A Kúria sajtóreggeli keretében adott számot az idei első fél év munkaügyi szakágat érintő joggyakorlat-elemzéséről, melynek keretében elvi döntésekről is tájékoztatást nyújtott. Az Munka törvénykönyvének két különleges – kissé a munkaviszonyon kívül eső – megállapodása került terítékre: a versenytilalmi megállapodás, valamint a tanulmányi szerződés.
Megújul a bírósági fogalmazók és titkárok képzési rendszere! – Kreditrendszer, egységesítés – Január 1-től hatályban az új szabályok
A bíróságokon a szakvizsgával még nem rendelkező jogászok fogalmazóként, majd a szakvizsgát követően bírósági titkárként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. A fogalmazók és a titkárok hatékony képzése kiemelten fontos cél, annak érdekében, hogy utóbb felkészülten, széleskörű szakértelemmel kezdhessék meg bírói pályájukat.
Hatékony jogi segítség a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban – Ingyenesen letölthető kézikönyv ügyvédeknek!
A kirendelt védőként való eljárásról és a letartóztatásról, valamint a gyermekkorú terheltek védelemhez való jogának megerősítéséről – Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság két ügyvédeknek szóló kézikönyve!
Mellőzhető-e a közrend és a belső biztonság érdekében az uniós jog? – Magyar vonatkozású ügy az Európai Bíróság asztalán
a Bíróságnak azt kellene megállapítania, hogy azzal, hogy Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők kötelező áthelyezésére szolgáló átmeneti és időben korlátozott mechanizmusnak való megfelelést, nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit. A tagállamok nem hivatkozhatnak a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos hatásköreikre egy olyan érvényes uniós intézkedés...
Megilleti-e az elhunytat a saját névhez való jog? – Az Alkotmánybíróság bírói döntést semmisített meg
A jogai védelmére már nem képes elhunyt személyt halála után is megilleti individualitásának kifejezésére és másoktól való megkülönbözetésére szolgáló saját nevének tisztelete, mely az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjogból fakad – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/701/2018. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Önszabályozó gyakorlati kódex a dezinformáció visszaszorításáért – Az online platformok első éves önértékelő jelentései
Az Európai Bizottság közzétette a Facebook, a Google, a Microsoft, a Mozilla, a Twitter, valamint hét európai szakmai szövetség első éves önértékelő jelentését a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex alapján. A kódexet aláírók jelentése ismerteti az elmúlt nyolc évben a dezinformáció elleni küzdelem terén elért haladást. Az önszabályozó gyakorlati kódexet 2018 októberében vezették be és...
Erkölcs és jog – Mióta nem „egy szisztéma”?
Egy kitalált ország vezetője, aki mellesleg családapa és jó atléta, örömlányok társaságában mulat – ez kultúrájában erkölcsileg elítélendő, ugyanakkor a kitalált állam jogrendszere a bujálkodást nem bünteti – következmény tehát nincs. Erkölcs és jog mióta nem „egy szisztéma”? – tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros egy, a témában megrendezett konferencián. Mit jelent, hogy erkölcsi...
Alkotmánybíróvá választották Handó Tünde OBH elnököt – Legfőbb ügyészi és ombudsmanhelyettesi tisztségekről is szavazott a Ház
Az Országgyűlés hétfőn alkotmánybíróvá választotta Handó Tündét, újraválasztotta Polt Péter legfőbb ügyészt és az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé választotta Szalayné Sándor Erzsébetet.
Kényszergyógykezelés szükségeltetik – Amikor a vádemelés nem az elítélést célozza
A vád szerint egy férfi a jegyzőt fenyegette, hogy hivatalos eljárásában befolyásolja. A terhelt kóros elmeállapota esetén az ügyészség a vádiratában a vádlott felmentését és kényszergyógykezelés elrendelését indítványozza.