Két kérdés a sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlatából

2004. november 10. Dr. Tarczay Áron <>

Gyakorlatias szemléletû rövid írás a sajtó-helyreigazítás szabályozásáról, mely az intézmény jogszabályi rendezésében elsõsorban a határidõkre összpontosít.

UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: 2005.12.20. - a 4/2003. Polgári jogegységi határozatban foglaltak feldolgozása.

I. A sajtó-helyreigazítással kapcsolatos határidõkrõl

Ha valakirõl napilap, folyóirat, rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetõleg való tényeket hamis színben tüntet fel, a közlemény megjelenésétõl, illetve a közvetítéstõl számított 30 napon belül kérheti a sajtótól helyreigazító közlemény közzétételét.
A helyreigazítást az igény kézhezvételétõl számítva napilap esetén 8 napon belül, rádió és televízió esetén is ugyanilyen határidõn belül, a sérelmes közléssel azonos napszakban, folyóirat és filmhíradó esetében a következõ számban kell közölni. (Ezt a határidõt egyszerûség végett a következõkben 8 napos határidõnek nevezem.)

Ennek elmaradása esetén a helyreigazítást igénylõ fél a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napos jogvesztõ határidõn belül indíthat keresetet a szerkesztõség, illetve a mûsorszolgáltató ellen.
(Ptk. 79.§, Pp. 342. § (1) bek. , 343. § (3) bek.)

A 30 napos és a 15 napos határidõt a Pp. szabályozza, így a kérdés az lehet, hogy ezekre a Pp. határidõ-számítási szabályai és a mulasztásra és annak igazolására vonatkozó rendelkezései (Pp. 103-110 §§) mennyiben irányadóak. Van-e különbség a két határidõ természete között?

Ezzel szemben a 8 napos határidõt a Ptk. írja elõ, ennek elemzésénél a Ptk. szabályaiból, és a Ptké. határidõ-számítási rendelkezéseibõl kell kiindulni. (Ptké. 3. §) Kérdés, mennyiben térnek el ezek a szabályok a Pp. szabályaitól.

Megállapítható, hogy bizonyos rendelkezéseket a Pp. és a Ptké. egyezõ módon szabályoz, így ezek mindhárom határidõ számításánál irányadók. Így pl. a napokban megállapított határidõbe (mindhárom ilyen) a kezdõ napot nem kell beleszámítani. Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le. A következõkben elsõsorban az eltéréseket igyekszem bemutatni.

I.) A 30 napos határidõ – a helyreigazítási kérelem eljuttatása a sajtóhoz

I./1. A határidõ kezdõ napja: a megjelenés, illetve közvetítés napja. Sem a Ptk., sem a Pp. sem a Sajtótörvény nem határozza meg, mit kell a megjelenés napjának tekinteni, de azt egy bírósági határozat (BH 1986. 22.) általánosan meghatározza: ez az az idõpont, amikor az olvasók számára – terjesztés útján – megismerhetõvé vált a közleményt tartalmazó sajtótermék. A terjesztés azonban idõben elhúzódhat. Az idõszaki lapokat a megjelenés idõpontjára utaló megjelöléssel látják el. Ha a tényleges megjelenés idõpontja ennél korábbi, a helyreigazítást kérõ ennek ellenére úgy gondolhatja, hogy a határidõ ettõl a naptól folyik. Így a korábbi idõpont csak akkor irányadó, ha bizonyítható, hogy a helyreigazítást kérõ a korábbi megjelenésrõl tudott. Ha azonban a feltüntetettnél a tényleges megjelenés idõpontja késõbbi, akkor ez utóbbival kezdõdik a határidõ, hiszen ez elõtt az érintett nem volt olyan helyzetben, hogy jogát gyakorolni tudja.

Ha az idõszaki lap csak a megjelenés hónapját tünteti fel, vélelem szól amellett, hogy az újság a kérdéses hónapban megjelent. “A megjelenés közelebbi idõpontjára utaló egyéb adat hiányában pedig a hónap utolsó napját lehet a megjelenés idõpontjának tekinteni.” (BH 1998. 236.)

I./2. A határidõ utolsó napja

A kezdõ napot nem kell a határidõbe beszámítani. Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le. E határidõ szempontjából az a “szabad szombat” is munkaszüneti nap, amikor a szerkesztõség ügyvitelét végzõ alkalmazottak nem dolgoznak. (BH 1986. 22.)

I./3. Mit kell megtenni az utolsó napig?

Általában az eljárási határidõket az anyagi jogi határidõktõl (mint amilyen esetünkben a 8 napos határidõ) megkülönbözteti az, hogy míg az anyagi jogi határidõk megtartásához az szükséges, hogy a jognyilatkozat a címzett határidõben megérkezzen, addig az eljárási határidõk betartásához elég annak határidõben való postára adása. Ennek alapja a Pp. 105. § (4), amely szerint a határidõ elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésõbb a határidõ utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, míg a Ptk.-ban hasonló szabály nem található.
A 30 napos határidõnél azonban nem bírósági beadvány eljuttatásáról van szó, így – ellentétben a 15 napos határidõtõl – annak ellenére nem alkalmazható e szabály, hogy a Pp.-ben szabályozott határidõrõl van szó. Tehát a 30 napon belül kell megérkeznie a kérelemnek a sajtóhoz. Ez az elsõ következménye annak, hogy a bírói gyakorlat anyagi jogi határidõnek tekinti ezt a határidõt (ld.: I./4. pont).

I./4. A mulasztás igazolása
Szintén az anyagi jogi határidõkre jellemzõ, hogy a határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A PK 13. sz. állásfoglalás II. pontja a 30 napos határidõ a helyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért anyagi jogi határidõnek kell tekinteni, így igazolással ki nem menthetõ. Az állásfoglalás szerint a 30 napos határidõre a Ptk. (illetve a Ptké.) és nem a Pp. határidõ-számítási szabályait kell alkalmazni. Márpedig a Ptk. nem ismeri a mulasztás igazolásának intézményét.

(Összegezve, a 30 napos határidõ anyagi jogi jellegû, tehát:

  • a kérelemnek határidõn belül meg kell érkeznie a sajtóhoz,
  • igazolásnak nincs helye, a határidõ jogvesztõ.)
  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
POLGÁRI JOG
SAJTÓ
CIKK