Alkotmányossági óvást emelt Romániában a “nép ügyvédje” (ombudsman) pénteken az előrehozott parlamenti választásokról szóló, hétfőn hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet ellen.
Alaptörvény-ellene rendelkezés a büntetőeljárási törvényben – Az Ab a jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről döntött
Alaptörvény-ellenes az új büntetőeljárási törvény átmeneti rendelkezése, amely nemcsak a hatályba lépését követően, hanem a korábbi jogszabály alapján még joghatályosan előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését is lehetővé teszi – döntött az Alkotmánybíróság IV/1717/2018. számú, jogszabályi rendelkezés megsemmisítését elrendelő határozatában.
Befektetési alap – Mostantól mindenkinek! – Új lehetőségek a januártól hatályos törvénymódosítás alapján
A köztudatban a befektetési alapok egy komplex, kollektív, magas szakértelmet igénylő befektetési formaként élnek. Egy idén januártól hatályba lépett törvénymódosítás azonban befektetési alapok és alapkezelőik létrehozatalát egy lényegesen nagyobb kör számára lehetővé teszi. Márpedig ezek az alapok akár akvizíciós célokra, akár magánvagyonok tartására nagyon kedvező lehetőséget biztosíthatnak.
Az Isztambuli Egyezmény „helye” – A nemzetközi nőjogokat garantáló közegről, annak organikus alakulásáról
Sebestyén Andrea írása az Isztambuli Egyezményt bizonyos értelemben megelőző, ugyanakkor azt a mai napig körülvevő, nemzetközi nőjogokat garantáló közegről, annak organikus alakulásáról, ill. a sok éves szakmai tapasztalat lecsapódásáról/lepárlásáról szól, aminek az egyezmény szövege köszönhető – a cikk ebben a kontextusban közelíti meg ezt a sokat támadott regionális dokumentumot.
A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra
A tanulmány célja a bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszerének bemutatása. A végrehajtási eljárás során felmerülő valamennyi jogorvoslat röviden ismertetésre kerül. Részletesebben kitér a polgári perrendtartásban megtalálható peres jogorvoslatokra, a végrehajtási perekre, azok közül is a leggyakrabban előforduló végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perekre, elhatárolásának szempontjaira más jogintézményektől, felvázolva a régi és az új Pp. közötti szabályozás...
Kényszerítő intézkedések – A kényszerintézkedések rendszere
Vannak esetek, amikor az állam bűnüldözési érdeke fontosabb, mint az egyén szabadsága, amikor a terhelt személy alapvető joga nem akadályozhatja az igazság bírósági megállapítását. Ilyenkor az egyénnel szemben kényszerítő intézkedések alkalmazhatóak. De mik is a kényszerintézkedések? Ki rendelheti el? Mikor lehet jogerős ítélet nélkül korlátozni a személyi szabadságot vagy a vagyoni jogokat?
Főügyészi megbízatással összeegyeztethetetlen szabadkőműves tagság – Benyújtotta lemondását a horvát legfőbb ügyész
Benyújtotta lemondását Drazen Jelenic horvát legfőbb ügyész, miután erre felszólította Andrej Plenkovic miniszterelnök. A horvát kormányfő szerint Jelenic szabadkőműves tagsága összeférhetetlen főügyészi megbízatásával.
Gyakoribbá válhat a részmunkaidős foglalkoztatás – Munkáltatói válaszok a január 1-től hatályos törvénymódosításokra
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
Megalapozhat-e bíróság eljárási szabálysértése alkotmányjogi panaszt? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott
Önmagukban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére, mert így az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/355/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
„Minority SafePack” – Egy sikeres európai polgári kezdeményezés – A Bizottság fogadta a kisebbségvédelmi kezdeményezés szervezőit
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke és Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos fogadta a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezőit. A kezdeményezést Európa-szerte több mint egymillióan támogatták aláírásukkal.