Előrecsomagolt szendvics címke nélkül, a vásárló kérdése kapcsán nagy szemeket meresztő pultos. Ki ne találkozott volna a jelenséggel egy kisebb büfében vagy boltban? Az ételallergiában vagy ételintoleranciában szenvedőknek óvatosan kell eljárniuk, ha nem szeretnék, hogy a gyomruk bánja a bevásárlást. De hogyan siet segítségükre a jog?
Nem nehéz olyan élelmiszercsomagolást találni, melyen nincsenek feltüntetve a termék összetevői. Az sem ritka, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerek összetevőiről az árusító nem tud megfelelő felvilágosítást nyújtani. Ezen esetekben jogsértésről beszélhetünk, hiszen sérül a vásárlók tájékozott és megalapozott termékválasztáshoz fűződő joga.
A magyar lakosság 40%-a érintett valamely ételintoleranciában. Az ő esetükben fokozott jelentősége van a tájékozott termékválasztás jogosultságának. Az ételintoleranciát meg kell különböztetni az ételallergiától. Az ételintolerancia azt jelenti, hogy az emésztőrendszer bizonyos táplálékokat nem tud lebontani. A probléma diétával, akár gyógyszerek nélkül is kezelhető. Az ételintolerancia kialakulása számos tényezőre vezethető vissza. Ilyenek a genetikai hajlam, a stresszes, vagy mozgásszegény életmód. Az orvosi szakma egyetért abban, hogy a mesterséges adalékanyagok és alacsony minőségű élelmiszerek is összefüggésbe hozhatóak az emésztési rendellenességgel.
A jogi szabályozás differenciáltan védi az ételintoleranciában szenvedők csoportját az élelmiszerminőségi követelményeken, a tájékoztatási kötelezettségen és az adókedvezmény lehetőségén keresztül.
A védelem első vonala a minőség. Az élelmiszer-minőségi szabályokat és irányelveket, melyeket több külön jogforrás határoz meg, egységes formátumban a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) tartalmazza. Ezt az agrárminiszter teszi közzé honlapján illetve az Agrárminisztérium hivatalos lapjában. Alapelv, hogy az alapanyagok útja nyomon-követhető legyen a szántóföldtől az asztalig. Rossz minőségű termék forgalomba-hozataláért büntető eljárás is indítható. Élelmiszerbotrányok a fokozott jogi védelem ellenére sajnos előfordulnak, úgymint lejárt szavatosságú termékek átcímkézése, vagy káros élelmiszer forgalmazása.
Uniós vonatkozása is van az élelmiszerek minőségének. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy valóban eltérnek-e az ugyanazon név alatt forgalmazott élelmiszerek összetevői a keleti és a nyugati tagállamokban. Az eddeigi vizsgálatok alapján sajnos fennáll a veszélye, hogy gyengébb minőségű élelmiszerhez lehet hozzájutni a keleti tagállamokban.
A második védelmi vonal az élelmiszer-fogyasztók megfelelő tájékoztatása. Az 1169/2011 EU rendelet hazánkban közvetlenül alkalmazandó Uniós jogforrás, mely erről rendelkezik. Meghatározza azon adatok körét, melyeket az élelmiszer csomagolásán szerepeltetni szükséges. A rendelet 2. sz. melléklete külön tartalmazza az ételallergiát, vagy intoleranciát okozó összetevőket. Ezeket kiemelve, a többi összetevőtől jól láthatóan elkülönítve kell feltüntetni.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező megadni az allergén információt a fogyasztó kérésére. Tipikus példái a nem előrecsomagolt élelmiszereknek a péksütemények. Egy laktózérzékeny vevőnek például szükséges tudni, hogy a pékáru tartalmaz-e tejet.
Az allergén összetevőkről való tájékoztatás részletszabályait egy hazai jogforrás, az 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet határozza meg. Több élelmiszerlánc nem tesz eleget az ebben foglalt rendelkezéseknek, például, hogy a vevők számára jól láthatóak legyenek az allergén információk. Ez jelenthet fizikai, vagy elektronikus hordozót, de szóbeli tájékoztatásra is lehetőséget biztosít a jogszabály. A vásárlóknak azonban gyakran így is nehézséget okoz olyan alkalmazottat találni, aki tisztában van az élelmiszerek összetevőivel.
A fogyasztó tájékoztatásra jogosult az élelmiszer-automatából való vásárlás esetén is. Az élelmiszer-vállalkozóval szemben élelmiszer ellenőrzési bírság is kiszabható, amennyiben nem tesz eleget a jogszabályokban foglalt minőségi vagy tájékoztatási követelményeknek.
Az adókedvezmény jelenti a harmadik védelmi vonalat. A szokványos élelmiszereknél drágábbak azok a speciális (laktózmentes tej, gluténmentes kenyér, stb.) termékek, amelyek az ételintoleranciában szenvedők számára is emészthetőek. Ezt az élelmiszerekre fordított többletköltséget kompenzálja a személyi jövedelemadóról szóló törvény személyi adókedvezmény formájában. Ennek mértéke 2018-ban havi 6 900 forint. Az összeg az adott évben meghatározott minimálbér 5%-ból kerül meghatározásra.
A jogosultság alapja a fogyatékos állapot. A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet felsorolja azon betegségeket, amelyek súlyos fogyatékosságnak minősülnek. Háziorvos, illetve a fogyatékosság jellegétől függően szakorvos – ételallergiák esetében jellemzően gasztroenterológus – állíthatja ki az igazolást a fogyatékos állapotról. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Az adókedvezmény az adóalap adóját csökkenti, a fogyatékos állapot kezdetétől, annak fennállása alatt jár és 5 éves elévülés időn belül visszamenőleg is érvényesíthető. Az adókedvezmény másra nem ruházható át, mint például gyermekre. Esetükben magasabb összegű, 23.300,-ft-os (egyedülálló szülő esetén 25.900,-ft-os) családi pótlék igényelhető.
Hátrány éri azokat, akik olyan emésztési rendellenességben szenvednek, amely orvosi értelemben nem minősül fogyatékosságnak. Ezen csoport tagjai ugyanúgy rákényszerülnek a drágább élelmiszerek megvásárlására. A speciális élelmiszerek áfájának eltörlése megoldást nyújthat erre a helyzetre. Ez kiválthatná az adókedvezményt és az emelt összegű családi pótlékot is.
Az élelmiszerfogyasztókat hatékonyan védi a jog. A jogsértések inkább a jogalanyok számlájára írhatóak, mint a jogszabályokéra. Az ételérzékenységben szenvedő személyek azonban nem védhetőek meg a gyomorpanaszoktól és a körültekintő tájékozódás fáradalmaitól.
