Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ellátási láncban - Uniós jogalkotás a kis- és középvállalkozások védelmében

2018.04.13. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság a legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltását tűzte ki céljául annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozók nagyobb biztonságot élvezhessenek, és kevésbé kelljen az olyan kockázatokkal szembenézniük, amelyeket csak alig vagy egyáltalán nem befolyásolhatnak.

A Bizottság tegnap az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására tett javaslatot annak érdekében, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások tisztességesebb bánásmódban­ részesüljenek. A javaslat az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezéseket is magában foglal: a nemzeti hatóságok szankciókat foganatosíthatnak, amennyiben megállapítják, hogy jogsértésre került sor.

Az élelmiszer-ellátási lánc kisebb szereplői, ideértve a mezőgazdasági termelőket is, jobban ki vannak téve más, szintén a láncban működő üzleti partnereik által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak. Gyakran nincs sem megfelelő tárgyalási pozíciójuk, sem pedig alternatíváik a tekintetben, hogy miként juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplői nincsenek kiegyensúlyozott tárgyalási pozícióban. A Bizottság e javaslatával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni. Azért tesszük ezt, mert a tisztességtelen üzleti magatartás aláássa a lánc szereplőinek gazdasági életképességét. Azáltal, hogy minimális standardokat határoz meg és egyben megerősíti a szabályok végrehajtását, e javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az érintett gazdasági szereplők tisztességes feltételek mellett tudjanak versenyezni, és így hozzájáruljanak a lánc egészének hatékony működéséhez. E javaslattal határozottan kinyilvánítjuk a tisztességesebb üzleti magatartás iránti elkötelezettségünket.”

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „Egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Bármely élelmiszer-ellátási lánc csak akkor lehet hatásos és hatékony, ha mindamellett tisztességes is. A javaslat alapvető fontosságú a tisztességesség szempontjából, mivel azokat támogatja, akik önhibájukon kívül, gyenge tárgyalási pozíciójukból kifolyólag tisztességtelen gyakorlatok áldozataivá válnak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltását célzó kezdeményezéssel erősödik az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő termelők és kis- és középvállalkozások helyzete. A kezdeményezés mindamellett erős és hatékony végrehajtásról is gondoskodik. Célunk, hogy a félelmet mint tényezőt egy bizalmasan kezelt panasztételi eljárás révén kiiktassuk az élelmiszer-ellátási láncból.”

A betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok között szerepelnek a romlandó termékek utáni késedelmes kifizetések, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondása, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítása és a beszállítótól a tönkrement termékekért felszámolt díjak. Az alábbi gyakorlatok alkalmazását csak akkor teszi az irányelv lehetővé, ha azokról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak: a vevő visszaküldi az eladatlan élelmiszereket a beszállítónak; a vevő díjat fizettet a beszállítóval az élelmiszerekre vonatkozó ellátási megállapodás biztosításáért vagy fenntartásáért; a beszállítónak fizetnie kell a vevő által értékesített élelmiszerek reklámozásáért vagy forgalmazásáért.

A Bizottság javaslata értelmében a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet. Bizonyított jogsértés esetén a felelős szerv hatásköre lesz, hogy arányos és visszatartó erejű szankciót foganatosítson. Ez a végrehajtó szerv saját kezdeményezésre, illetve benyújtott panaszok alapján vizsgálatokat indíthat. Amennyiben vizsgálatra kerül sor, a panaszos felek kérhetik a titoktartás és a névtelenség biztosítását, hogy ezáltal megvédjék pozíciójukat kereskedelmi partnereikkel szemben. A bevált gyakorlatok végrehajtó szervek közötti cseréjének biztosítására a Bizottság egy koordinációs mechanizmust fog létrehozni.

A javasolt intézkedések kiegészítik a tagállamok eddigi intézkedéseit és az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés magatartási kódexét. A tagállamok további intézkedéseket is hozhatnak, amennyiben azokat megfelelőnek tartják.

A bizottsági javaslat nyomán egy európai jogszabály (irányelv) születik majd. A javaslatot a Bizottság egy hatásvizsgálattal együtt fogja a két társjogalkotó – az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Tanács – elé terjeszteni.

Háttér

A Bizottság 2018. évi munkaprogramjában szerepel, hogy „a Bizottság intézkedéseket javasol az élelmiszer-ellátási lánc működésének tökéletesítésére, hogy segítse a gazdálkodók piaci helyzetének megerősítését, és védje őket a jövőbeli megrázkódtatásokkal szemben”.

E kezdeményezés egyrészt felkarolja Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, 2015. és 2016. évi beszédében az élelmiszerláncra tett utalásait, másrészt politikai választ ad az Európai Parlament 2016 júniusában elfogadott állásfoglalására, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szintű keret létrehozására. Ezen túlmenően a Tanács 2016 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelését célzó uniós jogalkotási keretre vagy más, nem jogalkotási intézkedésekre.

A Bizottság mandátumának kezdete óta mindent megtesz azért, hogy az élelmiszer-ellátási lánc tisztességesebbé és kiegyensúlyozottabbá váljon. 2016-ban létrehoztuk a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoportot annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a mezőgazdasági termelők szerepét az élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat tegyünk pozíciójuk megerősítésének mikéntjére vonatkozóan. Ezen ajánlások alapján a Bizottság 2017-ben bevezető hatás­vizsgálatot és nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-ellátási lánc javítására vonatkozóan. Ezek segítségével sikerült azonosítani a javasolt irányelv által érintett konkrét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Egy 2018 februárjában közzétett friss, EU-szintű közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a válaszolók túlnyomó többsége (88 %) úgy véli, fontos erősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli szerepét. A KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96 %-a egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása – ezen belül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés – az EU közös agrárpolitikájában foglalt célkitűzések közé tartozzon.

A javaslat alapját egy már meglévő, önkéntes alapon követhető, az ellátási láncban bevált gyakorlatokat összefoglaló kódex, az ellátásilánc-kezdeményezés képezi. Az ellátásilánc-kezdeményezést 2013-ban hozta létre hét uniós szintű szervezet, amelyek az élelmiszer-és italágazatot, a márkás termékek gyártóit, a kiskereskedelmi ágazatot, a kis- és középvállalkozásokat és a mezőgazdasági kereskedőket képviselik. Az ellátásilánc-kezdeményezés a Bizottság által vezetett, az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum eredményeként jött létre. Ezt a fórumot a Bizottság 2010-ben hozta létre az élelmiszer- és italágazatbeli politika fejlesztésének elősegítésére és az élelmiszer-ellátási lánc jobb működésének előmozdítására.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KERESKEDELEM
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ