Reklámadó újratöltve - Adó-visszatérítés vagy milliárdos bírság

2017.07.26. Jogi Fórum / LeitnerLeitner

2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető.

Bár a reklámadó nem szűnik meg, a múltra vonatkozóan az elsődleges-közzétevői adókötelezettség visszamenőlegesen nulla. Ugyan a 0%-os egységes adókulcsot csak 2017. január 1. és június 30 közötti időszakra vezetik be, az uniós határozat értelmében a korábban megfizetett adó visszajár. Ezt a jogszabály adókulcsváltozás nélkül úgy rendezi, hogy a 2017. június 30-ig lezárult adóévekre bevallott és megfizetett adót túlfizetésnek minősíti, valamint a korábban meg nem fizetett adót sem kell már befizetni. A túlfizetést az adóhatóság fogja az adófolyószámlákon jóváírni. Ennek érvényesítéséhez tehát nem szükséges önellenőrzést végezni, a túlfizetésként jelzett adót szabadon fel lehet használni, kiutalást lehet rá kérni, vagy át lehet vezetni másik adónemre. A visszajáró adót egyéb bevételként kell könyvelni: adómegtakarítást eredményez majd, hogy a korábban magasabb társasági adó mellett érvényesített költséget, most a csökkentett 9%-os adó mellett kell bevételként leadózni.

2017. július 1-től egységesen 7,5% a reklámadó kulcsa. A 100 millió Ft összbevételt el nem érő reklámközzétevők úgy nevezett csekély mértékű támogatás keretében mentesülnek majd az adó alól. Emellett hatályát veszti a saját célú reklám közzétételével kapcsolatos elsődleges reklámadó kötelezettség is a teljes 2017-es adóévre vonatkozóan.

A másodlagos-megrendelői reklámadó-fizetési kötelezettséget azonban a mostani változások továbbra sem érintik. Esetükben a reklámadó megmarad 5%-osnak, melyet csak a havi 2,5 millió Ft-os értékhatár felett kell megfizetni, amennyiben a szükséges nyilatkozatok, vagy egyéb mentességek nem állnak rendelkezésre.

A reklámadó-fizetési kötelezettségek kikényszerítésére azonban 2017. január 1-jétől a bejelentkezést és a nyilatkozattétel elmulasztását szigorúan szankcionáló szabályokat vezettek be. A magyar reklámközzétételt folytató külföldi vállalkozásoknak e tevékenységük megkezdését követően 15 napon belül be kell jelentkezniük a magyar adóhatóságnál. Ennek elmulasztása miatt már az első felszólításkor 10 millió forintos mulasztási bírság járhat, amely minden alkalommal – naponta – megháromszorozódik. Továbbá a közzétevői nyilatkozat hiánya miatt nem csak a külföldi, hanem a hazai reklámközzétevő adóalanyok is bírságolhatók. Itt első körben 8 napos teljesítési határidőt tűznek ki, amelynek elmulasztásával még csak 500 ezer forintos bírsággal kell számolni; második alkalommal azonban már itt is következik a 10 millió forintos bírság és a háromszorozódás.

A bejelentkezés és a nyilatkozatok hiánya miatt kiszabott büntetések egy hét alatt elérhetik az 1 milliárd forintot. A bejelentkezésüket elmulasztó külföldiek esetén az adóhatóság meg fogja becsülni, és kiszabja a fizetendő reklámadót, melynek összege törvényi szabályozás szerint 3 milliárd forint. Az adóalany felelőssége lesz a törvényi vélelem megdöntése és a helyes adókötelezettség ellenbizonyítása.

Ugyan a szabályozás a globális közösségi és kereső oldalakat – pl. Facebook, Google – kívánja adófizetésre szorítani, de azok a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások is, melyek külföldről is végeznek magyar reklámtevékenységet, érintettek lehetnek. A szankciók csak úgy kerülhetőek el biztosan, ha azok, akik reklámanyagaikat külföldi kapcsolt vállalkozásuknál készíttetik el, bejelentik az érintetteket az adóhatósághoz.

Ugyan a szigorú szankciók csak januártól működnek, a bejelentkezés és a nyilatkozattétel már a reklámadó 2014-es bevezetése óta fennálló kötelezettségek, és függetlenek attól, hogy ténylegesen kell-e adót fizetni. Ezen a májusi módosítások sem változtatnak, vagyis továbbra is komolyan kell venni az adminisztratív kötelezettségeket is.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGGYAKORLAT