Na, ugye, hogy van, amiben még mi ketten is egyetértünk? :)
TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN
Végre.
„Becko 2020.07.20. 08:58
Tiszteletem
Fiam tavaly Novemberben üzemibalesetet szenvedett.Viszont most a járvány végett nagyon sok vizsgálata nem történt meg.MR vizsgálatra is csak augusztusban érdeklödhet.Rehabilitácios intézetben valo kezelése sem kezdödött el.MR vizsgálattol függöen még műtétek várnak rá.Visazont a sebészeten ahol a táppénzes lapját kiálitják figyelmeztették hogy novemberben lejár a táppénze.Mi a teendö,lehet hosszabitani a táppénz.Ha igen mi a menete?
Válaszukat elöre is köszönöm Lászlo
”
Amennyiben az állapota nem alakult ki, úgy igen, meghosszabbítható ekként:
Vhr. 42. § (1) A s baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt megállapító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.
Ezt követően a házi/kezelőovos dolga a beteget az előít nyomtatványon bizottság elé küldeni, amely szerv dönthet a tp. jogosultság meghosszabbításáról.
Ez alapján a házi/kezelőorvos igazolhatja tovább a keresőképtelenséget.
Vhr=217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
Ebtv. 55. § (3) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Ebtv=1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal tehet.
Én úgy emlékszem, a baleseti táppénz két évig is járhat. (A baleseti járadék meg tovább is.)
Tiszteletem
Fiam tavaly Novemberben üzemibalesetet szenvedett.Viszont most a járvány végett nagyon sok vizsgálata nem történt meg.MR vizsgálatra is csak augusztusban érdeklödhet.Rehabilitácios intézetben valo kezelése sem kezdödött el.MR vizsgálattol függöen még műtétek várnak rá.Visazont a sebészeten ahol a táppénzes lapját kiálitják figyelmeztették hogy novemberben lejár a táppénze.Mi a teendö,lehet hosszabitani a táppénz.Ha igen mi a menete?
Válaszukat elöre is köszönöm Lászlo
@KBS
Én a célszerűségre kérdeztem rá, meg is győztem magam, hogy ha az I. fokú szakvélemény elutasító lesz nem én fogok a keresetlevél megírásával foglalkozni. Azt gondolom az meghaladja a képességeim.
Elég életszerűtlen szerintem, hogy papírokból döntenek jelenleg. Anélkül, hogy jelen lenne a beteg...
Első fokon nem kötelező a jogi képviselet.
@Zengőbérci
Köszönöm részletes válaszod. Idő közben a Bizottság egy tagjától telefonon sikerült megtudnom, hogy ma postázták a határozatot. Annak tartalmáról nem adott tájékoztatást, csak hogy ma küldték nekem és háziorvosomnak is.
A sikeres jogorvoslat tekintetében nem túl biztatóak (bonyololut) az általad írtak. Közigazgatási per indításához, a keresetlevél megírásához célszerű jogász segítségét kérnem?
„jogosult lehet baleseti járadékra”
Ha jól tudom min. 13 %-os egészségkárosodás esetén. Egy hátsó és oldalsó keresztszalag plasztikára váró térddel ami állandóan panaszos van esély a járadékra?
Kíváncsian várom a határozat tartalmát... Továbbra sem rajtam múlott, hogy a járvány miatt újra halasztották a műtétem.
2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere
Bővebben lásd itt:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
„alsovonal 2020.04.23. 14:34
Sziasztok!
Rövid próbálok lenni. 2018. júniusában balesetet szenvedtem. A baleset üzemiségéből adódóan baleseti táppénzen vagyok azóta is. Az 1. év lejártakor a még folyamatban levő gyógytornák miatt fél évvel, azután 2-2 hónappal (hátsó+oldalsó keresztszalag műtéte, majd műtéti időpont halasztás műszerhiány miatt) hosszabbította az Orvosszakértői Bizottság a jogosultságot.
Holnap telik le a legutolsó hosszabbítás időtartama.
A háziorvosomtól 04. 15-én kaptam újabb beutalót a Bizottság elé, amit postázni kellett, személyesen jelenleg nincs vizsgálat. A szakorvosom további halasztást és gyógyszeres kezelést rendelt el, ezt mellékeltem.
Levelemet ajánlott, elsőbbségi, tértis levélben küldtem el, amit 04. 17-én az OLK-ban a KÉR rendszeren keresztül átvettek.
Kérdéseim:
• Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?
• Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?
• Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?
• Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?
• Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?
Rengeteg kérdés merült fel bennem, mert a járványügyi helyzetben kb. mindenki mást mond.
Köszönöm, ha elolvassátok.
”
T. Kérdező!
Válasz a kérdéseire:
Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?
Addig nem kaphat táppénzt, viszont addig is kérheti a 2017/1997. (XII.1) Korm. rendelet 31/F § szerinti egyszeri segélyt.
Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?
Főszabály szerint igaz, hogy a háziorvos saját hatáskörben csak 5 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, azonban a bizottság döntése/határozata alapján utólag, a határozatban szereplő naptól köteles kiadni az orvosi igazolást/táppénzes utalványt.
Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?
Fordulhat bírósághoz.
Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?
Milyen időből. Lásd fent.
Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?
Ez is a jogorvoslat egy fajtája.
Ezen túlmenően –a baleseti táppénz helyett/után- jogosult lehet baleseti járadékra, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra.
Egyebekben:
2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere
2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere, az eddigi kétfokú jogorvoslatot felváltotta az egyfokú jogorvoslati rendszer, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a társadalombiztosítási kifizetőhely, és az egészségbiztosító (kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya) által hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak (fellebbezésnek) helye nincs.
Amennyiben az ügyfél (biztosított) akár a határozat rendelkező részével (érdemi döntés) akár annak indokolásával nem ért egyet immár nem fordulhat a másodfokú (felettes) szervhez.
Az új szabály értelmében azok, akik nem értenek egyet a közigazgatási szerv, illetve a quasi közigazgatási szerv (kifizetőhely) döntésével
közigazgatási pert kezdeményezhetnek.
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tartalmazza.
Ennek értelmében immár nem fellebbezést, hanem keresetlevelet kell benyújtani.
Bővebben lásd itt:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…/Tajekoztato-- GYED-03.24-kifizetohelyek.pdf
KERESŐKÉPTELENSÉG, TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN
Keresőképtelen állományba veheti-e azt a személyt a háziorvos, aki a járványhelyzet miatt a munkahelyén megjelenni nem tud?
Kaphat-e táppénz ellátást az, aki a járványhelyzet miatt munkahelyén megjelenni nem tud?
Ha igen milyen mértékben?
Van-e betegszabadság?
Kell-e fizetni táppénz 1/3-ot?
Mi a helyzet akkor, ha nem eltiltás, hanem saját betegség miatt nem tud munkát végezni a biztosított?
Mi helyes eljárás akkor, ha az ápoló/gondozó személyzet a munkavégzés során fertőződik meg?
I.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. szakasza határozza meg azt, hogy ki minősül keresőképtelennek.
Az Ebtv. 44. § értelmében keresőképtelen –többek között– az,
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
- akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
- aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Akinél tehát a fenti feltételek fennállnak, az jogilag keresőképtelennek minősül, azaz ha elmegy a háziorvosához és bemutatja az eltiltásról, elkülönítésről, zárlatról szóló határozatot (igazolást) azt a háziorvos úgynevezett 7-es betegségi kóddal keresőképtelen állományba veheti, és ha az egyéb feltételek is fennállnak (van munkaviszonya stb.) jogosult táppénzre.
7-es betegségi kód esetén a dolgozó az első naptól jogosult táppénzre (azaz betegszabadság nem illeti meg), az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, illetve a munkáltatónak nem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.
A táppénz mértéke viszont 50, vagy 60 % lesz, azaz nem jogosult 100%-os mértékű táppénzre.
II.
Más, a helyzet akkor, ha a biztosított nem eltiltás miatt, hanem azért válik keresőképtelenné, mert a munkáját a saját betegsége miatt nem tudja ellátni. Ekkor az orvos 8-as betegségi kóddal veszi/veheti fel keresőképtelen állományba, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. (Van betegszabadság és táppénz egyharmad, az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, a táppénz mértéke 50, vagy 60 % lesz stb.)
III.
Megint más a helyzet akkor, ha a fertőzést a munkavállaló (orvos, ápoló, gondozó, takarító stb.) a munkája végzése során kapja el. (Pl. a takarítószemélyzet hepatitissel fertőződik, miközben a hepatitises beteg ágyneműjét kezeli (azaz lehúzza, szállítja, kimossa…)
Ebben az esetben a keresőképtelenség akár 100%-os táppénzre jogosító foglalkozási megbetegedésnek is minősülhet, azonban ehhez ekként kell eljárni:
A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon (a lent hivatkozott NM. rendelet 2. számú melléklete) a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.
Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a lent hivatkozott NM. rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek (egészségbiztosító, munkahelyi TB kifizetőhely, Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Iroda stb.) nincs mérlegelési lehetősége.
Ezt követően lehet feltüntetni az orvosi igazolásokon 2-es betegségi kódot.
A dolgozót ilyen esetben betegszabadság nem illeti meg, azaz az első naptól jogosult táppénzre, illetve a munkáltatónak sem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.
A táppénz mértéke pedig 100% lesz.
Foglalkozási megbetegedés esetén 100%-os táppénzre az előzetes biztosítási időtől függetlenül akár egy évig is jogosult lehet a biztosított.)
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.
Lásd még a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét (215-216 oldal).
Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.
Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.
(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)
Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…
vagy ha a közszférában dolgozik itt:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…
Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/
További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…
Sziasztok!
Rövid próbálok lenni. 2018. júniusában balesetet szenvedtem. A baleset üzemiségéből adódóan baleseti táppénzen vagyok azóta is. Az 1. év lejártakor a még folyamatban levő gyógytornák miatt fél évvel, azután 2-2 hónappal (hátsó+oldalsó keresztszalag műtéte, majd műtéti időpont halasztás műszerhiány miatt) hosszabbította az Orvosszakértői Bizottság a jogosultságot.
Holnap telik le a legutolsó hosszabbítás időtartama.
A háziorvosomtól 04. 15-én kaptam újabb beutalót a Bizottság elé, amit postázni kellett, személyesen jelenleg nincs vizsgálat. A szakorvosom további halasztást és gyógyszeres kezelést rendelt el, ezt mellékeltem.
Levelemet ajánlott, elsőbbségi, tértis levélben küldtem el, amit 04. 17-én az OLK-ban a KÉR rendszeren keresztül átvettek.
Kérdéseim:
- Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?
- Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?
- Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?
- Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?
- Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?
Rengeteg kérdés merült fel bennem, mert a járványügyi helyzetben kb. mindenki mást mond.
Köszönöm, ha elolvassátok.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02