TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN

Sziasztok!

Rövid próbálok lenni. 2018. júniusában balesetet szenvedtem. A baleset üzemiségéből adódóan baleseti táppénzen vagyok azóta is. Az 1. év lejártakor a még folyamatban levő gyógytornák miatt fél évvel, azután 2-2 hónappal (hátsó+oldalsó keresztszalag műtéte, majd műtéti időpont halasztás műszerhiány miatt) hosszabbította az Orvosszakértői Bizottság a jogosultságot.
Holnap telik le a legutolsó hosszabbítás időtartama.

A háziorvosomtól 04. 15-én kaptam újabb beutalót a Bizottság elé, amit postázni kellett, személyesen jelenleg nincs vizsgálat. A szakorvosom további halasztást és gyógyszeres kezelést rendelt el, ezt mellékeltem.
Levelemet ajánlott, elsőbbségi, tértis levélben küldtem el, amit 04. 17-én az OLK-ban a KÉR rendszeren keresztül átvettek.

Kérdéseim:

• Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?
• Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?
• Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?
• Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?
• Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?

Rengeteg kérdés merült fel bennem, mert a járványügyi helyzetben kb. mindenki mást mond.

Köszönöm, ha elolvassátok.

„alsovonal 2020.04.23. 14:34
Sziasztok!
Rövid próbálok lenni. 2018. júniusában balesetet szenvedtem. A baleset üzemiségéből adódóan baleseti táppénzen vagyok azóta is. Az 1. év lejártakor a még folyamatban levő gyógytornák miatt fél évvel, azután 2-2 hónappal (hátsó+oldalsó keresztszalag műtéte, majd műtéti időpont halasztás műszerhiány miatt) hosszabbította az Orvosszakértői Bizottság a jogosultságot.
Holnap telik le a legutolsó hosszabbítás időtartama.
A háziorvosomtól 04. 15-én kaptam újabb beutalót a Bizottság elé, amit postázni kellett, személyesen jelenleg nincs vizsgálat. A szakorvosom további halasztást és gyógyszeres kezelést rendelt el, ezt mellékeltem.
Levelemet ajánlott, elsőbbségi, tértis levélben küldtem el, amit 04. 17-én az OLK-ban a KÉR rendszeren keresztül átvettek.
Kérdéseim:
• Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?
• Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?
• Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?
• Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?
• Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?
Rengeteg kérdés merült fel bennem, mert a járványügyi helyzetben kb. mindenki mást mond.
Köszönöm, ha elolvassátok.

”

T. Kérdező!

Válasz a kérdéseire:

Választ nem kaptam, a levelet időben küldtem. Mi történik, ha elhúzódik a döntés?

Addig nem kaphat táppénzt, viszont addig is kérheti a 2017/1997. (XII.1) Korm. rendelet 31/F § szerinti egyszeri segélyt.

Igaz-e, hogy utólagosan maximum 5 napig tudja igazolni a háziorvos azt, hogy a BTP további folyósítását engedélyezte (feltéve, ha igen) a Bizottság s ez a határidő jogvesztő?

Főszabály szerint igaz, hogy a háziorvos saját hatáskörben csak 5 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, azonban a bizottság döntése/határozata alapján utólag, a határozatban szereplő naptól köteles kiadni az orvosi igazolást/táppénzes utalványt.

Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, ha a további hosszabbítást nem engedélyezik az I. fokú szakvéleményben?

Fordulhat bírósághoz.

Milyen lehetőség van akkor ha engedélyezik ugyan, de a döntés kicsúszik az időből?

Milyen időből. Lásd fent.

Valóban nincs fellebbezésre lehetőség, kizárólag bíróságra beterjesztett keresetlevélben sérelmezhetem az eljárást?

Ez is a jogorvoslat egy fajtája.

Ezen túlmenően –a baleseti táppénz helyett/után- jogosult lehet baleseti járadékra, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra.

Egyebekben:

2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere

2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere, az eddigi kétfokú jogorvoslatot felváltotta az egyfokú jogorvoslati rendszer, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a társadalombiztosítási kifizetőhely, és az egészségbiztosító (kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya) által hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak (fellebbezésnek) helye nincs.

Amennyiben az ügyfél (biztosított) akár a határozat rendelkező részével (érdemi döntés) akár annak indokolásával nem ért egyet immár nem fordulhat a másodfokú (felettes) szervhez.

Az új szabály értelmében azok, akik nem értenek egyet a közigazgatási szerv, illetve a quasi közigazgatási szerv (kifizetőhely) döntésével
közigazgatási pert kezdeményezhetnek.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tartalmazza.

Ennek értelmében immár nem fellebbezést, hanem keresetlevelet kell benyújtani.

Bővebben lásd itt:

• GYED-03.24-kifizetohelyek.pdf

KERESŐKÉPTELENSÉG, TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN
 Keresőképtelen állományba veheti-e azt a személyt a háziorvos, aki a járványhelyzet miatt a munkahelyén megjelenni nem tud?
 Kaphat-e táppénz ellátást az, aki a járványhelyzet miatt munkahelyén megjelenni nem tud?
 Ha igen milyen mértékben?
 Van-e betegszabadság?
 Kell-e fizetni táppénz 1/3-ot?
 Mi a helyzet akkor, ha nem eltiltás, hanem saját betegség miatt nem tud munkát végezni a biztosított?
 Mi helyes eljárás akkor, ha az ápoló/gondozó személyzet a munkavégzés során fertőződik meg?
I.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. szakasza határozza meg azt, hogy ki minősül keresőképtelennek.
Az Ebtv. 44. § értelmében keresőképtelen –többek között– az,

1. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
2. akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
3. aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Akinél tehát a fenti feltételek fennállnak, az jogilag keresőképtelennek minősül, azaz ha elmegy a háziorvosához és bemutatja az eltiltásról, elkülönítésről, zárlatról szóló határozatot (igazolást) azt a háziorvos úgynevezett 7-es betegségi kóddal keresőképtelen állományba veheti, és ha az egyéb feltételek is fennállnak (van munkaviszonya stb.) jogosult táppénzre.
7-es betegségi kód esetén a dolgozó az első naptól jogosult táppénzre (azaz betegszabadság nem illeti meg), az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, illetve a munkáltatónak nem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.

A táppénz mértéke viszont 50, vagy 60 % lesz, azaz nem jogosult 100%-os mértékű táppénzre.
II.

Más, a helyzet akkor, ha a biztosított nem eltiltás miatt, hanem azért válik keresőképtelenné, mert a munkáját a saját betegsége miatt nem tudja ellátni. Ekkor az orvos 8-as betegségi kóddal veszi/veheti fel keresőképtelen állományba, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. (Van betegszabadság és táppénz egyharmad, az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, a táppénz mértéke 50, vagy 60 % lesz stb.)

III.
Megint más a helyzet akkor, ha a fertőzést a munkavállaló (orvos, ápoló, gondozó, takarító stb.) a munkája végzése során kapja el. (Pl. a takarítószemélyzet hepatitissel fertőződik, miközben a hepatitises beteg ágyneműjét kezeli (azaz lehúzza, szállítja, kimossa…)
Ebben az esetben a keresőképtelenség akár 100%-os táppénzre jogosító foglalkozási megbetegedésnek is minősülhet, azonban ehhez ekként kell eljárni:
A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon (a lent hivatkozott NM. rendelet 2. számú melléklete) a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.
Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a lent hivatkozott NM. rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek (egészségbiztosító, munkahelyi TB kifizetőhely, Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Iroda stb.) nincs mérlegelési lehetősége.
Ezt követően lehet feltüntetni az orvosi igazolásokon 2-es betegségi kódot.

A dolgozót ilyen esetben betegszabadság nem illeti meg, azaz az első naptól jogosult táppénzre, illetve a munkáltatónak sem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.

A táppénz mértéke pedig 100% lesz.

Foglalkozási megbetegedés esetén 100%-os táppénzre az előzetes biztosítási időtől függetlenül akár egy évig is jogosult lehet a biztosított.)

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.
Lásd még a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét (215-216 oldal).

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere

Bővebben lásd itt:

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

@Zengőbérci

Köszönöm részletes válaszod. Idő közben a Bizottság egy tagjától telefonon sikerült megtudnom, hogy ma postázták a határozatot. Annak tartalmáról nem adott tájékoztatást, csak hogy ma küldték nekem és háziorvosomnak is.

A sikeres jogorvoslat tekintetében nem túl biztatóak (bonyololut) az általad írtak. Közigazgatási per indításához, a keresetlevél megírásához célszerű jogász segítségét kérnem?

„jogosult lehet baleseti járadékra”

Ha jól tudom min. 13 %-os egészségkárosodás esetén. Egy hátsó és oldalsó keresztszalag plasztikára váró térddel ami állandóan panaszos van esély a járadékra?

Kíváncsian várom a határozat tartalmát... Továbbra sem rajtam múlott, hogy a járvány miatt újra halasztották a műtétem.

Első fokon nem kötelező a jogi képviselet.

@KBS

Én a célszerűségre kérdeztem rá, meg is győztem magam, hogy ha az I. fokú szakvélemény elutasító lesz nem én fogok a keresetlevél megírásával foglalkozni. Azt gondolom az meghaladja a képességeim.

Elég életszerűtlen szerintem, hogy papírokból döntenek jelenleg. Anélkül, hogy jelen lenne a beteg...

Tiszteletem
Fiam tavaly Novemberben üzemibalesetet szenvedett.Viszont most a járvány végett nagyon sok vizsgálata nem történt meg.MR vizsgálatra is csak augusztusban érdeklödhet.Rehabilitácios intézetben valo kezelése sem kezdödött el.MR vizsgálattol függöen még műtétek várnak rá.Visazont a sebészeten ahol a táppénzes lapját kiálitják figyelmeztették hogy novemberben lejár a táppénze.Mi a teendö,lehet hosszabitani a táppénz.Ha igen mi a menete?

Válaszukat elöre is köszönöm Lászlo

Én úgy emlékszem, a baleseti táppénz két évig is járhat. (A baleseti járadék meg tovább is.)

„Becko 2020.07.20. 08:58

Tiszteletem
Fiam tavaly Novemberben üzemibalesetet szenvedett.Viszont most a járvány végett nagyon sok vizsgálata nem történt meg.MR vizsgálatra is csak augusztusban érdeklödhet.Rehabilitácios intézetben valo kezelése sem kezdödött el.MR vizsgálattol függöen még műtétek várnak rá.Visazont a sebészeten ahol a táppénzes lapját kiálitják figyelmeztették hogy novemberben lejár a táppénze.Mi a teendö,lehet hosszabitani a táppénz.Ha igen mi a menete?

Válaszukat elöre is köszönöm Lászlo
”

Amennyiben az állapota nem alakult ki, úgy igen, meghosszabbítható ekként:

Vhr. 42. § (1) A s baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt megállapító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

Ezt követően a házi/kezelőovos dolga a beteget az előít nyomtatványon bizottság elé küldeni, amely szerv dönthet a tp. jogosultság meghosszabbításáról.

Ez alapján a házi/kezelőorvos igazolhatja tovább a keresőképtelenséget.

Vhr=217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

Ebtv. 55. § (3) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Ebtv=1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal tehet.

Végre.

Na, ugye, hogy van, amiben még mi ketten is egyetértünk? :)