A kormánypártok jelöltjét, Novák Katalint választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés csütörtökön. Novák Katalin az első nő, aki e közjogi méltóságot töltheti be Magyarországon, egyben az eddigi legfiatalabb magyar államfő is. Áder János utódja május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás óta.

Áder János második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. Utódját a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal kellett megválasztani.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyûlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfõt 2022. március 10-én. – Koszticsák Szilárd / MTI

Novák Katalin, volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a mai titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben.

Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök esküt tesz az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni elsõ szabadon választott Országgyûlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Országgyûlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfõt 2022. március 10-én. – Máthé Zoltán / MTI

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta a mai napon nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt. A rendszerváltás után öt köztársasági elnöke volt Magyarországnak: Göncz Árpád (1990–2000), Mádl Ferenc (2000–2005), Sólyom László (2005–2010), Schmitt Pál (2010–2012), Áder János (2012–2022).

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Az új államfőről

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden.

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma.

Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje családja körében – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van.

Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Novák: A békesség embere akarok lenni, a magyarok békét akarnak

A békesség embere akar lenni köztársasági elnökként Novák Katalin, aki szerint a magyarok békét akarnak. A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt megválasztása esetén.

Novák Katalin kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni.

Az április 3-i országgyűlési választást és népszavazást sorsdöntő pillanatnak nevezte, és bizakodását fejezte ki, hogy a választók nem tévesztik szem elől a nemzeti érdeket és gyermekek jövőjét.

Azt mondta, tudja, honnan jött, hogy ki ő és hogy mi a dolga, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.

Novák Katalin kijelentette, az lesz a dolga, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Mások megértéséhez a hitéből merít erőt, és nem országjárásokra készül, hanem egyszerűen ott lesz, ahova tartozik, azokkal lesz, akikhez tartozik: a magyarokkal – közölte.

Mi bármikor tudjuk folytatni, és újra is tudjuk kezdeni. Fel tudjuk építeni, meg tudjuk erősíteni azt, ami a miénk, és amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család – fogalmazott. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta, megjegyezte, a szuverenitás bizonyos részéről csak a családban képes lemondani Veres István, a férje javára.

Elmondta, nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően akar jó köztársasági elnöke lenni az országnak, hogy nő.

Tettekre készül – mondta – , kész minden terhet magára vállalni, amit az államfői tisztség rá ró.

Hozzátette: anyaként és feleségként békességre, megértésre, biztonságra törekszik, elnökként is a békesség embere akar lenni.

Novák Katalin közölte, annak a generációnak a tagja, amely készen kapta a nemzeti függetlenséget, és nem fogja megengedni, hogy az ország drágán szerzett függetlenségével “bárki orosz rulettet játsszon”.

“Mi nemzeti érzelmű negyvenesek magyar földről magyar szemmel nézzük a világot” – hangoztatta, úgy folytatva, ennek a generációnak már nem kellett megtanulnia, milyen orosz megszállás alatt élni, de volt lehetősége megérteni, milyen Európa részének lenni.

Közölte, a generáció tagjai közül sokan tanultak, éltek Nyugat-Európában, nem majmolni akarják azt a világot, de vannak ott jó dolgok, amit el lehetne sajátítani.

Magyarország sohasem lesz Svájc. Nekünk a Balaton a Riviéra, a Kékes a csúcs, a víz az ásványkincs, a kiművelt emberfő a természetes erőforrás, a magyar a titkos nyelv, Bartók és Kodály zenében a brandünk, adottak a szomszédaink. Európához tartozunk és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk – mondta.

Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. Elmondta, az ország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van Magyarország szomszédjában.

Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta.

Köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak a bajban lévőknek.

Novák Katalin beszámolt arról, hogy a múlt héten a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként négy püspökkel Kárpátalján járt, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, ugyanolyan fontosak, mint akik eljöttek és minden más ukrajnai menekült is.

A nemzeti hitvallásból idézve a lelki, szellemi megújulás szükségességéről is beszélt.

Novák Katalin beszélt élete legmeghatározóbb döntéseiről, a házasságáról, a gyermekvállalásról, a közgazdász-, a diplomáciai, valamint a közéleti pálya választásáról.

Köszönetet mondott Martonyi János korábbi külügyminiszternek, hogy elleshette tőle a klasszikus diplomácia fortélyait, továbbá Balog Zoltánnak, volt emberi erőforrások miniszterének, hogy szakmai teret nyitott számára.

Ajándékként beszélt arról, hogy nyolc éven át kormányzati feladata a családok jövőjének biztosítása volt, és – mint mondta – hálás azért a 200 ezer gyermekért, akinek vállalásához plusz segítséget tudtak adni.

Ha túl tekint az ország határain – folytatta – , akkor a világon több mint egymillió megszületett magyar életnek örülhetnek tíz év alatt. “Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy részese lehettem a nemzetépítésnek” – fogalmazott.

Az államfőjelölt szegediként beszélt magáról, jelezve, 18 éves kora óta a főváros XI. kerületében él. Felidézte nagyszülei történeteit, majd elmondta, hogy bátyjával a szüleiktől tanulták a talpra állás képességét és tisztességet, becsületet.

Köszönetet mondott Áder János leköszönő köztársasági elnöknek és feleségének, Herczegh Anitának, hogy megosztották vele az elmúlt tíz év tapasztalatait. Ugyancsak köszönetet mondott Kövér László házelnöknek és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek barátságukért.

Szólt arról is, hogy első útja haza lesz, a családjához, és minél előbb szeretne ellátogatni Varsóba.