dékánhelyettese. A PPKE Jog- és Államtudományi Kar Tanácsa a 26/2016. (VI. 15.) számú határozatával támogatta dékáni kinevezését. Az egyetemi vezető 2015-ben az Ars Boni megkeresésére a PPKE jogi karának három legfontosabb jellemzőjének a jó képzési színvonalat, az emberbaráti környezetet és a katolikus identitást említette. „A három között nehéz fontossági sorrendet teremteni, különösen úgy, hogy a második elem a harmadiknak nélkülözhetetlen részét képezi. Azonban a katolikus egyházhoz közelebb álló fiatalokat sem csak az egyházi kötődéssel érvelve hívnánk karunkra, hanem a jogászi hivatásrendben színvonalasnak elfogadott diploma ajánlatával is. Emellett azért sem szeretnénk fontossági sorrendeket kialakítani, mert karunk mindenki számára nyitva áll, aki jó szakmai felkészültséggel szeretne a jogászi pályára lépni” – fogalmazott a dékánhelyettes.

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 2960-an tanulnak, az osztatlan jogászképzésben 1562-en. Jogász szakra az idén 200 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 240 ezer forint.

A kar élén nincs változás, 2013 óta Kecskés László (1953) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja tölti be a dékáni tisztséget.

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi kar

A karon összesen 1324-en tanulnak, az osztatlan jogászképzésben 967-en. Jogász szakra az idén 70 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 230 ezer forint.

A kar élén szintén nincs változás, 2013 óta Lévayné Fazekas Judit (1957) egyetemi tanár a dékán.

Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A karon összesen 2500-an tanulnak. Jogász szakra az idén 200 a felvételi keretszám. Önköltség (félév): 250 ezer forint.

2016. július 1-jétől Balogh Elemér (1958) tölti be a dékáni tisztséget. A jogtörténész professzor Hajdú József egyetemi tanárt, a munkajogi és szociális jogi tanszék tanszékvezetőjét váltotta, aki 2013 óta állt a jogi kar élén. Balogh Elemér 1983-ban végzett József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán. 2001-ben habilitált, 2002-ben  egyetemi tanári kinevezést kapott. A Szegedi Tudományegyetemen európai alkotmány- és jogtörténetet, valamint magyar büntetőjog-történetet oktat. „Sokan csak kimondottan a tanítást és a kutatást tekintik egyetemi feladatnak, de az utóbbi időben különösen felerősödött a menedzsment, vagyis az egyetem szervezeti életében való szerepvállalás. Igazi nagyüzem ma az egyetem, hihetetlen sokrétű szervezési feladatok kapcsolódnak működéséhez” – fogalmazott a volt alkotmánybíró, aki szerint amióta világ a világ, állandóan formálódik a jogászképzés. „Most a legfőbb gondot abban látom, hogy az utóbbi pár évben az állam finanszírozási oldalról gyakorlatilag kivonult a jogászképzésből, és az csak önköltséges módon működik, ami tarthatatlan helyzet” – nyilatkozta Balogh Elemér. 

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS
FELSŐOKTATÁS