Adatvédelem

A CMS Budapest számokban

  • alapítás éve: 1989
  • 12 partner és 85 ügyvéd
  • az elsők között szerepelünk a legnagyobb jogi kiadóknál: Chambers & Partners, Legal 500, IFLR

A CMS Budapest egy jogi és adójogi szolgáltatásokat nyújtó iroda, amely 1989 óta működik Magyarországon. Több mint 75 fős, az ügyvédi ranglistákon vezető helyen szereplő ügyvédi csapatunk a jogi szolgáltatások teljes spektrumán nyújt tanácsot hazai és nemzetközi vállalatok számára az üzleti élet minden területén (bank és pénzügyek, társasági jog, M&A, peres eljárások, kereskedelmi jog, energiajog, ingatlanjog, adójog) a legbonyolultabb tranzakcióktól a napi ügyekig. A CMS Budapest a nemzetközi CMS hálózat alapító tagja és ügyvédei a magyarországi ügyleteken kívül számos regionális, illetve európai szintű tranzakcióban vettek/vesznek részt napi szinten.

A CMS Budapest egyike azon kevés ügyvédi irodáknak az országban, amely dedikált adatvédelmi szakcsoporttal rendelkezik és képes teljes körű adatvédelmi szolgáltatást nyújtani határokon átnyúló ügyletek során is, sikeresen együttműködve a legnagyobb cégekkel.

Csapatunk folyamatosan ad tanácsot a GDPR-ral összefüggő kérdésekben, compliance rendszerek működtetésében, adatvédelmi szabályzatok bevezetésében és adatvédelmi megfelelőség elősegítésében. A CMS berlini irodája működteti az adatvédelmi hatóságok egyes döntéseit összegyűjtő https://www.enforcementtracker.com/ weboldalt. Az adatvédelmi incidensek kezelésének megkönnyítésére a CMS kifejlesztette ügyfelei számára a CMS Breach Assistant nevű applikációt. Nemzetközi, jövőbe tekintő ügyvédi irodaként a LegalTech „forradalmában” mi is aktívan részt veszünk: irodánk úttörőnek tekinthető a legújabb technológiai és IT megoldások használatában, így mindennapi munkánk során olyan alkalmazásokat használunk, mint például a CMS Analyse, CMS Collaborate vagy éppen a CMS Evidence.

A CMS Budapest alapító tagja az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíciónak.

A CMS adatvédelmi csapatában 5 kiváló szakember ad teljes körű jogi tanácsot:

Dr. Petrányi Dóra a budapesti iroda partnere, a CMS Közép- és Kelet-Európai (CEE) regionális igazgatója, valamint a CMS technológia, média és kommunikációs szektorcsoportjának kommunikációs alágazatát és a regionális (CEE) adatvédelmi csoportot is vezeti. Budapesten a kereskedelmi jogi csoport társvezetője, valamint a helyi TMT szektorcsoport vezetője. A Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozási Munkacsoportjának társelnöke.

Dr. Domokos Márton a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának és TMT csoportjának szenior tanácsadója. Szakterületei a személyes adatok és üzleti titkok védelme, internetjog, általános kereskedelmi szerződések, kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia jogi szabályozása, kiszervezések, valamint LegalTech. A CMS regionális adatvédelmi csoportjának koordinátora. Rendszeresen tart előadásokat és publikál cikkeket adatvédelmi témakörben. A OneTrust DataGuidance nemzetközi szakmai portál „National GDPR Implementation Overview” magyarországi fejezetének, valamint a Practical Law nemzetközi szakmai portál magyarországi fejezetének közreműködője. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség Adatvédelmi Tagozatának elnöke és a Mesterséges Intelligencia Koalíció számos munkacsoportjának aktív tagja.

Dr. Horváth Katalin a CMS Budapest TMT csapatának szenior jogásza, fő szakterülete a szoftverjog, IT jog, szerzői jog és iparjogvédelem, a mesterséges intelligencia jogi szabályozása, a FinTech, a kiberbiztonság és az adatvédelem. Rendszeresen publikál adatvédelmi, mesterséges intelligencia és szerzői jogi témában cikkeket és tart szoftverjogi és adatvédelmi konferenciákon előadásokat, továbbá több szerzői jogi könyv társszerzője. A Mesterséges Intelligencia Koalíció számos munkacsoportjának aktív tagja. A Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja.

Dr. M. Tóth Gábor a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának szenior tanácsadója. A legkülönfélébb kereskedelmi jogi ügyek mellett társasági jogi és tranzakciós tanácsadással is foglalkozik. Helyi és nemzetközi ügyfelek részére egyaránt dolgozik, különös hangsúllyal a német nyelvterületen működő vállalkozásokra. Gábor folyamatosan nyújt adatvédelemmel kapcsolatos tanácsadást is főként a gyártóipari, a hagyományos és elektronikus kereskedelemi és az orvosi technológiai szektort illetően, valamint tranzakciós és peres vonatkozásban.

Dr. Bertók Gábor a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának ügyvédje. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szellemi alkotások jogával kapcsolatos (szerzői jogi, védjegy, domain), valamint adatvédelmi és IP peres ügyekben. Ezen kívül jártas általános kereskedelmi és társasági jogi kérdésekben is. Gábor a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE), valamint 2017-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja.

dr. Horváth Anna Zsófia LL.M. a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának és TMT csoportjának ügyvédjelöltje, elsősorban adatvédelmi, informatikai és technológiai jogi ügyekkel foglalkozik. Jártas az uniós politikák megfelelő végrehajtásával kapcsolatos irányelvek és vélemények kidolgozásában. Anna tagja a magyarországi Mesterséges Intelligencia Munkacsoportnak. Mielőtt a CMS-hez csatlakozott volna, Anna egy évig dolgozott mint „Blue Book trainee” az Európai Adatvédelmi Biztos Hivatalának Technológiai és Adatvédelmi Osztályánál.

Utazás a fedélzeti kamerák körül

Szerző: dr. M. Tóth Gábor Sokszor gondolhatjuk egy kiadós közúti szabályszegés, netán büntetőfékezés esetén, hogy de jól is jönne egy a szélvédőre szerelt fedélzeti kamera felvétele. Akkor viszont már oldalt, hátul és – biztos, ami biztos – az utastérben is legyen mindjárt kamera, mint a legújabb Tesla modellekben, arra az esetre, ha nem közvetlenül előttünk történik szabálytalanság. Egyből máshogy látjuk persze a helyzetet, ha történetesen mi nyomtunk egy satuféket a fedélzeti kamerával ellátott csuklósbusz előtt, vagy többé-kevésbé ártatlan nézelődőként kerültünk egy ilyen felvételre.

ePrivacy Rendelet: indul az Európai Parlamenti tárgyalás

Szerző: dr. Horváth Katalin Február 10-én az EU portugál soros elnöksége megbízást kapott az Európai Tanácstól arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel az elektronikus hírközlés szabályozására fókuszáló és a GDPR “kis testvérének” tekinthető ePrivacy Rendelet végleges verziójával kapcsolatban.

Az EDPB új iránymutatás-tervezete az adatvédelmi incidensek kockázatértékelésére és megelőzésére – II. rész

Az Európai Adatvédelmi Testület közzétette 1/2021 számú iránymutatás tervezetét, amelyben esetleírásokkal szemléltetve gyakorlati szempontból mutatja be a lehetséges adatvédelmi incidensek megelőzésére, hatásainak csökkentésére, kockázat értékelésére vonatkozó lehetséges lépéseket és jó gyakorlatokat sorol fel a GDPR által megkövetelt technikai és szervezési intézkedésekre. Első cikkünk folytatásaként most az emberi hiba, az adatlopás, téves adatküldés és a social engineering által okozott incidens esetköröket és azok kezelését mutatjuk be.

tovább

Az EDPB új iránymutatás-tervezete az adatvédelmi incidensek kockázatértékelésére és megelőzésére – I. rész

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) közzétette 1/2021 számú iránymutatás tervezetét, amelyben esetleírásokkal szemléltetve gyakorlati szempontból mutatja be az adatvédelmi incidensek megelőzésére, hatásaiknak csökkentésére, és a kapcsolódó kockázatok értékelésére vonatkozó lehetséges lépéseket, továbbá jó gyakorlatokat sorol fel a GDPR által megkövetelt technikai és szervezési intézkedésekre.

tovább

A portugál elnökség nyilvánosságra hozta az ePrivacy Rendelet új tervezetét

Szerző: dr. Horváth Katalin 2021. január 5-én hozta nyilvánosságra az Európai Unió Tanácsa az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet (ePrivacy rendelet, a továbbiakban: a „Rendelet”) új tervezetét, amelyet az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felváltására szánnak. A tervezet azért nevezhető újnak, mert az idén év elején nyilvánosságra hozott verzió immáron a 14. változata a Rendeletnek, és ahhoz köthető, hogy 2021. jaunár 1-től Portugália tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét, így elnökségük kezdetén az általuk indokoltnak látott módosításokat tettek a korábbi tervezeten.

Teendők az EGT-n kívüli adattovábbításokkal kapcsolatban Schrems II után – a „passzív megfelelésen” túl

Szerzők: dr. Domokos Márton és dr. Horváth Katalin 2020. november 11-én az Európai Adatvédelmi Testület („EDPB”) két ajánlást tett közzé, amelyek az Európai Unió Bíróságának Schrems II ítélete nyomán útmutatást nyújthatnak a szervezeteknek az EGT-n kívüli adattovábbításaik megfelelőségének biztosításával kapcsolatban.

Új NAIH tájékoztató a koronavírus járvánnyal kapcsolatos lázmérésről

Szerzők: dr. Domokos Márton és dr. Horváth Katalin A NAIH közzétette a COVID-19 járványhelyzettel kapcsolatos lázmérésre vonatkozó új tájékoztatóját NAIH/2020/7465. A hatóság szerint az egészségügyi válsághelyzetben az új típusú koronavírus járvány jelenlegi, közösségi terjedéssel és tömeges megfertőződésekkel járó időszakában a testhőmérséklet-méréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazása alapelvszerűnek minősül, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

Mérföldkövet jelentő EUB ítélet született a nemzetbiztonsági célú megfigyelésről

Szerzők: dr. Domokos Márton és dr. Horváth Katalin 2020. október 6-án az Európai Unió Bírósága (“Bíróság”) kulcsfontosságú ítéletet hozott a C-623/17 – Privacy International és az ezzel összevont másik három ügyben.1 A Bíróság az uniós tagállamok azon jogszabályainak jogszerűségét vizsgálta, amelyek kötelezték az elektronikus hírközlő szolgáltatókat a felhasználók forgalmi és helyadatainak a hatóságoknak történő kiadására vagy az ilyen adatok általános, megkülönböztetés mentes módon való gyűjtésére és tárolására. A Bíróság megállapította, hogy az egyesült királyságbeli, belga és francia jogszabályok jelenlegi formájukban nem összeegyeztethetők az uniós jog szerinti jogok magas szintű védelmével, mert az Európai Parlament és Tanács 2002/58/EK elektronikus hírközlési adatvédelmi...

PSD2 és GDPR: barátok vagy ellenségek?

Az EU tagállamokban 2018 januárjától alkalmazandó PSD2 irányelv (az EU 2015/2366/EU irányelve a pénzforgalmi szolgáltatásokról) adatvédelmi rendelkezéseinek és a 2018. május 25-től alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet (2016/679/EU rendelet, GDPR) előírásainak ellentmondásai az elmúlt időszakban jelentős bizonytalanságot okoztak a pénzforgalmi szolgáltatók működésében, adatkezelésében, így például nehézséget okozott az adatkezelés jogalapjának meghatározása, a hozzájáruláson alapuló adatkezelés feltételeinek betartása.

Elektronikus aláírás és GDPR

A vállalkozások digitális átállása magával hozza a szerződések, jognyilatkozatok elektronikus megkötését, megtételét és ezzel együtt az elektronikus aláírással kapcsolatos kérdéseket. A COVID-19 járványhelyzet felgyorsította ezt a folyamatot és a vállalkozások tömegesen fordultak az elektronikus aláírási megoldások felé egyrészt munkajogi jogviszonyaikban, másrészt külső partnerekkel kötött szerződéseikben. Az elektronikus aláírással kapcsolatban a vállalkozások általában az írásbeliséghez, alkalmazhatósághoz kapcsolódóan kérnek jogi segítséget, az elektronikus aláírás adatvédelmi kérdései legtöbbször fel sem merülnek, pedig a jogszerűséghez az adatvédelmi jogi rendezés éppúgy szükséges.