Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság egy fontos szabadalmi kérdésben döntött (Alice Corp. Pty. Ltd. vs CLS Bank Int’l). Az Alice négy szabadalmi kérelmet nyújtott be. A Bíróság megállapította, hogy a módszer, a rendszer és a számítógép által olvasható médium esetében az Alice négy szóban forgó találmánya nem szabadalmaztatható,mert a cég arra törekedett, hogy egy „elvont ötletet” leplezzen velük. Az ítélet arra épít – sőt, bizonyos értelemben világossá is teszi az amerikai szabadalmi törvény jogiprecedens által is alátámasztott alapvető tételét – hogy nem lehet „elvont ötletet” szabadalmaztatni.
Információk és gondolatok az iparjogvédelem, a szerzői jog és az Internet szabályozásának területeiről. A rovat a Pintz és Társai szerkesztői közreműködésével igyekszik nyomon kísérni a szabadalmi és védjegyjog, a szerzői jog (többek között a szoftverjog) és a domain-használat gyakorlatának aktuális kérdéseit, és tudósít az írott szabályok mögött meghúzódó valóságról. A rovatot szerkesztő szabadalmi iroda ügyvivői és jogászai évtizedekben mérhető gyakorlattal, kritikus szemmel követik a magyar és a nemzetközi jogélet fejleményeit.
Mikor száguldhatunk a „szabadalmi szupersztrádán”?
Kétoldalú szabadalmi egyezmények segítenék a gyorsabb szabadalmaztatást. Valóban segítenek?
Zseniális csalók szeretnék megkopasztani a magyar ügyvédeket
Feltehetőleg kínai, jó angol nyelvtudással és választékos stílussal bíró „vállalkozók” egy igen érdekes célt tűztek ki maguk elé: szeretnék megkopasztani a társadalom egyik elit, általában fizetőképes rétegét: az ügyvédséget. Az ügyvédek pénzét megcélzó illető vélhetően ugyanúgy híján van a jogászokhoz kapcsolódó pozitív érzelmeknek, mint az ügyvédes viccek. (Az ügyvédes vicceknek főleg angolszász területeken van nagy hagyománya.) Technikája, intelligenciája és emberismeret viszont csodálatos, ezért érdemel említést története.
Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát a világ egyik leggyengébb szabadalma?
Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e csodálatos találmányt a világ a magyarokhoz köti, és Rubik Ernő is kapott némi pénzt utána. Ez azonban elsősorban a névhasználat következménye, nem a szabadalmi védelemé.
A magyar KKV-k és az EU szabadalom: több is veszett Mohácsnál…
Az Európai Unió jóval az Egyesült Államok mögött kullog a K+F területén, ami komoly hatással van a két térség versenyképességére. A problémára több mint 40 éve megoldást kíván találni az Európai Közösség. A 2011-es magyar EU-s elnökség alatt letették az egységes európai szabadalom alapjait, többek között épp a versenyképességre hivatkozva. Kérdés, hogy a 2014-2015 között hatályba lépő eljárás milyen hatással lesz a hazai kis-és középvállalkozások versenyhelyzetére. Sok jóval nem kecsegtet a jövő a KKV-k számára. Sőt…
Mennyi pénzt veszít a Microsoft? (Avagy kinek használt a szoftver…)
2012 nyarán az Európai Bíróság ítélete (C‑128/11) egy új korszakot nyitott a használt szoftverek kereskedelmében (ld. részletesen: EU Bíróság és a használt szoftver). Ahhoz hogy a döntés jelentőségét megérthessük, érdemes áttekinetni, hogy mi is az a használt szoftver, mit takar a „szoftverújrahasznosítás” fogalma. Hogyan tudunk jelentős összegeket megspórolni azon, hogy nem a vadiúj csomagolású „Windows” operációs rendszert vesszük meg, hanem egy ugyanolyan jól működő használtat?
Nem éri meg ujjat húzni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával – megégette magát az Autogrill
Nehéz a dolga annak, aki teljes biztonságot nyújtó védjegyet szeretne lajstromoztatni. Az alább bemutatott eset is jelzi, még a védjegy megadása után is akadhatnak gondok a levédett márkanévvel, ami akár jogvitához is vezethet. Egy nemrégen lezárt jogesetben arra is fény derült, mi várható el a védjegybejelentési eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, illetve mennyiben tehető felelőssé a Hivatal a kutatási jelentés esetleges hiányosságaiért, létezik-e a védjegy bejelentőjének szavatossági joga a Hivatallal szemben.
Újabb mérföldkő az európai védjegyjogban: az EU védjegy immunitásának halála
Azt gondolhatnánk, ha “levédettünk” egy nevet, márkát, logót, akkor már nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés. Az Európai Bíróság által 2013 februárjában meghozott ítélet rácáfolt erre a kijelentésre, amikor kimondta: érvényesen bejegyzett későbbi közösségi védjegy jogosultja is követhet el védjegybitorlást a korábban lajstromozott közösségi védjegy tulajdonosával szemben [C-561/11 sz. ügy; Fédération Cynologique Internationale]. Megközelíthetjük persze ezt a másik fél szemszögéből is. Íme, a jó hír: nem késtünk le semmiről – akkor sem, ha a későbbi jogsértő (konkurens cég által bejelentett, miénkhez hasonló) védjegy már bejegyzésre került – sőt, a fent említett döntés alapján még az így létrejött későbbi védjegy törlése sem...
A 200 millió rudi országa – mindenki a Túró Rudira tör
Ha a külföldön élő magyarokat megkérdezik, hogy mi hiányzik nekik a legjobban itthonról, általában rögtön rávágják: a gyönyörű magyar lányok és egy igazi hungarikum, a túró rudi. A következőkben kicsik és nagyok kedvencéről írunk. A lassan 50. szülinapját ünneplő édesség esetében a márkanév jogi helyzete jelenleg eléggé bizonytalan. Vajon még mindig a magyaroké a túró rudi? Vajon “a pöttyös az igazi”? Mennyiben szellemi tulajdon a “túró rudi”? Milyen perek futnak jelenleg is a név megszerzése végett?
Aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság Alapokmányát
Ahogy várható volt, 2013. február 19-én, a Versenyképességi Tanács ülésén az EU tagállamok aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodást. A megállapodás meglepetése volt, hogy azt Olaszország is aláírta, Lengyelország viszont egyelőre nem írta alá. Az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének (First Instance of Unified Patent Court) székhelye Párizs, ugyanakkor a vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A bírák képzése Budapesten történik. A másodfokú bíróság (Court of Appeal) székhelye Luxemburg. Ljubljana és Lisszabon közvetítői, választott-bírósági központnak ad otthont.
Szárnyakat kapott a „Pelikán ügyirat” az Európai Törvényszéken
A „Pelikán ügyirat” egy olyan évekig húzódó, márkanevekkel kapcsolatos jogvitát foglal össze, amely megjárta a védjegyügyekben illetékes hivatal minden fokát, és utána a végső döntés a legmagasabb bírói fórumon, az Európai Törvényszéken született meg (T-136/11). A történetben a pelikán-emblémát sikerre futtató írószergyártó céget azzal vádolták meg, hogy rosszhiszeműen járt védjegyének levédése során. Előrevetítve az ügy tanulságát, nyugodtan kijelenthető, hogy a Pelikan ártatlan.
Újabb magyar szabadalmi ügy az Európai Bíróság előtt (Peró Gáz)
2012 nyarán a Fővárosi Törvényszék újabb kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogkérdések tisztázása végett. A szabadalmi jog értelmezését tisztázni hivatott előzetes döntéshozatali eljárások ritkák Magyarországon, a jelenlegi ügy [C-349/12. sz. ügy – Peró Gáz Kft. kontra Balla János] mindössze a második a sorban. Érdekes módon a bíróság által megfogalmazott kérdések feltevése (felterjesztése) mindössze négy hónappal előzte meg az Európai Bíróság azon döntését, amelyet az első magyar ügyben, a Bericap-ügyben [C-180/11] hozott a Bíróság (és amelyről korábban részletesen beszámoltunk.)
