Egykor egyetlen szobányi könyvvel indult, ma gazdag gyűjteménnyel és elhivatott csapattal várja olvasóit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvtára. Az intézmény múltjáról, működéséről és a most zajló átalakulástól várható jövőről dr. Aczél-Partos Adriennel, a könyvtár vezetőjével beszélgettünk.
Mesélne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kari Könyvtárának történetéről? Hogyan jött létre az intézmény?
1995. április 3-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította meg a Pázmány Állam- és Jogtudományi Karát. (A bölcsész kar már korábban létezett.) Könyvtár akkor még nem volt és a jogi kar sem ebben az épületben működött, hanem a Ménesi út 27-ben, a Vincés-nővérek rendházában. Az oktatás úgy folyt, hogy közben a nővérek ott éltek – főzték az ebédet, a joghallgatók meg érezték, hogy közeleg az ebédidő. Ilyen körülmények között indult a könyvtár története is, amely akkoriban még csak egyetlen szoba volt. Ebben az egy szobában gyűjtögették a könyveket, melyeket – a kar szűkös anyagi lehetőségei miatt –leginkább az oktatók vittek be. Zlinszky János, a jogi kart alapító dékán szívügyének érezte a könyvtárat, ő például rengeteg saját könyvet vitt be otthonról. Varga Csaba professzor úr is ott volt az alapítók között, ő lett azután a könyvtári bizottság vezetője. Horváth Attila alkotmánybíró, akkor még pályakezdő fiatalként nagyon sok helyre ment könyvekért. Egyszóval már a könyvtár születésénél olyan emberek voltak jelen, akik értették és érezték is, hogy ez egy fontos ügy, mellyel törődni kell.
A Jogi Kar 1996 őszén költözött a jelenlegi épületbe – a Budapest Szentkirályi u. 28-30. szám alá. Ez korábban a Szent István Társulaté volt – tudtommal a jelenlegi raktárban forgatták akkoriban a Szomszédok című teleregény egyes jeleneteit. A könyvtár kezdetben a Díszterem karzatán kapott helyet. A jelenlegi térben 2000. októberében nyitotta meg kapuit az intézmény. Az akkor 466 négyzetméter később még 44 négyzetméterrel bővült. Ma itt található egy előtér, amelyben modern öltözőszekrények és mobil asztalok, székek és babzsákfotelek szolgálják a hallgatók kényelmét. Itt lehetőségük van a diákoknak a hangos beszélgetésre, tanulásra. Az olvasóterem pedig az elmélyült tanulást, kutatómunkát segíti.
Ön mióta dolgozik itt, milyen szakmai előzményei voltak ennek a vállalásnak és milyen motivációval, személyes ambíciókkal érkezett az intézmény élére?
2017. júliusa óta vagyok a könyvtár vezetője. Schanda Balázs – jelenleg szintén alkotmánybíró – hívott. Korábbról ismertük egymást, Ő tudta rólam, hogy könyvtáros és jogász is vagyok, ami – bár az Egyesült Államokban az összes jogi kar könyvtárigazgatója jogász és könyvtáros is – idehaza ritka kombináció – így esett rám a választása. A könyvtárat a kezdetektől kiemelt ügyként kezelte a Kar, számukra nagyon fontos volt, hogy legyen valaki, aki szakmailag összefogja a jogi és a könyvtárszakmai ismereteket és olyan könyvtárat tud kialakítani, ami a tudományos munkának és az oktatásnak is hátteréül szolgál.
Én a felkérést megelőzően az Országgyűlési Könyvtárban dolgoztam, ahol több, mint egy évtizedig tájékoztattam, majd a Képviselői Információs Szolgálatnál tevékenykedtem. Alapvetően jogi kutatómunkát végeztem, szakmai anyagokat gyűjtöttünk, állítottunk össze, elsősorban a képviselői munka támogatására. Az Országgyűlési Könyvtárban rengeteg mindent tanultam arról, hogy mi a jogi könyvtár.
Egy szakkönyvtárból átjönni egy kari könyvtárba eleinte kicsit idegennek és speciálisnak tűnt, de izgalmasnak és motiválónak találtam ezt az új feladatot. Ráadásul a Pázmányon végeztem 2005-ben, így ismertem az egyetemet, a közeget, az oktatókat, a környezet baráti és befogadó volt, így vállaltam a igazgatást. Lelkesített a feladat – és szerencsére ez a mai napig így van.
Mi jelentette a legnagyobb kihívást?
A legnagyobb kihívást kezdetben maga a könyvtári szerkezet jelentette. Nekem elsősorban abban volt tapasztalatom, hogy hogyan kell a kérdésekre válaszolni, tájékoztatni. A többi munkafázist a tanulmányaim során elsajátítottam ugyan elméletben, de itt a teljes folyamatot át kellett látom, a könyvek beszerzésétől, a feldolgozáson át, azok szolgáltatásáig. Ezen felül rengeteg mindent újra kellett szervezni, hogy minél eredményesebbek tudjunk lenni.
Először is meg kellett ismernem tehát a teljes folyamatot, megérteni és látni azt, hogy hogyan működik egy kari könyvtár a leghatékonyabban és igazán jól.
Aztán eltelt 1-2 év és már tökéletesen átláttam a folyamatokat. Rengeteg tervem és ötletem lett, és ehhez sok minden rendelkezésre is állt. A kollégáim több évtizede itt dolgozó kiváló szakemberek, számukra az új feladatok sem okoznak nehézséget, azt is örömmel vették, hogy szakmai felkészítések, képzések legyenek. Készek voltak a további fejlődésre is.
Kihívásként emelhető ki az a célkitűzésem is, hogy jó, élő kapcsolatot alakítsunk ki más jogi könyvtárakkal. Ez a nagy egyetemi könyvtárak esetében azért volt nehezebb, mert azok egy nagyobb intézményi struktúra részei. Szerveztünk hozzájuk „kirándulásokat”, így sikerült elmélyíteni és szorosabbá tenni az együttműködést.
Mik jelenleg a legfontosabb célkitűzések?
Legalapvetőbb célunk, hogy a hallgatók és az oktatók munkáját segítsük – akár az oktatás, akár a kutatás terén. Ehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan újragondoljuk a lehetőségeinket és bővítsük, fejlesszük a szolgáltatásainkat, a működésünket.
A fejlődés szempontjából is rendkívül fontos célkitűzés, hogy valódi szakmai együttműködést tartsunk fenn a jogi szakkönyvtárakkal, jól működő kapcsolatrendszerrel, hogy érdemben tudjuk támogatni egymást, ki tudjuk cserélni a gyakorlatban szerzett tapasztalatainkat. A jó gyakorlatok megismerésének, átvételének a könyvtári munkában és a könyvtárszervezésben is kiemelten nagy a jelentősége. A „Kölcsönözzön ki egy könyvtárost!” ötletet például Szegedről vettük át. Pécsről érkező gyakorlat, hogy gyűjtjük a főállású oktatóink hivatkozásait. Mindkét esetben rengeteget segített az átvételnél és bevezetésnél, hogy a kollégák elmondták a tapasztalataikat, megosztották tudásukat és figyelmeztettek a lehetséges buktatókra. A tudásmegosztásból érdemben tudtunk tanulni és be tudtuk építeni a jó gyakorlatokat a saját gyakorlatunkba. És természetesen a saját sikeres ötleteinket is szívesen megosztjuk más könyvtárakkal.
Mi adja a Pázmány jogi kari könyvtárának egyediségét? Van olyan szolgáltatás, amely példaértékű lehet más könyvtárak számára?
A kari könyvtárakhoz képest kiemelkedően sok értékes külföldi jogi kiadványunk van. Az oktatóink nagyon figyelnek arra, hogy a kutatásaikhoz a fellelhető legmegfelelőbb könyveket rendeljük meg. Erre az egyetem szerencsére biztosít is elegendő forrást. Emellett széles körű adatbázis-hozzáférést kínálunk: nemcsak a hazai jogi gyűjtemények, hanem számos külföldi forrás is a hallgatók és oktatók rendelkezésre áll. Amit még kiemelnék, az a jog és a könyvtár tényleges kapcsolata: az a fajta szakmai tudás, amivel a kollégáimmal együtt segíteni tudjuk az olvasóink munkáját.
A helyettesem, Kardos Helga – hozzám hasonlóan – az Országgyűlési Könyvtárban tanulta a szakmát. Helga két évtizedes tájékoztatói tapasztalattal és hatalmas szaktudásával gazdagítja a munkánkat. Ez a fajta alapvető jártasság – talán szerénytelenség nélkül mondhatom – szintén óriási előnyt jelent a könyvtárunk számára.
És országos szinten hova helyezné a könyvtárat? Kari könyvtár vezetőjeként milyen szerepet vállal a hazai könyvátszakmai életben?
A Pázmány jogi kari könyvtára egy kis-közepes könyvtárnak számít a hazai könyvtárak között, de dinamikusan fejlődik, szépen halad előre. Ehhez elengedhetetlen, hogy aktívan bekapcsolódjunk mind az általános, mind az egyetemi könyvtári közeg vérkeringésébe és ott láthatóvá váljunk – én ezt nagyon fontosnak tartom. Számos egyetemi könyvtárigazgató kollégámmal együtt tagja vagyok olyan szakmai szervezetekben – mint például az Egyházi Könyvtárak Egyesülete, vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete –, amelyekben különösen fontosnak tartjuk a határozott szerepvállalást.
Egy vezetőnek nem csak a vezetett intézmény, hanem a szakmai előrelépés szolgálatában is feladata a kezdeményezés. Például a szakdolgozatok szerzői jogi megítélése és a plágium kérdése nagyon sokszor felmerül az egyetemi könyvtárak közötti párbeszédben és fontos feladatot, kihívást jelent a szakma számára. Ezen a területen Füzes Barnabás kollégámmal (dr. Füzes Barnabás a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont stratégiai és innovációs főigazgató-helyettese – a szerk.) közösen dolgoztunk, és magam is kezdeményező szerepet vállaltam. Az említett témákban már jelentek meg cikkeim és a jövőben is tervezek publikálni. Intézményünk mérete ellenére igyekszünk úttörőként részt venni a könyvtárszakmai kihívások megoldásában.
Ki a célközönség? A PPKE Jog- és Államtudományi Karának Könyvtárát ki használhatja?
Bárki, aki betöltötte a 18. életévét, hiszen nyilvános könyvtár vagyunk. Akár az utcáról is besétálhat hozzánk egy kínváncsi olvasó, de ez persze csak elvétve fordul elő. Nagyrészt a saját hallgatóink és oktatóink, esetleg más budapesti egyetemek hallgatói látogatják a könyvtárunkat, de laikus érdeklődőket is szívesen látunk.
Hányan dolgoznak jelenleg a könyvtárban? Mesélne a kollégáiról?
Jelenleg tizenegy fő dolgozik nálunk: kilenc könyvtáros és két segédkönyvtáros. Fontos hangsúlyozni, hogy a kollégáim könyvtárosok, nem jogászok, mégis az egyes munkafolyamatokat a lehető legnagyobb lojalitással, odaadással és munkaszeretettel végzik. Őszintén örülök, hogy velük dolgozhatok együtt, kiváló csapat. A hangulat is nagyon jó, a könyvtár méretéhez illően családias, ugyanakkor mindenki pontosan tudja a feladatát, és felelősséggel el is végzi azt.
Hogyan alakul az egyetemi könyvtár jövője a Campus építésének tükrében?
A Károlyi-palotában kap majd helyet az új könyvtár, amelyet az építészekkel együtt úgy álmodtunk meg, hogy a klasszicista épület falai között egy igazi okoskönyvtár szülessen meg. A tervek szerint ide költözik a jogi kar és a bölcsészkar állománya, míg az ITK (Információs Technológiai és Bionikai Kar) és a HTK (Hittudományi Kar) könyvtára jelenlegi helyén marad. Ugyanakkor szervezeti formában a négy kari könyvtár összeolvad, és egy közös egyetemi könyvtárként működik tovább.
Mit takar pontosan az „okoskönyvtár” kifejezés?
Az okos könyvtár nemcsak modern technológiai megoldásokat jelent, hanem egy olyan rendszerfolyamatot is, amely átlátható, felhasználóbarát és a hallgatók, oktatók, kutatók igényeihez igazodik. Digitális szolgáltatások, okoseszközök, gyors keresőrendszerek és kényelmes tanulóterek egyaránt részei lesznek ennek a koncepciónak.
Volt példa vagy segítség, amelyre támaszkodhattak a tervezés során?
Igen, a Debreceni Egyetemi Könyvtár nagyon sokat segített nekünk a tervezés során. Többször is ellátogattunk hozzájuk, tapasztalatokat gyűjtöttünk, és az építészekkel, műszaki tervező kollégákkal együtt igyekeztünk mindezt beépíteni a saját projektünkbe is.
Milyen hangsúlyokat szeretnének érvényesíteni az új könyvtárban?
Nagyon fontos számunkra, hogy a keresztény identitást erőteljesen megjelenítsük. Ez egyrészt a gyűjtőkör kialakításában tükröződik majd, másrészt szeretnénk olyan programoknak is otthont adni, amelyek ezt a szellemiséget képviselik.
Hogyan képzelik el a kész épület hangulatát?
Egy gyönyörű, otthonos teret álmodtunk meg, ahol a modern és az antik harmonikusan keveredik egymással. A klasszicista épület atmoszférája megmarad, de mindezt kiegészíti a 21. század technológiája és kényelme. Őszintén mondom: szívesen lennék újra egyetemista, csak hogy ebben a környezetben tanulhassak! Bízunk abban, hogy olvasóink is szeretettel és örömmel érkeznek majd hozzánk, és reméljük, hogy a könyvtár zsúfolásig tele lesz élettel!
A Pázmány Campus ékévé válik a Károlyi-palota, melyben helyet kap az egyetemi könyvtár is – a hely.hu kisfilmjében bepillanthatunk a még méltatlan állapotú épületbe épületbe és – a tervek alapján – felvillannak a 2027-ben megnyíló megújult könyvtár képei: