Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértő módon korlátozták, kárának megtérítésére jogosult – ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel nem áll összhangban az, hogy a törvényi szabályozás kizárólag arra az estre vonatkozik, amikor a közhatalmi jogkörben okozott kárért való felelősség feltételei fennállnak – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1325/2022. számú, mulasztás megállapításáról szóló határozatában.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a kár megtérítésének szabályait, ha a személy szabadságát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 199. § szerinti sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése során alaptalanul vagy törvénysértőn korlátozták.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kötelező intézeti gyógykezelését rendelték el. Az indítványozó utólagosan személyiségi jogi pert indított, kérve annak megállapítását, hogy az eljáró bíróság megsértette személyiségi jogait azzal, hogy kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelését rendelt el számára, de az erről szóló végzést nem kézbesítette részére, így az ellen nem tudott fellebbezni.

Az eljáró bíróság elutasította az indítványozó keresetét, és döntésében kifejtette, hogy

a személyiségi jog jogellenes korlátozása kizárt akkor, amikor kifejezett jogszabályi engedély alapján lépi át valaki e jogok határát.

Ezen felül úgy ítélte meg, hogy egy utólagosan törvénysértőnek talált bírósági döntés alapján elszenvedett kényszerintézkedés önmagában nem alapozza meg a személyiségi jogsértést.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet alapjogsértő volt, mert személyes szabadságának alaptalan és törvénytelen megsértését követően nem érvényesült a kártalanításhoz való joga.

Alapjogsértő továbbá az a szabályozás, amely különbséget tesz a személyes szabadsághoz való jog korlátozásának formája szerint a szabadságkorlátozást elszenvedők között.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazása végső soron, bizonyos esetekben és feltételek mellett, a közhatalmi jogkörben okozott kárért felelősség körében lehetőséget adhat azon személyek sérelmének megtérítésére, akiknek sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelésének elrendelése utóbb törvényellenesnek bizonyult, és ezáltal személyiségi jogaik sérültek.

Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése garanciális jelleggel rögzíti, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértő módon korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel nem áll összhangban az, hogy a törvényi szabályozás kizárólag arra az estre vonatkozik, amikor a közhatalmi jogkörben okozott kárért való felelősség feltételei fennállnak.

Az Alkotmánybíróság ezért arra a megállapításra jutott, hogy

ezen alaptörvényi garanciális elvárásnak a hatályos szabályozás nem biztosít hatékony igényérvényesítési eljárási keretet. Erre tekintettel felhívta a jogalkotót, hogy az alapjogsértő helyzetet 2024. március 31-ig orvosolja.